171457. lajstromszámú szabadalom • Tetőfedő elem, főleg tetőcserép
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1973. III. 30. (II-139) Közzététel napja: 1977. VII. 28. Megjelent: 1978. VIII. 31. 171457 Nemzetközi osztályozás: E04D 1/24, 3/361 Feltalálók: Seidl Ambrus oki. építészmérnök 30%, Sárdi Gábor oki. mérnök 30%, dr. Varga Lajosné oki. építészmérnök 20%, Eördögh Éva oki. építészmérnök 20%, Budapest Tulajdonos: Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola, Budapest Tetőfedő elem, főleg tetőcserép 1 A találmány tetőfedő elem, főleg tetőcserép, amelynek egymás melletti és egymás fölötti sorai összefüggő héjalást alkotnak, az összefüggő héjalást, pl. a tető esésvonalának irányát követő szaruzatokat és a szaruzatokat áthidaló szelemenjellegű 5 tetőléceket tartalmazó tartórendszer hordja, az egyes tetőfedő elemek a héjalás hordó tartórendszerhez való kapcsolódást, valamint adott esetben az egyes tetőhéj aló elemek egymáshoz való csatlakozását és/vagy a csapadékvíz terelését szolgáló 10 részekkel rendelkeznek, az összefüggő héjaláson belül pedig az egymás fölötti sorok tetőhéjaló elemei és adott esetben az egymás melletti sorok tetőfedő elemei egymáson való átfedéssel vannak elhelyezve. 15 Tetőterek lefedéséhez legtöbbször égetett cserépből vagy azbesztcementből készült kisméretű tetőhéjaló elemeket használnak. Ez a kiselemes héjaló elemekkel történő tetőtér befedés régóta ismeretes, és sajátossága, hogy az elemek alsó éleik mentén 20 átfednek az alattuk elhelyezkedő elemsor fölső részén. Ez megakadályozza, hogy a csapadék a lefedett tetőtérbe befolyjék. Ugyanezt a célt szolgálja az egymás alatti elemsorok „kötésben" való elhelyezése is, ami annyit jelent, hogy az oldalélek 25 közötti fugák a szomszédos elemsorokban nem egymás alá esnek, hanem eltoltan helyezkednek el. Átfedést lehet és szokás kialakítani azonban nem csupán a tetőhéjaló elemeknek az ereszvonallal párhuzamos éleik, hanem az esésvonal irányába 30 eső oldaléleik mentén is. Ez az átfedés ugyancsak a csapadéknak a lefedett tetőtértől való távoltartására szolgál. Az ilyen tetőcserepeket oldalhornyos tetőhéjaló elemeknek nevezik. Az oldalhornyos elemek alkalmazása esetén nehézséget okoz az, hogy az uralkodó szélirányok és/vagy a csapóeső uralkodó irányának megfelelően az oldalhornyos elemeket elvileg úgy kellene kialakítási, hogy mindkét irányú —tehát ún. ,jobbos" és ún. „balos" - átfedésre egyaránt lehetőség nyíljék. Ezt azonban az eddig ismert héjaló elemekkel nem lehet megoldani, mivel általában csak egyféle kialakítású oldalhornyos elemet állítanak elő. A tetszőleges irányú átfedési lehetőség biztosítására az ismert oldalhornyos cserepeket kétféle kivitelben kellene előállítani. Ez azonban egyrészt megdrágítaná a gyártást, fokozott gondosságot kívánna a tárolásban és szállításban, ugyanakkor lehetőséget adna arra is, hogy akár minden tetősíkon az elemeket a kedvezőtlenebb beépítési pozícióba helyezzék el. Az ismert és hagyományos kiselemes tetőfedéseknél a csapadékvíz elvezetésére az eresz vonalában közel vízszintes, illetve lós esésű ereszcsatornát szokás elhelyezni a csapadékvíz elvezetése érdekében. Ezek az általában vékonyfalu csatornák igen érzékenyek a hóteher hatására, mivel a lecsúszó hó lehajlítja, eltörheti vagy egyszerűen csak eltömi, és ezáltal nem tud a csatorna feladatának megfelelni. 171457
