171499. lajstromszámú szabadalom • Eljárás többhatóanyagú, granulált műtrágyák szárítás utáni kezelésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI 171499 LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1976. II. 10. (PE-971) COSB 21/00 Közzététel napja: 1977. VII. 28. ; ' Megjelent: 1978. VIII. 31. Feltalálók: Gaál Alpár oki. vegyészmérnök 50%, Maloveczky Gyula oki. vegyészmérnök 50%, Peremartongyártelep Tulajdonos: Peremartoni Vegyipari Vállalat, Peremartongyártelep Eljárás többhatóanyagú, granulált műtrágyák szárítás utáni kezelésére 1 A többhatóanyagú, granulált műtrágyák gyártásának egyik elterjedt technológiai csoportja, amikor a műtrágyát alkotó komponenséket granuláló dobban, granuláló tányéron vagy egyéb berendezésben összekeverik, granulálják, majd szárítják, szitálják és hűtik. A keveréssel és granulációval egyidőben rendszerint kémiai reakciók is végbemennek, mint pl. az anyagkeverék savtartalmának semlegesítése ammóniával, azaz a keverék ammonizálása. A műtrágyaalkotó komponensek többnyire szilárd alakban kerülnek a folyamatba, de a granulációhoz szükséges folyadékfázis biztosítására oldat alakú komponenseket és/vagy gőzt, vizet is használnak. Azokban az esetekben, amikor a műtrágya alkotóként használt foszforkomponens foszforsavat is tartalmaz - pl. szuperfoszfát féleségeknél - akkor ennek bizonyos fokú semlegesítése is szükséges. Ez a semlegesítés többnyire ammóniával történik, de más alkalmas anyaggal, pl. mészkó'porral is megvalósítható. Mivel a semlegesítés heterogén fázisú reakció, így természetes, hogy a gyakorlati megvalósításkor soha sem lehet homogénen teljes, vagyis az anyaghalomban, sőt a szemcsékben is lesznek lokálisan teljesen semlegesített és részlegesen semlegesített helyek is. A semlegesítést ezért csak olyan mértékben szabad megvalósítani, hogy a termék foszfor komponensének az oldhatóságát csak kis mértékben (vízoldhatóság) vagy egyáltalán ne (ammónium-citrátban való oldhatóság) csökkentse. Az így gyártott termékek kellően szilárdak, megfelelően kezelhetők a gyártás során kielégítően granulálhatok. Granuláció után természetesen a folyadékfázist lehetőleg minimálisra kell csökkenteni 5 szárítással. A szárítást általában külön berendezésben, pl. szárítóhengerben valósítják meg a granuláció után. (M. E. Pozin: Technologija mineralnüh szolej, csasty II. izd. Himija, Leningrád 1970.) A kellően leszárított termék (MSZ 6142/10-74 10 komplex műtrágya) hűtés után már biztosítja a szabványban és a felhasználásban megkövetelt szemcseszilárdságot, azonban hűtés előtt a szárító kilépő hőmérsékleten (70-100 C°) még tartalmaz annyi oldatfázist, amennyi a szitálásnál technológiai 15 nehézségeket okoz. Ez abból áll, hogy a szit'ák részlegesen beragadnak, munkafelületük, ezáltal teljesítményük és az elválasztásuk élessége is csökken, ami végső soron az üzemeltető személyzettől többlet munkát kíván a tisztításra és összhatásában 20 csökkenti az üzem termelőképességét, kapacitását. Ezért a különböző technológiák e hatás kivédésére a szárítás és a szitálás közé hűtést, vagy előhűtést iktatnak be az oldatfázis csökkentésére, 25 illetve más esetekben a teljes technológiai vonal némi túlméretezésével biztosítják a kívánt teljesítményt. (F. G. Margolisz, T. P. Unanjanc: Proizvodsztvo komplexnüh udobrenij, izd. Himija, Moszkva 30 1968.) 171499