171456. lajstromszámú szabadalom • Áttelelő gomba-kártevők irtására alkalmas kompozició

3 171456 4 aKár önmagukban, akár felületaktív anyagokkal együtt. E kezelésmódok egyikét sem alkalmazták azonban sikeresen az áttelelő lisztharmat-kórokozók kipusztítására, és kétségtelen, hogy a korábban említett, DNOC/olaj eleggyel végzett sikertelen lisztharmat-irtási kísérletek szerepet játszottak abban, hogy a lisztharmat-ellenes hatásúnak bizonyult anyagokat egyáltalán nem próbálták ki az áttelelő lisztharmat-gombák irtására. A legújabban közreadott kisszámú kutatási beszámoló ezirányban már néhány jelentősebb eredményről ad számot. így például E. L. Frick és R. T. Burchill a közelmúltban kimutatta [Plant Disease Reporter, 56 (9), 1972. szeptember], hogy az alma-lisztharmat kórokozója lényegében teljes mértékben kiirtható az almafák megfertőzött rügyeiből, ha a fát a téli csökkent vegetáció időszakában zsírsav-metilészterek vagy zsíralkoholok elegyével kezelik. E kezelés hatására a következő tavasszal lényegében normális sarjadzást értek el. Az említett észter- vagy alkohol-elegyeknek ún. „kémiai nyeső hatást" tulajdonítottak. Pontosabban, e vegyületek dohányon és dísznövényekben önmagukban vagy más vegyszerekkel elegyítve egyaránt gyökérhajtásnövekedés-gátló hatást fejtenek ki (lásd például a 3 340 040, 3 326 664 és 3 438 765 számú Amerikai Egyesült Államok-beli szabadalmi leírásokat), azaz ezek az anyagok köztudottan behatolnak a rügyekbe. Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy az áttelelő lisztharmat-félék (gomba-kártevők) irtására más vegyszerek is sikeresen alkalmazhatók. Ez utóbbi anyagok alkalmazása azzal az előnnyel jár, hogy a kezelt növényeken lényegesen kisebb mértékben fejtenek ki nem kívánt károsító (fitotoxikus) hatást. így például ezek a vegyszerek lényegesen kisebb mértékben pusztítják ki az egészséges rügy eket. A leírásban a „fa" megjelölésen mindennemű dísznövényt vagy ehető termést, díszítő virágokat vagy hasznos anyagokat szolgáltató növényt, nádfélét, kúszónövényt, cserjét, bokrot, fát vagy egyéb vegetációt értünk. A terméshozó fák közül példaként a gyümölcsfákat, így az alma-, barack- és körtefát említjük meg. A dísznövények közül példaként a rózsát említjük. A hasznos anyagokat szolgáltató fák példájaként a gumifát említjük. A találmány tehát áttelelő gomba-kártevők irtására alkalmas készítményekre vonatkozik. A találmány szerinti készítmények hatóanyagként 0,5-95 súly%-ban egy vagy több felületaktív anyagot, nevezetesen valamely hosszú szénláncú amin etilénoxiddal képezett kondenzációs termékét, valamely kvaterner ammónium-vegyületet, például cetil-trimetil-ammónium-bromidot, valamely alifás kénsav-monoészter-sót, például nátrium-lauril-szulfátot, valamely szulfonált aromás vegyület sóját, például nátrium-dodecilbenzolszulfonátot, but il-naftalin-szulfonátot, di-izopropil- és tri-izopropil-naftalin-szulfonsav-nátriumsók keverékét, valamely N-alkilezett N-zsírsav-taurát vagy -izetionát nátriumsóját, valamely hosszú szénláncú szulfonált dikarbonsav nátriumsóját, valamely zsíralkohol, például oleilalkohol vagy cetilalkohol vagy valamely alkilfenol, például oktilfenol, nonilfenol vagy oktilkrezol etilénoxiddal képezett kondenzációs termékét, valamely hosszú szénláncú zsírsavból származtatható részleges észtert, valamely hosszú szénláncú zsírsavból származtatható részleges észter etilénoxiddal képezett kondenzációs termékét, valamely lecitint és/vagy szor-5 bitanhidrid valamely zsírsavval képezett részleges észterének polioxietilénéterét tartalmazzák, folyékony, szilárd vagy gáz alakú hordozóanyagokkal együtt. A kezelés során a készítmény hatásos mennyiségét a téli csökkent vegetáció időszaka 10 alatt vagy ahhoz közel eső időpontban a dísznövényekre vagy az ehető anyagokat, illetve hasznos anyagokat szolgáltató növényekre, bokrokra, cserjékre vagy fákra visszük fel. Az „áttelelő kezelés", például az almafák keze-15 lése a téli csökkent vegetáció alatt vagy ahhoz közel eső időpontban az alma-lisztharmat kórokozójának kiirtása céljából azzal az előnnyel jár, hogy nagymértékben csökken a lisztharmat-inokulum (például spórák és micéliumok) mennyisége, kö-20 vétkezésképpen az azt követő tavasszal a kór elterjesztésére képes mikroorganizmus-mennyiség és lényegesen csökken. A kór előfordulási arányának nagymértékű csökkenése következtében egyúttal csökkenthető a tavasszal és nyáron ténylegesen 25 elvégzendő hagyományos fungicid kezelések száma, illetve a kezelésekhez felhasználandó hatóanyagmennyiség. A megfertőzött szövetek bemetszés vagy legallyazás útján történő eltávolítására, ami időtrabló és költséges művelet, szintén ritkábban 30 van szüKség. Bár, amint már korábban említettük, a felületaktív anyagok önmagukban is fungicid hatást fejtenek ki, ezeket a gyakorlatban lényegesen elterjedtebben alkalmazzák a bizonyítottan fungicid hatású vegyszerek adjuvánsaiként, mint 35 kizárólagos fungicid hatóanyagként. Ennek oka az, hogy a felületaktív anyagok önmagukban alkalmazva vagy elfogadhatatlanul nagy mértékű fitotoxikus hatást fejtenek ki az aktív növekedésben levő fákra, vagy elfogadhatatlanul kis mértékű 40 lisztharmat-ellenes hatással rendelkeznek. Meglepő módon azt tapasztaltuk azonban, hogy a téli csökkent vegetáció állapotában vagy ahhoz közel eső állapotban levő fákra vagy más növényekre lényegesen nagyobb mennyiségű felületaktív anyag 45 vihető fel anélkül, hogy a növényeken - elsősorban a rügyekben - megengedhetetlen károsodásokat okozna, és ugyanakkor ez a felületaktív anyagmennyiség lisztharmat-ellenes hatást fejt ki. A találmány szerinti kompozícióval elsősorban 50 az áttelelő liszt harmat-kórokozókat irthatjuk. A kompozíció például az almafa-rügyekben áttelelő Podosphaera leucotricha mikroorganizmus ellen hatásos. A találmány szerinti készítményeket tehát elő-55 nyösen az almafákon áttelelő Podosphaera leucotricha mikroorganizmus irtására alkalmazhatjuk. Ebben az esetben a fát a téli csökkent vegetáció alatt vagy ahhoz közel eső időpontban valamely, legalább 0,5 térf.% felületaktív anyagot tartalmazó 60 vizes oldattal, diszperzióval vagy emulzióval permetezzük be. A találmány szerinti készítményeket azonban más áttelelő gombafajok, így például a pehelyharmat-gombafajok, a Dibotryon, Fabraea, Taphrina, 65 Nectria üszöggombák és a rozsdagombák irtására is 2