171464. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vetélőrugók élettartamának növelésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1975. VIII. 01. (KA-1444) Közzététel napja: 1977. VII. 28. Megjelent: 1978. VIII. 31. 171464 Nemzetközi osztályozás: B21F 35/00, D 03 J 5/00, 5/02, 5/06, F16F 1/02 Feltalálók: Somfai Károly oki. gépészmérnök 40%, Pélyi Bertalan oki. gépészmérnök 26%, Tóth Gyula oki. kohómérnök 26%, Somfai Miklós oki. gépészmérnök 8%, Budapest Tulajdonos: Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Fó'iskola, Budapest Eljárás és berendezés vetélőrugók élettartamának növelésére 1 A találmány vetélőrugók élettartamának szem­cseszórásos zömítéssel való növelésére vonatkozik. A vetélőrugók különösen a textilgépekben van­nak nagy igénybevételnek kitéve. A vetélőrugók szerepe a textilgépekben az, hogy a szálanyagot 5 becsípje és magával vigye át a hosszirányú szálak között. A szálanyag becsípéséhez a rugónak szét kell feszülnie, majd ismét záródnia, amely művelet percenként mintegy 40—60-szor ismétlődik. Ezt a riagy igénybevételt a felfinomabb acélru- 10 gók is csak korlátozott élettartamig bírják ki. Ha tekintetve vesszük, hogy egy gépen 12-16, egy üzemben tehát több száz vetélőrugó dolgozik, nyil­vánvalóvá válik, hogy milyen fontos a vetélőrugó élettartamának növelése, ezért erre a szakemberek 15 már régóta törekednek. A Pattantyús Gépészeti Zsebkönyv 3. kötete a 697. lapon foglalkozik a kérdéssel: megállapítja, hogy a rugók kifáradási határát növelni lehet a rugók kialakításának javí­tásával, a rugó anyagának javításával és felületi 20 kezelésekkel (nitridálás, polírozás, szemcseszórás). A jelenleg ismert leghosszabb élettartamú vetélő­rugót a svájci Sulzer-cég állítja elő, róla alakján kívül megállapítható, hogy nem szabványos, köze- 25 pes Cr, Mo, V tartalmú anyag, felülete nítridált és mintegy Ra = 0,06|uni érdességűre polírozott. A ve­télőrugókra a cég 10 millió igénybevételt garantál, ám előállítási technológiáját nem hozták nyilvános­ságra és így nem ismeretes. 30 Ismeretes viszont az a szovjet technológia, amely­lyel a Sulzer cég által előállított vetélőrugók alak­jával megegyező alakú rugót készítettek CrV5 rugó­acélból és amelyet söréttel zömítettek. Berendezésül kád szolgált, amelyet söréttel töl­töttek meg és amelyben a zömítést ultrahanggal való rezegtetéssel végezték. Ennek a rugónak az élettartama azonban nem haladta meg a 250-600 ezer igénybevételt. Ilyen előzmények után kezdtük meg saját kísér­leteinket. A már említett Pattantyús Gépészeti Zsebkönyv 3. kötete a 132. lapon említi, hogy a rugók kifáradási határát felületi kezeléssel: nitri­dálással lehet növelni, de ez a hatás csak mikro­repedés mentes felületen jöhet létre. A nitridálási kísérletek kimutatták, hogy a nitridáláshoz nem szabványos, tehát költséges anyagra van szükség, a hőkezelés erősen drágítja a gyártást és a megfelelő minőség biztosítása csak igen szűk tűrésű techno­lógiai előírások betartása esetén lehetséges. Ily mó­don nagy élettartamú rugó csak gazdaságtalanul, nagy költségek és nagy selejt-termelés mellett lenne lehetséges. Ami a szemcseszórásos zömítést illeti, erre nézve adatokat a nagy-britanniai H.J.Plaster: Blast Clea­ning and Allied Processes, című II. kötete 279. lapján találhatunk. Az itt közölt irodalmi adatok laprugók, illetőleg forgásszimmetrikus rugók felület­szilárdítási módszereire vonatkoznak s belőlük meg­állapítható, hogy a textilipari rugók ilyen kezelése 171464

Next

/
Thumbnails
Contents