171458. lajstromszámú szabadalom • Eljárás talajfelszín alatti üregek állékonnyá tételére

3 171458 4 Az NDK szabadalom szerint előállított teherviselő réteg alkalmas lehet elvileg üregek belsejének alulról való megtámasztására. Kedvezőtlen azonban, hogy a fölfújható sablonnal készült héj létrehozásához állványszerkezet fölépítésére van szükség. Minthogy pedig az állványzat összeállításához szükséges segédanyagoknak a talajfelszín alatti üregekbe való juttatása általában nehézségbe ütközik, illetve nem egyszer megoldhatatlan, ezért e módszer üregek állékonnyá tételére racionálisan nem alkalmazható. Emellett az eljárás lassú és költséges is. Aránylag fejlett és teljesítőképes építési eljárást tesz lehetővé a pneumatikus zsaluzat, amelyet az 1 559 035 lajstromszámú NSZK közzétételi irat ismertet. Ezt a zsaluzást eredetileg csatornaszelvények betonozásához fejlesztették ki. Az NSZK leírásban szereplő módszernél olyan zsaluzó anyagot használnak, amely ezúttal is fölfújható módon képez tömlő jellegű zsaluhéjat, el van azonban látva húzóerő fölvételére alkalmas távolságtartó sávokkal. Ezek a sávok teszik képessé -körtől eltérő keresztmetszetű csatornaszelvények kialakítására. Tipizált méretű és egy műtárgyon belül változatlan geometriai adatokkal bíró csatornák esetében ez a technológia kedvezően alkalmazható, talajfelszín alatti üregek számára azonban ily módon szinte lehetetlen zsaluzatot készíteni. Az üregek alakja és méretei ugyanis egymástól nagymértékben különbözhetnek, és ezért voltaképpen minden egyes üreghez egyedi gyártással kellene egy-egy zsaluzó héjat előállítani. Nincs lehetőség arra sem, hogy íves vagy poligonális nyomvonalú, illetve esetleg szabálytalan alakú talajfelszín alatti járatokat tegyünk ily módon állékonnyá. A jelenleg ismert és alkalmazott eljárások közös jellemzője egyébként, hogy tetszőleges alakú, nyomvonalú, illetve keresztmetszeti méretekkel rendelkező üregeknél nem alkalmazhatók. Alig vagy egyáltalán nem lehet ugyanis megbízható bedolgozást elérni hozzáférhetetlen járatokban vagy járatrészekben, továbbá a módszerek mindegyike költséges, lassú és munkaigényes. A fentieken túlmenően a tömedékeléses eljárás nem teszi lehetővé az üreg fönntartását és tárolásra vagy tartózkodásra való használatát, a kiboltozásos módszerek pedig a legtöbb esetben nem jöhetnek szóba. Főleg akkor nem, ha az üregben talajvíz jelénlétével is számolni kell. A találmány célja olyan építési eljárás kifejlesztése, amelynek segítségével talajfelszín alatti üregek állékonnyá tehetők függetlenül attól, hogy az állékonnyá tett üreg eredetileg száraz, nedves vagy vízzel elárasztott, továbbá attól is, hogy az üregfet a megerősítés után tárolási vagy tartózkodási célra hasznosítani kívánjuk-e vagy sem. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy az eddigi eljárásoktól eltérően az üreget állékonnyá tevő teherhordó szilárd köpeny elkészítéséhez szükséges fölfújható zsaluzatot nem légnemű, hanem folyékony halmazállapotú nyomóközeggel töltjük ki. Ez lehetővé teszi, hogy tetszőleges és szabálytalan alakú üregfenékre is fölfújható tömlőt helyezzünk anélkül, hogy számára ágyazó aljzatot kellene készíteni. A folyékony nyomóközeg, mint súlyterhelés, ellene dolgozik az üregben levő esetleges talajvíz fölhajtó erőinek, és így nincs szükség a tömlő lekötésére sem a fölúszás, illetve fölbillenés meg-5 gátlása végett. A folyékony nyomóközeg mellett természetesen nincs akadálya annak sem, hogy a tömlő belsejébe járulékosan légnemű nyomóközeget is juttassunk. A felismeréshez tartozik az is, hogy a tömlő 10 célszerű módon olyan anyagból lehet, amelyhez hozzá tud kötni az a beton vagy habarcs, amellyel a tömlő és az üreg közötti teret kívánjuk kitölteni, és amely megszilárdult állapotban az üreg biztosítását szolgáló teherviselő boltozatot fogja alkotni. 15 A betonhoz hozzákötött tömlő ugyanis -bentmaradó kialakítása esetében- a megerősítő boltozat szigetelését vagy burkolatának egy szigetelő tulajdonságú rétegét alkothatja. A kitűzött célnak megfelelően a találmány sze-20 rinti eljárás talajfelszín alatti üregek állékonnyá tételére, ezen belül száraz, nedves vagy vízzel el( árasztott föld alatti térségek megszüntetésére vagy az eredetinél kisebb méretekkel és előnyösen száraz belső állapotban való fenntartására — amelynél az 25 üreg belsejébe egy vagy több tömlőt juttatunk, azokat nyomás alá helyezett közeggel fölfújjuk, miközben adott esetben az üreg fenekéhez és/vagy aljzathoz rögzítjük őket, a tömlők köré pedig betont juttatunk, és azt bedolgozzuk, majd meg-30 szilárdulni hagyjuk - azon alapul, hogy az üregbe tágulásra és előnyösen a betonhoz való hozzákötésre alkalmas flexibilis anyagú tömlőket helyezünk, melyekbe túlnyomás segítségével légnemű anyaggal társítva vagy attól mentesen cseppfolyós 35 halmazállapotú nyomóközeget helyezünk, a tömlőt, valamint a termett talaj vagy kőzet között szabadon maradó üregrészt adott esetben erősítő betétekkel látjuk el, majd betonnal való kitöltését ugyancsak túlnyomás segítségével hajtjuk végre. 40 A találmány szerinti eljárás egy célszerű megvalósítási módjának további ismérve lehet, hogy a tömlőket közvetlenül az üreg termett talajú vagy kőzetű fenekére helyezzük. A tömlőket, - más 45 esetben - az üreg fenekére juttatott sík vagy künetjellegű ágyazó aljzatra helyezzük, és adott esetben pl. hevederek segítségével leerősítjük. A beton megkötése után a tömlők belsejéből a nyomó közeget eltávolítjuk. Ezután a nyomó-50 közeget vagy tömedékelő anyaggal helyettesítjük, vagy a tömlők által megszabott belső teret szabadon hagyjuk, felületét pedig tartózkodásra és/vagy tárolásra való alkalmassá tétel érdekében szigeteléssel, burkolattal vagy adott esetben járulékos sze-55 relvényekkel látjuk el. Az eljárás egyik lehetséges megvalósítási módja szerint a nyomóközeg eltávolítása után a tömlőket visszanyerjük, és újabb üreg belső zsaluzataként ismételten fölhasználjuk. Más esetben a nyomó-60 közeg eltávolítása után a tömlőket az üregben bennhagyjuk, és pl. a belső felület szigeteléséül vagy a szigetelés egy rétegéül használjuk. A találmány szerinti eljárás az eddig ismert üregbiztosítási módszerekkel összehasonlítva számos 65 előnnyel rendelkezik. Ezek tekintélyes része azzal 2