171342. lajstromszámú szabadalom • Eljárás laktámok kinyerésére
7 171342 kéznek, hogy ezek nagyon célszerűen földgázlángban N2 -vé, S02 -vé és H 2 0-vá bonthatók, ez a gázelegy pedig valamely kénsav-előállító berendezésben óleum előállítására szolgálhat. Lehetséges az is, hogy S02 helyett S0 3 -at és NH 3 -at nyerjünk vissza tömény ammóniumszulfát-oldatból oly módon, hogy az oldatot olvadékká bepároljuk, az olvadékot ezt követően ismert módon, így alkalmas fémoxid, például ZnO segítségével először középmagas hőmérsékleten ammóniumhidroxidban fémszulfáttá alakítjuk és utána ezt a fémszulfátot megnövelt hőmérsékleten ismét fémoxiddá és kéntrioxiddá bontjuk. Ily módon közvetlenül kéntrioxidot nyerünk vissza, amelyet azután ismét a Beckmann-féle átrendezésnél hasznosíthatunk. Különösen abban az esetben értékes a kéntrioxid visszanyerése, amikor az oxim Beckmann-féle átrendezését folyékony kéndioxidban, mint oldószerben kéntrioxiddal, mint savas reakcióközeggel végezzük és az átrendeződés után a kéndioxidot elpárologtatjuk, majd a visszamaradó laktámkéntrioxid-elegyet vízzel laktam —kénsav-eleggyé alakítjuk és ebből a laktámot ammóniával való közömbösítés után extraháljuk. 10 15 20 tám oldatot kapunk. Az alkalmazott módszer a következő irodalmi helyen van leírva: European Chemical News, 16. oldal; 1969. május 2. C) Az A) módszerrel készített vizes kaprolaktám oldatból származó mintát és a B) eljárással készített vizes kaprolaktám oldatból származó mintát elemeztük kátrány tartalomra nézve. E célból az extinkciót határoztuk meg, 290 nanométer hullámhosszúságú fénnyel, a vonatkozó DSM vizsgálati előírások szerint. Az A) minta extinkciója 0,9, a B) mintáé pedig 1,4. Ez azt jelenti, hogy a tisztított kaprolaktám kinyerése az A) módszerrel készített oldatból kevésbé komplikált, mint a B) módszerrel készített oldatból. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás laktámok kinyerésére tömény kénsavat és adott esetben még szabad kéntrioxidot tartalmazó közegből valamely vízzel nem elegyedő szerves oldószerrel való extrahálás útján, azzal jellemezve, hogy a laktámból és a kénsavból álló elegyet ammóniával és vízzel egy vagy több lépésben semlegesítjük és hígítjuk, hogy az 3. példa A) Beckmann-féle átrendeződés utáni, a DSM gyárból származó elegy mintáját a már leírt körülmények között, a találmány szerinti eljárással 25 s%-os vizes ammónia-oldattal kezeljük, így a jelenlevő kénsav 50%-át semlegesítjük, és olyan vizes oldatot állítunk elő, amely 1,5 mól ammóniumhidrogénszulfátot és 9,6 mól vizet (8,5 mól a vizes ammónia oldatból származik, 1,1 mól víz pedig a kristályosodás megelőzésére szolgál) tartalmaz, egy mól kaprolaktámra számítva. Ezt az oldatot kloroformmal extraháljuk, így ammóniumhidrogénszulfát vizes oldatát és a kaprolaktám kloroformos oldatát kapjuk. Ezután a kaprolaktám oldatot vízzel extraháljuk, így visszanyerjük a kloroformot, és a kaprolaktám 30 s%-os vizes oldatát kapjuk. 25 30 35 40 (NH4 ) 2 S0 4 (NH4 ) 2 S0 4 + H 2 S0 4 mólarányt a keletkező oldatban 0,30: 1 és 0,65 : 1 közötti értékre, az oldat víztartalmát pedig 1 mól eredetileg jelenlevő, kénsavként kötött vagy szabad kéntrioxid-tartalomra számítva legfeljebb 10 mól mennyiségre állítjuk be, majd az oldatból a laktámot extrahálással eltávolítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a semlegesítést két lépcsőben oly módon végezzük, hogy először a hígítóvizet és az ammónia egy részét adagoljuk, ezt követően az oldatból a laktámot részben extraháljuk és kívánt (NH4 ) 2 S0 4 (NH4 ) 2 S0 4 +H 2 S0 4 mólarányra való semlegesítés B) Az A) alatt leírttal azonos mintát 25 s%-os ammóniaoldattal kezelünk, mégpedig úgy, hogy a jelenlevő kénsav teljes mennyiségét semlegesítjük (pH = kb. 5). így olyan vizes keveréket kapunk, amely 1,5 mól ammóniumszulfátot és 17 mól vizet tartalmaz, egy mól kaprolaktámra számítva. Az elegyből a vizes ammóniumszulfát-réteget és a kaprolaktám-réteget különválasztjuk. Ezután a laktám-réteghez benzolt adunk és a kapott benzolos kaprolaktám-oldatot vízzel extraháljuk, így a benzolt visszanyerjük, és 30 s%-os vizes kaprolak-45-50 után a visszamaradó laktámmennyiséget az oldatból extrahálással eltávolítjuk, majd a laktámtartalmú extrahálószert az első laktámmennyiség extrahálására használjuk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a laktámtartalmú, koncentrált kénsavas közeg semlegesítését a laktam extrahálásához szükséges extrahálószer jelenlétében végezzük és a keletkező elegyet ezt követően egy laktámtartalmú extrahálószer-rétegre és egy vizes rétegre választjuk szét. 3 db rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 78.5779.66-42 Alföldi Nyomda, Debrecen — Felelős vezető: Benkő István igazgató
