171332. lajstromszámú szabadalom • Pénzbedobós automata berendezés elárusító vagy más szolgáltató készülékek üzemeltetésére
MAGYAR SZABADALMI 171332 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY £ Bejelentés napja: 1975. IV. 22. (PO—588) Közzététel napja: 1977. VII. 28. Nemzetközi osztályozás: G 07 F 3/02 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1978. VI. 30. Feltalálók: Újvári József szaktechnikus, Kovács Pál mérnök, Planck György mérnök, Vida János technikus, Budapest 35% 20% 15% 15% Tulajdonos: Posta Kísérleti Intézet, Budapest, 85% Mechanikai Művek, Budapest 15% Peschka István szaktechnikus, Székesfehérvár 15° Pénzbedobós automata berendezés elárusító vagy más szolgáltató készülék üzemeltetéséhez i A találmány tárgyát képező berendezés pénzbedobós automata, amely különféle áruk elárusítását végző vagy más szolgáltatást nyújtó készülékek üzemeltetéséhez használható. Különösen távbeszélő-készülékek üzemeltetésével kapcsolatban előnyös az alkalmazása, még- 5 pedig ott, ahol automata központokhoz kapcsolt távbeszélő-készülékeket kívánnak üzemeltetni a telefonálni akaró személy által az automata berendezésbe juttatott érme, illetve érmék összértékének megfelelő ideig helyi vagy távolsági beszélgetésre. 10 A találmány szerinti berendezés egyaránt működtethető pénzérmékkel vagy egyéb érmékkel. Tekintettel arra, hogy a találmány szerinti pénzbedobós automaták által megoldandó feladat a távbeszélő-készülékekkel kapcsolatban a legbonyolultabb, a jelen szabadalmi 15 leírás is távbeszélő-készülékekkel együtt történő alkalmazás szem előtt tartásával ismerteti a találmányt. Ennek az ismertetésnek alapján szakember egyszerűbb esetekre is el tudja készíteni a találmány szerinti berendezést, pl. elárusítást végző készülékkel kapcsolatban. 20 A pénzbedobós automaták elterjedésének kezdeti időszakában minden ilyen berendezés tisztán mechanikus szerkezeti felépítésű volt és csak igen korlátozott funkció ellátására volt képes. A mechanikus szerkezet mozgó részeinek kopása, továbbá az elkerülhetetlen 25 szennyeződések miatt ezek az ismert automaták megbízhatatlanokká váltak, sűrűn meghibásodtak, karbantartási igényük és javítási költségeik drágává tették fenntartásukat. Mindezen hátrányokon túl nagy helyszükségletűek voltak és könnyen be lehetett csapni őket, 30 vagyis el lehetett fogadtatni velük olyan testeket — hamisítványokat — is, amelyek alakra és súlyra megfeleltek a működtetésükhöz megkívánt érméknek. A vázolt hiányosságok, továbbá az egyre bonyolultabb funkciók ellátására irányuló igények fellépése miatt törekedtek az automatákban egyre több mechanikus részletet elektromos majd elektronikus elemmel helyettesíteni. E törekvések jegyében születtek olyan pénzbedobós automata berendezések, amelyeknél a mechanikus szerkezet nagy részét elektronikus áramkörökkel helyettesítették. Ilyen berendezés pl. a SODECO cég automatája, amely azt is megállapítja, hogy a bedobott érme fém-e vagy egyéb anyag. A SEL cég pénzbedobós automatája szintén túlnyomórészt elektronikus eszközöket tartalmaz és a teljesítménykapcsolók kivételével integrált áramkörökkel rendelkezik. Az említett berendezések az automaták terén a legkorszerűbbeknek számítanak, mégis csak az érme anyagára vonatkozóan végeznek vizsgálatot, de az érme értékét nem tudják meghatározni. Ez azért van, mert az ezen berendezésekben alkalmazott érmevizsgálók által létrehozott elektromágneses tér geometriai mérete kisebb mint az érme átmérője, ezért a vizsgált érmének csak az anyagára adnak felvilágosítást, de tömegére nem, tekintettel arra, hogy az érme átmérőjét nem érzékelik. Emiatt minden érmefajtának külön bedobónyílást, érmecsatornát és mechanikus érmekezelő eszközt tartalmaznak. Ez a körülmény meglehetősen bonyolult-171332 1
