171388. lajstromszámú szabadalom • Szitaszekrény, különösen nagyteljesítményű rázószitákhoz

3 171388 4 A találmány révén tehát azt a feladatot kellett megoldani, hogy olyan rázószitát - különösen nagy teljesítményekre alkalmas rázószitát — építsünk, amelyben a rázószita hossztengelyével párhuza­mosan vannak a szita mozgó-falai kialakítva, és ezek a berendezést tartó váz vízszintes tartó­gerendáival vannak összeépítve. így a legkisebb ráfordítással szilárdság szempontjából is olyan kedvező rázószitát lehetett kialakítani, amely sem a technológia, sem az alkalmazás szempontjából nincs kötve a szélességi méretekhez. A találmány szerint ezt a célt oly módon értük el, hogy a rázószita hosszirányú mozgó-falait a rázószita belső falaiként képeztük ki, a keresztgerendákat pedig úgy helyeztük el, hogy azok a rázószita hosszanti mozgó-falaihoz illeszkedve tartógerendákat alkot­nak, míg a peremgerendákat alkotó keresztgeren­dákkal további keresztgerendák a mozgó-falak között elhelyezve, a tartógerendákkal azonos szintben vannak. Emellett a hosszirányú mozgó-fa­lak úgy lehetnek kialakítva, hogy teljes magassá­gukban vagy a szitaszerkezet nyomóteste alatt helyezkednek el, vagy a szita fedőrésze fölé nyúlnak. A szitaszekrény ily módon történő kialakítása révén azt lehetett elérni, hogy a szitaszekrényre a meghajtásból származó erők szimmetrikusan hat­nak. Ezen túlmenően: a felépítés megoldása révén nemcsak anyagot lehetett megtakarítani, de ugyan­akkor csökkenteni lehetett az azonos rendeltetésű szerkezeti anyagok mennyiségét is. Annak követ­keztében, hogy a mozgó-falak túlnyúlnak a szita fedőrésze fölé, tulajdonképpen három, egymástól független felület kialakításának lehetősége adódik, amennyiben ezekre a helyekre három, különböző szitát lehet szerelni, s így különböző szemcsenagy­ságú keverékeket lehet osztályozni anélkül, hogy az egyes produktumok egymással összekeverednének. A szitaszekrényt a találmány szerinti megoldás­nak megfelelően úgy is ki lehet alakítani, hogy a szitaszekrény hossztengelye mentén két félrészre van osztva. így mindegyik félrésznek külön mozgó-fala van. A szükséges oldalsó védőfalak beépítése révén a kialakult félrészeket különálló szitaként lehet használni. A szitaszekrény hosszten­gelye mentén beépített mozgó-fal a felfüggesztő­szerkezethez előnyösen a szita födém-részétől megfelelő távolságban a mozgó-fallal összeszerelt karra van akasztva, s így a szitaszekrény lengőmozgásából adódó erők a szitaszekrény tengelyével párhuzamosan, közvetlenül a mozgó fal vonalában hatnak. Mivel a mozgó-fal a szita födém-része alatt helyezkedik el, ennélfogva a szitaszekrény ily módon történő kialakítása követ­keztében a teljes szitafelületre egyenletes terhelés jut. A hosszanti irányú merevítés érdekében legalább a szitaszekrény homlokoldalán olyan tartógerendák helyezkednek el, amelyek a keresztgerendákkal párhuzamosak. Ezek alakja lényegében azonos a keresztgerendák alakjával Mind a keresztgerendák, mind pedig a járulékosan kialakított tartógerendák azonos szilárdságú elemekként vannak méretezve. A találmány szerinti megoldásnak megfelelően kialakított szitaszekrény alkalmazása révén olyan rázószitákat lehet építeni, amelyeknek szélessége a hagyományos szitaszekrények szélességének a két-5 szeresét teszi ki. Ugyanakkor az azonos tartó­szilárdságú keresztgerendák segítségével el lehet érni azt, hogy a rázószita anyagában maradó defor­mációk nem keletkeznek. Sőt, a mozgó-falakra ható és a szita lengőmozgásából eredő nyomatékok 10 teljes, vagy részleges kiküszöbölése lehetővé teszi azt, hogy elhagyjuk az egyébként szükséges járulékos merevítéseket. Ezek beépítése ugyanis további költséggel jár. Különösen előnyös az, ha a szitaszekrényt annak, szimmetriatengelye mentén 15 két hosszirányú fallal osztjuk ketté. Ebben az esetben a nagyobb szitaegységek szállítását meg lehet könnyíteni. A találmányt a leíráshoz mellékelt rajzok 20 segítségével részletesen is megmagyarázzuk. A rajzokon az 1. ábra a szitaszekrényt elölnézetben, felfüg­gesztett helyzetben, két hosszirányú fallal kiala-25 kítva mutatja be, a 2. ábra egy olyan szitaszekrényt ábrázol, amely alátámasztott kivitelben készült, a 3. ábra pedig elölnézetben mutat be egy olyan szitaszekrényt, amely felfüggesztett kivitelű és egy 30 hosszirányú mozgó-fallal van kialakítva, végül a 4. ábra az Lábra szerinti szitaszekrényt felül­nézetben mutatja be. Az 1. és 2. ábrákon bemutatott szitaszekrénybe 35 két, hosszirányú 1 mozgó-fal van beépítve, melyek a nagy teljesítményű rázószita hossztengelyével párhuzamosan vannak kialakítva. Amint a 4. áb­rából látható, a hosszirányú 1 mozgó-falakhoz vannak rögzítve a szita födém-részét hordozó 2, 3 40 keresztgerendák. A szita födém-részén helyezkedik el az osztályozásra szánt keverék. A 4 hajtóberen­dezéstől függően - amely arra szolgál, hogy a szitát rezgőmozgásba hozza — továbbá attól füg­gően, hogy a rázószita szekrénye felfüggesztett 45 kivitelben (amint az 1. ábra mutatja) vagy alátámasztott kivitelben (amint a 2. ábra mutatja) van kialakítva, az 1 mozgó-falak vagy a szita födém-része felett, vagy teljesen az alatt helyezked­nek el. 50 A 3. ábrán bemutatott kiviteli példa szerinti megoldásban az 1 mozgó-falak teljesen a szita födém-része alatt helyezkednek el. A szitaszekrény helyzetének stabilizálása érdekében a szitaszekrényt 35 felfüggesztő szerkezet a rázószita födém-része felett, bizonyos távolságban, a szitaszekrénnyel mereven összekapcsolt 6 karral kapcsolódik. A rugalmas 7 alátámasztások alkalmazása révén a szita rezgőmozgása következtében létrejövő erők, 60 valamint a 4 hajtóberendezés által előidézett erők a hosszirányú 1 mozgó-fal síkjában hatnak. Attól függően, hogy hány 1 mozgó-falat építünk be a berendezésbe, továbbá, hogy azokat milyen módon helyeztük el, megfelelő számú 5 védőfalakat is 65 építünk, amelyek a szitaszekrényt körülfogják. 2

Next

/
Thumbnails
Contents