171501. lajstromszámú szabadalom • Sűrített gázt, illetve levegőt szárító berendezés, főleg kábelek túlnyomásos védelmére

171501 8 átvált, nyomáseséskor pedig késleltetés nélkül visszavált. így amikor a 13 tartályban az átváltás után a nyomás emelkedni kezd és ez a nyomásemelkedés eléri a szelep bemenetét, akkor megindul a késleltetés, ami úgy van beállítva, hogy az átváltás után keletkező kevésbé száraz levegő — meghatározott nyomás fölött - a 29 nyomáskorlátozó szelepen át részben vagy egészben eltávozhasson. A 43 szelep a késleltetés végén visszavált és ekkor a már teljesen száraz levegő a 27 túlfolyószelepen át a felhasználási cél felé áramlik tovább. Az e kiviteli példa szerinti berendezés működését az ábra baloldalával kapcsolatban ismertettük. Az ábra jobb oldala ezzel azonos kialakítású. A találmánynak a 7. ábrában látható 5. kiviteli alakja hasonló az 5. ábrában ábrázolt kiviteli alakhoz, azzal a különbséggel, hogy amíg az 5. ábrában ábrázolt kiviteli alaknál mindegyik szárító tartály után egy-egy vezérelt 35 és 36 háromútú szelep van, addig a 7. ábra szerinti kiviteli példának megfelelően csak egy van a felhasználási cél felé vezető közös vezetékben, melyet azonos számmal jelöltünk. Arra a helyre pedig, ahol az 5. ábrában a 35 és 36 háromútú szelepek voltak a 21 és 22 visszacsapószelepek vannak beépítve. A 7. ábra szerinti berendezés elvileg ugyanúgy működik, mint az 5. ábra szerinti berendezés. Különbség a kettő között csak annyiban van, hogy a 35 háromútú > szelepnek új helyén a 41 és 42 időszerkezetek, a 10 kapcsolóóra által adott kapcsolási jeleket, impulzusokat késleltetve adja tovább, aminek fontán az átváltás után a levegőnek, illetve gáznak egy része a 29 nyomáskorlátozószelep felé áramlik. Ez az utóbbi szelep csak akkor engedi át a levegőt, ha annak nyomása már elérte azt a nyomást, amelyre be van állítva. A levegőnek, illetve a gáznak^ a- 29 szelep felé való kiáramlásának a végét, tehát a 35 szelep átváltásának késleltetett időpontját a 41, illetve a 42 időzítőszerkezetek által adott jelek, impulzusok szabják meg. A 8. ábra szerinti berendezés az 5. ábra szerintitől abban különbözik, hogy nincs rugóval terhelt, például 29, 30 nyomáskorlátozószelepe és így különösen olyan esetben használható fel előnyösen, amikor a kompresszor felől jövő és a 11 és 12 szelepeken át belépő levegő nyomása állandó. A 35 és 36 két, vagy háromútú szelepek ebben az esetben például egyszerűen az üzemi nyomáson, tehát nem növekvő*nyomáson, hanem állandó nyomáson késleltetik a levegő vagy gáz továbbáramlását és így lehetővé teszik azt, hogy a 13 és 14 szárítótartályokban kellőképpen kiszáradjon. Ezt elősegítheti, az, hogy ha a 27 túlfolyószelep kellő nagyságú nyomásra van beállítva, mert ezáltal a szárítás hatásossága a 13 és 14 szárítótartályokban fokozódik. A találmánynak a 9: ábra szerinti példaképpeni kiviteli alakja az 5. ábra szerintitől abban tér el, hogy kettő helyett csak egy szárítóközeget tartalmazó tartálya van. Működése a következő: Adott pillanatban a 10 kapcsoló szerkezet egyidejűleg ad ki jelet (impulzust, feszültséget) a 71 mágneskapcsoló, a 12 háromútú szelep és a 42 időzítő áramkör felé. Ennek következtében a 72 villamos motor és az 1 kompresszor működni kezd, a sűrített levegő számára kinyit a 12 szelep a 14 szárítótartály felé, amelynek nyomását mind-5 addig növeli, amíg a levegő az akkor éppen nyitott 36 mágnesszelepen át a 29 nyomáskorlátozó szelepen beállított nyomást el nem éri és* azon keresztül a berendezésből kiáramlani kezd. Ezután a 42 időzítő áramkör, a kompresszor indulásához képest 10 késleltetve átváltja a 36 háromútú mágnesszelepet és a sűrített levegő vagy gáz a 27 túlfolyó szelepen beállított nyomás elérése után a 73 tároló tartályba nem jut. A 10 kapcsoló szerkezet átkapcsolás után a 71 15 mágneskapcsoló kikapcsolása következtében leállítja az 1 kompresszort, a 12 háromútú szelep kiengedi a 14 szárítótartályból a levegőt vagy gázt és bár a 42 időzítő áramkör is árammentessé válik, a 2-vagy háromútú 36 mágnesszelep mégsem válik 20 árammentessé és így nem vált át, mert ugyanekkor a 10 kapcsolószerkezet baloldali vezetéke révén továbbra is áram alatt marad. Ekkor a 73 tároló tartályban levő kiszárított gáz vagy levegő a 14 tartályban bekövetkezett nyomáscsökkenése miatt, 25 a 16 pneumatikus ellenálláson és a 20 visszacsapószelepen át, nyomását vesztve, a 14 tartályon a feltöltéssel ellentétes irányban halad át és a 12 háromútú szelepen át távozik a berendezésből és ezáltal a 14 szárítótartályt további sűrített levegő 30 vagy Sáz kiszárítására teszi alkalmassá. A találmány szerinti berendezésnek megfelelő, a kiviteli példájában nincs szükség arra, hogy a 10 kapcsolóóra két félperiódusa egymással egyenlő időtartalmú legyen. 35 Mint látható, a találmány valamennyi kiviteli példájában érvényesül az a találmányi felismerés, hogy a szárítás mértéke fokozódik. - ha a levegő vagy gáz nagyobb nyomás alatt 40 halad át a szárítótartályon, vagy tartályokon - ha az átváltáskor keletkező kevésbé száraz levegőt vagy gázt eltérítjük a felhasználási cél felé való áramlásának az útjából és - ha szárítótartálynak az átváltás utáni pozitív 45 irányú feltöltése esetében, módot adunk a levegőnek vagy gáznak arra, hogy az adott körülmények között a lehető legnagyobb nyomáson, a folyamatos áramlásnál kissé hosszabb ideig tartózkodhasson a szárítótartályban, illetve hosszabb ideig 50 száradhasson ki. Mint a bevezetésben említettük, a találmány révén azt is megoldottuk, hogy a berendezéshez tartozó kompresszor által a levegőbe került olajat a 55 kompresszor forgattyúházába folyamatosan visszajuttathassuk. Ennek előnye, hogy az olajutántöltések közötti idő megnövekszik, ami a találmány szerinti megoldásnak megfelelő berendezés karbantartását lényegesen megkönnyíti és olcsóbbá teszi. 60 A találmánynak ez a része azon a felismerésen alapul: - Hogy, ha az olajszűrő-nyomáskiegyenlítő 52 tartálynak a kompresszor felőli légterében az olaj, 65 illetve levegő-olaj keverék elvezetése céljából az 51 4