171373. lajstromszámú szabadalom • Berendezés darabos vagy szemcsés anyagok adagolására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 171373 •<$ɧk Nemzetközi osztályozás: fSj Bejelentés napja: 1975. II. 18. (TO-996) B 65 G 53/46 mg^ß Közzététel napja: 1977. VII. 28. .- • - -ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1978. VII. 31. Tóth Sándor gépésztechnikus, Várpalota Berendezés darabos vagy szemcsés anyagok adagolására 1 A találmány tárgya darabos vagy szemcsés anyagok adagolására szolgáló berendezés, amely különösen olyan esetekben alkalmazható előnyösen, ha a töltő és ürítő tér egymástól eltérő nyomású. A találmány szempontjából darabos vagy szemcsés 5 anyagok alatt minden olyan anyagot kell érteni, amelynek egyedei centiméteres nagyságrendűek, illetve a milliméter tört részei nagyságrendjébe tartoznak. Az előbbire példaként említhető a faforgács, az utóbbiakra pedig a különféle porok, 10 vagy pasztaszerű anyagok, amelyeknek szilárd komponensei is vannak, ' Darabos vagy szemcsés anyagok adagolására szolgáló ismert berendezések egyik elterjedt fajtája a cellás kerékkel rendelkező megoldás. Ezek a 15 berendezések töltő és ürítő nyílással ellátott szekrényt és ebben vízszintes tengely körül elforgathatóan szerelt cellás kereket foglalnak magukba. Az ilyen berendezések alkalmasak arra, hogy kellő tömítés esetén, eltérő nyomású terek 20 között biztosítsák az adagolást. A tömítés lehet olyan, hogy a cellás kerék cellahatároló lapjainak végeinél túlnyúló lemezek vannak a cellahatároló lapokhoz állíthatóan kapcsolva, és a tömítő lemezek éleikkel a szekrényszerű ház falához 25 illeszkednek. A kalottás adagolóknál tömítőperselyt szorítanak a forgórészhez, amely persely lágy fémből, míg a forgórész legalább a persellyel érintkező részeinél keményebb fémből van kialakítva. 30 Mind a cellás berendezések, mind a kalottás adagolók hátránya, hogy a forgórész hengerpalást menti, valamint kétoldali sík menti tömítését kell biztosítani. E tömítések biztosítása tartósan csak úgy lehetséges, hogy a tömítőszerveket utánállítják, vagy a tömítőszervek és a tömített felület közötti nyomást fokozzák. Mindezek mellett a jelentős kopások miatt kellő tömítettség csak igen rövid időre biztosítható ezeknél a berendezéseknél, ami azt jelenti, hogy jelentősebb nyomáskülönbség áthidalása ezekkel a megoldásokkal nem lehetséges. Figyelemmel arra, hogy kétirányú tömítettség érdekében kell biztosítani a tömítőszervek utánállítását — hengerfelülethez és sík felülethez képest - ezért vagy igen bonyolult és drága szerkezetet kell alkalmazni, vagy az egyik irányú tömítés érdekében utánállítás lehetőségét mellőzik éppen a bonyolult szerkezet elkerülése végett. A tömítőszervek és a tömítőfelületek közötti nyomás fokozása azzal a hátránnyal is jár, hogy a berendezés üzemeltetéséhez szükséges teljesítményigény fokozódik a megnövekedett súrlódás miatt, azonkívül ez a körülmény a kopások meggyorsítását is jelenti, ami gyakoribb utánállítást tesz szükségessé. További hátránya az ilyen berendezéseknek, - mind a cellás, mind a kalottás adagolóknak -, hogy a tömszelencék állandóan a maximális nyomáskülönbséggel szemben kell, hogy tömítsenek, tekintettel arra, hogy egyik oldalról az üzemi nyomásnak, másik oldalról a környezeti 171373