171437. lajstromszámú szabadalom • Rögzítőelem, burkolóelemeknek vagy épületszerkezeteknek falhoz vagy hasonlóhoz való távtartó rögzítésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 171437 ÉÉI Bejelentés napja: 1973. XI. 21. (FI-550) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbségei: 1973. IV. 16. (P 23 19 226.9) (4-8. igénypont) 1973. V. 02. (P 23 21 967.2) (1-3. igénypont) Közzététel napja: 1977. VIII. 27. Megjelent: 1978. VII. 31. Nemzetközi osztályozás: E 04 B 2/30, ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1973. XI. 21. (FI-550) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbségei: 1973. IV. 16. (P 23 19 226.9) (4-8. igénypont) 1973. V. 02. (P 23 21 967.2) (1-3. igénypont) Közzététel napja: 1977. VIII. 27. Megjelent: 1978. VII. 31. F16B 13/00 Fischer Artúr gyáros, Tumlingen, Német Szövetségi Köztársaság Rögzítőelem burkolóelemeknek vagy épületszerkezeteknek falhoz vagy hasonlóhoz való távtartó rögzítésére 1 A találmány rögzítőelem burkolóelemeknek, vagy épületszerkezeteknek falhoz, vagy hasonlóhoz való távtartó rögzítésére, falban kiképzett furatba bevezetett ékelőhüvellyel, amely a burkolóelem vagy épületszerkezet rögzítésére szolgáló meghosz- 5 szabbított szárú feszítőcsavarral behúzott feszítő­testtel van a furatban rögzítve. Ismeretes műanyagból készült távtartó rögzítő­elem, amely lényegében hosszabbított nyakrésszel ellátott falicsap (tipli). Az ismert rögzítőelem nyak- 10 részén állítható ütközőelem van elrendezve, amely­lyel a rögzítendő elemek faltól való távolsága vál­toztatható. Az ütközőelem lényegében a nyak kül­ső felületén kiképzett menetre felcsavarható anya. A rögzítendő építőelem a nyakon elrendezett ütkö- 15 zőelem és a rögzítőelem ékelő részét szétfeszítő rögzítőcsavar feje közé van beszorítva. Az építő­elem és a fal közötti távolság szerelés közbeni beállítását úgy végzik, hogy a rögzítőelem ékelő­részét szétfeszítése előtt a furatba ki-betolják. A 20 szerelés utáni távköz változtatásánál a rögzítőelem kicsavarásával előbb az ekelest kell megszüntetni. Az ismert rögzítőelemeknél hátrányos az, hogy a rögzítőelem túlnyomórészben műanyagból készül, aminek következtében a tűzveszélynek kitett helye- 25 ken nem alkalmazható. Az ismert rögzítőelemeknél a műanyaghüvely csekély hajlítószilárdsága miatt az átmérőjében gyengített rögzítőcsavarnak kell a rögzítendő építő­elem teljes súlyát hordania, ami gyakorlatilag azt 30 jelenti, hogy súlyosabb építőelemeknek távközzel való rögzítésénél a rögzítőelem egyáltalán nem használható, illetve azt, hogy burkoló elemenként nagyobb számú rögzítőelemet kell alkalmazni. Hasonló hátrányok adódnak a fémből készült távolságtartó rögzítőelemeknél is, amelyeknél a fe­szítőtestnek az ékelőhüvelybe való behúzása rögzí­tőcsavarral történik. Az építőelemet, például a bur­kolóelemet a rögzítőcsavar rögzíti. A rögzítőcsavar furatból kinyúló szára itt is kisebb átmérőjű, mint az ékelőhüvely külső átmérője és ennél a megoldás­nál is a rögzítőcsavar gyengített szára veszi fel a távközből adódó hajlító és nyíróerők teljes egészét. Dacára, hogy a rögzítőelem fémből készül, mégis terhelhetősége kisebb a műanyagrögzítőelemnél, mert ez utóbbinál a műanyaghüvely a csökkentett átmérő hajlítómerevségét növeli. Az ismert fémrögzítőelemek szétfeszítésénél igen lényeges, hogy a feszítőtest behúzását biztosító anya a falfelületére, mint ellentámaszra fel tudjon támaszkodni. Ha azonban a falra szigetelőlemezt erősítenek, úgy az anya feltámasztása nem biztosít­ható, mivel a szigetelőlemezek közismerten puha, összenyomható anyagból készülnek. Az ismert rög­zítőelemek szabályszerű kiékelése tehát a szigetelő­lemezek tönkremenetele nélkül nem biztosítható. A találmány célja olyan fémből kialakított táv­tartó rögzítőelem kialakítása, amely nagy hajlító­szilárdsággal rendelkezik, amely egyszerűen szerel­hető, és amelynél a rögzítendő elemeknek a faltól 171437

Next

/
Thumbnails
Contents