171349. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nyersanyagőrlemények legalább részleges kalcinálására

9 171349 10 forgó zárószelep van beépítve, ez a zárószelep ugyanarra a célra szolgál, mint a 35 forgó zárószelep. A nyersanyagőrleményt ezután a 25 vezeték alsó végén keresztül a legalsó 26 ciklonba vezetjük, miután azt a 25 vezetéken keresztül érkező gázokban szuszpendáltuk. A 26 ciklonban a tovább előmelegített nyersanyagőrleményt és gázokat ismét elkülönítjük, a gázok a már említett útvonalon távoznak, míg a nyersanyagőrlemény a 26 ciklon aljára süllyed, és innen a 38 tápvezetékbe kerül. Ha a 6. ábra szerinti vázlatos elrendezést teljesen összhangba hozzuk az 1. és 2. ábrákon bemutatott berendezéssel, amely nem egysoros, hanem kétsoros ciklonelőmelegítőt tartalmaz két 26 ciklont kell beiktatni, mindegyikhez külön vezetéket és mindegyikhez külön 38 tápvezetéket kell létesíteni. A két ciklon alsó részei és tápvezetékeik az 1. ábra 13 fenékrészének és 12 adagolóvezetékének felelnek meg. A 4. ábra szerinti megoldásnál csupán egysoros ciklonelőmelegítő van. Mindamellett annak érdekében, hogy két 12 adagolóvezeték vezessen az 1 aknában levő 5 gyűjtőtérbe, valamint hogy az előmelegített nyersanyagőrlemény egyenletes eloszlása biztosítva legyen az 5 gyűjtőtérben, a 6. ábra szerinti vázlatos elrendezésen feltüntetett 38 tápvezeték két 12 adagoló vezetékre válik szét, amelyek az 1. ábrán feltüntetett elágazó vezetékeknek felelnek meg. Az előmelegített nyersanyagőrleménynek a két 12 adagoló vezetékbe való egyenletes elosztását a 39 foglalatban elhelyezett állítható szabályozószeleppel biztosítjuk. Az 1 aknában kalcinált és a gázoktól, amelyek további útját már leírtuk, a 24 ciklonban elválasztott nyersanyagőrlemény a 40 vezetéken keresztül a 16 forgókemencébe jut, amelyben a nyersanyagőrleményt a már leírt módon klinkerré alakítjuk. Az anyagnak a forgó kemence távozó gázaiban levő felhevített szilárd részecskéi, amelyek a gázzal együtt a 20 szaggatott vonal mentén hagyják el a forgó kemencét, különböző módon hasznosíthatók attól függően, hogy a kemencegázok a 41, 42 vagy 43 szaggatott vonalak mentén haladnak-e tovább, és hogy a körülményektől függően az útvonalak közül egyet, kettőt vagy mind a hármat használjuk-e. Amennyiben a kemencegázok, vagy azok egy része, a 41 szaggatott vonal mentén haladnak, a nyersanyagőrleménynek az 1 aknában történő kalcinálásánál felszabaduló hulladékgázokkal egyesülnek közvetlenül azelőtt, mielőtt a 30 elszívóba jutnának, mely ezeket a gázokat a 31 porleválasztóba továbbítja. Mivel a porleválasztó a rendkívül magas hőmérsékletnek nem tud ellenállni, egy 44 hűtőtornyot építünk be a folyamatba, ahogy ezt vázlatosan fel is tüntettük. A hűtőtoronyban a gázokat vízzel hűtjük. Ennek eredményeképpen a gázok elvesztik hőtartalmukat, miközben a hűtővizet felmelegítik, amely hasznosítható. A szilárd részecskéket, azaz a hulladékgázok által tartalmazott port, a kalcinálásból származó hulladékgázok által tartalmazott porral együtt összegyűjtjük és a 31 porleválasztóban előmelegítjük és, ha a por túlságosan nagy mennyiségű alkálit vagy kloridot tartalmaz, a 16 forgókemencébe tápláljuk be például oly módon, hogy a 45 szaggatott vonal men-5 tén a 40 vezetékbe vezetjük. Amennyiben a forgókemencéből származó füstgázokat vagy azok egy részét a 42 szaggatott vonal mentén vezetjük tovább, a gázokat a nyersanyagőrleménynek az 1 aknában történt 10 kalcinálásából származó hulladékgázokkal egyesítjük, és ezekkel együtt a ciklonelőmelegítőbe (25, 26, 27, 28, 29) továbbítjuk. Ebben az esetben a forgókemence gázaiban levő hőmennyiséget adalékhőként a nyersanyag-15 őrlemény előmelegítésére használjuk, és ennek következtében javítjuk a folyamat gazdaságosságát. A gázok megfelelően lehűlnek, és ezért veszteség nélkül vihetők a kalcinálásból származó hulladékgázokkal együtt a 30 elszívón keresz-20 tül a 31 porleválasztóba, amelyben a teljes pormennyiséget felfogjuk, és kívánt esetben az előzőekben leírt módon hasznosítjuk. Ha a forgókemencéből származó gázokat vagy azok egy részét a 43 szaggatott vonal mentén to-25 vábbítjuk, azokat a 11 vezetékbe visszük a légkörből bevezetett levegő helyett, s így ezek a gázok a 10 vezetéken keresztül az 5 gyűjtőtérben levő előmelegített nyersanyagőrlemény fluidizálását végzik (lásd az 1. ábrát). A gáz hőtartalmá-30 nak eredményeképpen a nyersanyagőrlemény tovább melegszik, miközben a gáz alulról átmegy rajta. A gázban levő szilárd részecskék összekeverednek más szilárd részecskékkel, amelyek az I aknában az 5 gyűjtőtér feletti kalcináló 15 tér-35 ben levő gázban vannak szuszpendálva (lásd az 1. ábrát). Az előzőekben történtek utalások alternatív szállítóvonalakra a 6. ábrával kapcsolatban, amelyeket szaggatott vonalak jelölnek. 40 Az 1. ábrán is vannak alternatív megoldások jelölve. Így a 46 szaggatott vonal azt mutatja, hogy az előmelegített nyersanyagőrleményt a ciklonokból — ahelyett, hogy a fennmaradó anyaggal együtt az 5 gyűjtőtérbe vezetnénk — 45 a 7 adagolóvezetékbe visszük az égést tápláló levegőhöz, így az abban szuszpendálódik, és a kalcináló 15 térbe kerül. A 47 szaggatott vonal továbbá azt szemlélteti, hogy a fűtőanyag egy részét ahelyett, hogy a 8 50 égőfejen keresztül közvetlenül a 9 lánghoz vezetnénk, leágaztatjuk az égőfejről, és az 5 gyűjtőtér alsó részén keresztül vezetjük be hasonlóan ahhoz, ahogy a fluidizáló levegőt tápláljuk be a II és 10 vezetékeken keresztül. Amennyiben a 55 fűtőanyag még nincs gáz állapotban, azt gázzá vagy gőzzé (például olajgőzzé vagy széngázzá) kell alakítani akkor, ha találkozik a meleg nyersanyagőrleménnyel. A gáz együtt halad a fluidizáló levegővel a nyersanyagőrlemény-halmazon 60 keresztül. A 6. ábrán bemutatott berendezés csupán példaként szolgál arra, hogy az hogyan rendezhető el, de más elrendezések is számításba jöhetnek. Már említettük, hogy a ciklonelőmelegítők egy-65 sorosak vagy kétsorosak lehetnek, de lehet pél-5