171411. lajstromszámú szabadalom • Hőerőmű

3 találmány-bejelentések írják. Ezzel az eljárással a szállópor és a kén egyszerűen és olcsón eltávolít­ható. Amennyiben a gáztermelőből kilépő generátor­gáz hőmérséklete túl magas, a következő két lehe­tőség áll rendelkezésre, amelyek közösen, vagy kü­lön-külön is felhasználhatók. A gáztermelőben a generátorgáz kilépési pont­jának közelében hőcserélőt helyezünk el. Az egyik lehetőség, hogy a generátorgáz hőtartalmát a hő­cserélőben a gáztermelő vízköpenyében elgőzölög­tetett víz túlhevítésére használjuk, mielőtt ezt a gőzt a gázosítólevegőhöz keverjük. A másik lehetőség, hogy a vízköpeny gőzter­melését kiegészítve a hőcserélőben vizet alakítunk gőzzé, hogy az elgázosító levegőhöz nagyobb gőz­mennyiséget keverhessünk, aminek hatására a gene­rátorgáz hőmérséklete már a hőcserélő előtt csök­ken. Ezáltal kettős hatást érünk el, mert mint ismert, a gáztermelő alsó részében a szén széndi­oxiddá és szénmonoxiddá égetésével, illetve elgázo­sításával hőtermelő folyamat, míg a gáztermelő felső részében a vízgőz bontásával hőelnyelő fo­lyamat játszódik le, amely a generátorgáz hőmér­sékletét csökkenti. A töltőberendezés gázturbinája előtti alacso­nyabb generátorgáz-hőmérséklet nem rontja a be­rendezés összhatásfokát, mert a generátorgáz le­adott hőjét vagy visszavezetjük a gáztermelőbe, vagy az elégetésnél visszanyerjük a generátorgázból. Mindkét kiviteli alaknál kézenfekvő a generátor­gáz hőmérsékletének a kén és a reagens reakció­jához előnyös hőmérsékleten tartása a hőcserélőben áramló hűtőközeg mennyiségének szabályozásával, A rajzokon a találmány kiviteli alakjai láthatók, ahol az 1. ábra az erőmű elrendezési vázlatát, a gáztur­bina ellátásához nyomás alatti gáztermelővel, a 2. ábra a gőzerőmű egy részének elrendezési vázlatát, nyomás alatti gáztermelővel a nyomás alatti gőztermelő ellátásához, a 3. ábra a nyomás alatti gáztermelő hosszmet­szetét a hozzátartozó hűtővízvezetéssel, a 4. ábra a 3. ábra egy változatát ábrázolja. Az ábrák azonos elemei azonos számokkal van­nak jelölve. Az 1. ábra szerint a szén nyomás alatti elgázosí­tásához a levegőt és a generátorgáz ezután követ­kező elégetéséhez szükséges égéslevegőt az 1 komp­resszor közösen kb. 10 bar nyomásra sűríti. A 2. ponton a 3 levegővezeték egy részét lecsapoljuk, és a 4 vezetéken keresztül a 7 gáztermelő 5 kompresszorból és 6 gázturbinából álló töltőberen­dezésébe vezetjük. Az 5 kompresszor a levegőt még jobban összesűríti és a 7 gáztermelőbe továb­bítja, ahol a 8 zsilipen bevezetett szén elgázosí­tására szolgál. A 7 gáztermelőből a 9 vezetékbe kilépő generátorgáz hőmérséklete 500-600 C°, nyomása 20 bar és a 6 gázturbinába van tovább­vezetve. A 9 vezetékbe van bekapcsolva a 12 befúvató­-berendezés, amelyet a 21 tartály táplál reagenssel a generátorgázban levő kén lekötésére. A reakció a 10 centrifuga-leválasztóig tartó áramlási szakaszban történik, amely például Tongeren-leválasztó, ahol a szállóport és a reagenssel megkötött ként választ­juk le. A 6 gázturbinából all vezetéken a generátor-5 gázt és a 3 levegővezetéken az égéslevegőt a 14 gázturbina 13 égőkamrájába vezetjük, a gázturbina működteti az 1 kompresszort és az elektromos 15 generátort. Mivel a generátorgáz még a 10 centrifuga levá­ló lasztó után is viszonylag magas hőmérséklettel ren­delkezik, a 6 gázturbina nemcsak a töltőberendezés 5 kompresszorát üzemeltetheti, hanem még ener­giát adhat le kifelé. A felesleges energiáról azonban le is lehet mondani és a nyomás alatti 7 gázter-15 melőben nagy nyomásesést lehet engedni. A további lehetőseget is ábrázoltuk a rajzon. A 6 gázturbinához a 9 és a 11 vezetékek között van a megkerülővezeték elhelyezve, amelyet a 17 szelep ellenőriz. Amennyiben a generátorgáz szabályozott 20 mennyiségét a 16 megkerülővezetéken keresztül ve­zetjük, úgy a töltőberendezés fordulatszámát sza­bályozhatjuk, és a gáztermelő levegő mennyiségét a mindenkori terheléshez igazíthatjuk. 25 A 2. ábra a gőzerőmű egy részét mutatja, amely az ábra szerint messzemenően egyezik az 1. ábra szerinti berendezéssel. Az égőkamra helyett itt nyomás alatt levő 18 gőztermelő van elhelyezve, amelyben a generátorgázt elégetjük, és az erőgép 30 (nincs ábrázolva) gőzellátásához szükséges fűtő­gázokat előállítjuk. Az 1 kompresszor, amely itt is a szén gázosításához szükséges levegőt és az égés­levegőt szállítja, a 14 gázturbinával együtt alkotja a gőztermelő töltőberendezését, amelyhez még a 19 35 indítómotor és a 20 kuplung tartozik. Mindkét erőműben a generátorgázt előzetes le­hűtés nélkül tisztítjuk meg a szállóportól és a kéntől a centrifuga-leválasztóban. Itt tehát száraz­leválasztás történik, amely nagyon hatásos és egy-40 szerű, valamint gyakorlatilag hőveszteség nélkül üzemel. A nyers generátorgáz mintegy 6 gr szállóport tartalmaz gázkilogrammonként (6000 ppm). E por­mennyiség tört része elég lenne a gáztermelő töltő-45 berendezésének gázturbinájának rövid idő alatti tönkretételére. A szállópor és a reakciótermék leválasztója lehet elkülönítve a 6 gázturbinától, mint az 1. és 2. ábrán, és lehet azzal közösen készítve, mint 50 ahogy azt a már említett találmány-bejelentés le­írja. Rendkívül tiszta (pormentes) generátorgáz elő­állítására célszerűen mind a két leválasztási lehető­séget egy és ugyanabban az erőműben is haszno­síthatjuk. 55 A3, ábra a 7 gáztermelőt mutatja a találmány érthetősége szempontjából lényeges elemekkel, to­vábbá a töltőberendezés 6 gázturbináját, amely a kompresszort (nincs ábrázolva) működteti. A 31 nyíl irányában a 8 zsilipen keresztül a gáztermelő-60 be vezetett szent a 39 belső térben elgázositjuk, a levegő a 29 nyíl irányában a 30 csövön jut a belső térbe. A keletkező generátorgáz hőtartalmának egy részét a 27 hőcserélőben leadja, mielőtt a 7 gázter­melőből a 9 vezetékbe kerül. A folyékony salak a 65 34 csövön keresztül kerül elvezetésre.

Next

/
Thumbnails
Contents