171440. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés nem állandó intenzítású, egymáshoz képest eltolt fázisú analóg jelek digitális feldolgozására

oldásnak megfelelő kapcsolási elrendezés olyan, egymáshoz kapcsolt differenciál erősítőkből áll, amelyeknek bemeneteire a vizsgálandó feszültséghullámok páronként vannak kapcsolva. A találmány jobb megértése érdekében a leírás- 5 hoz rajzot mellékeltünk. A rajzon vázlatosan tüntettük fel az összehasonlítandó feszültségalakokat, a differenciálerősítőket és a differenciál erősítők kimenő jeleit. A például három huroksorozatból kapott A, B, 10 C feszültséghullámokat folytonos vonallal, a B és C feszültséghullámok invertált BI, Cl hullámalakjait pedig szaggatott vonallal ábrázoltuk. Az ábra az A, B, C valamint BI, Cl feszültséghullámok I intenzitását a huroksorozat kimenő- 15 jeleinek E elmozdulása függvényében mutatja. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő kiviteli példában — mivel a koordináta digitalizáló konkrét kivitele szerint három érzékelő tekercset tartalmaz-, összesen hat differenciálerősítőre van 20 szükség. A raszterképzés szabályai a feszültséghullámok kis körrel jelölt metszéspontjainak azonosítását teszik szükségessé, ennélfogva ezen pontok számával egyező számú differenciál erősítő alkalmazása szükséges. Ezért van az ábrázolt kiviteli 25 példának megfelelően hat differenciálerősítő alkalmazására szükség. Amint az ábrából látható, az A és C feszültséghullámok az I intenzitás és E elmozdulás mint koordináták által meghatározott koordinátarend- 30 szerben egymást olyan pontokon metszik, amely metszéspontok egybeesnek az A és C feszültséghullámokat, mint bemenő jeleket felhasználó differenciálerősítő kimenő feszültségének állapotváltozásaival. 35 Kasonlóképpen, minden differenciálerősítő kimenőjele pozitív értékű mindazon helyeken, ahol az „+" pozitív bemenetre kapcsolt jel értéke pozitívabb a „-" negatív bemeneten levő jelnél. 1 rajz, 1 4 Az ily módon létrejött bináris jeleket logikai hálózat révén feldolgozva, kapjuk meg a pozicionáló eszköz koordinátáinak számszerű értékeit. Amint az ábrából és a kapcsolási elrendezés felépítéséből is látható, a kapcsolási elrendezés működése független a feldolgozandó jelek intenzitásától, mivel az A, B, C feszültséghullámok különböző zavaró hatások (ábrahordozó anyag vastagsága, környezeti zavarok stb.) következtében azonos módon változnak. Nincs szükség tehát a helyzetmeghatározó eszközt gerjesztő jelforrás kalibrálására sem. Szabadalmi igénypont: Kapcsolási elrendezés nem állandó intenzitású, egymáshoz képest eltolt fázisú analóg jelek digitális feldolgozására, különösen grafikus információknak számítógépbe történő bevitelére, azzal jellemezve, hogy hat differenciálerősítő egymással oly módon van összekapcsolva, hogy az első, második, negyedik, ötödik differenciálerősítő pozitív bemeneteire („+") az összehasonlításra kerülő feszültséghullámok (A, B, C) közül az első feszültséghullám (A), a második differenciál erősítő negatív bemenetére („-"), továbbá a harmadik differenciál erősítő pozitív bemenetére („+") és a hatodik differenciál erősítő pozitív bemenetére („+") a második feszültséghullám (B), az első differenciálerősítő negatív bemenetére („—"), továbbá a harmadik differenciálerősítő negatív bemenetére („-") a harmadik feszültséghullám (C), a negyedik differenciálerősítő negatív bemenetére („—") a második feszültséghullám (B) invertált feszültséghulláma (BI), az ötödik differenciálerősítő negatív bemenetére („-") és a hatodik differenciálerősítő negatív („—") bemenetére a harmadik feszültség hullám (C) invertált feszültséghulláma (Cl) van kapcsolva. ábra 2 A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 784506 - Zrínyi Nyomda