171330. lajstromszámú szabadalom • Eljárás könnyű adalékanyag előállítására magashőmérsékletű égetés nélkül

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1973. I. 31. Közzététel napja: 1977, VII. 28. Megjelent: 1978. VII. 31. (PE—865) 171330 Nemzetközi osztályozás: C 04 B 31 32 \ Feltalálók.: KALCSITS Imre főépítésvezető, KOCHIS Béla fejlesztési csop. vez., KOVÁCS Józsefné műsz. ügyintéző, Budapest Tulajdonos: Pest megyei 6. sz. Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat, Vác Eljárás könnyű adalékanyag előállítására magashőmérsékletű égetés nélkül i A találmány tárgyát képező eljárás könnyű adalékanyag előállítására szolgál oly módon, hogy a papírgyártási hulladékként jelentkező pa­píriszapot célszerű kezelés után töltőanyagok­kal telítve alkalmazzuk granulátum készítéséhez 5 és égetés nélküli kikeményítéssel kellő szilárd­ságú termékhez jutunk. Ismeretes, miszerint könnyű adalékanyagokat úgy állítanak elő, hogy duzzadó talajdonsággal rendelkező anyagból golyókat formálnak, kiszá- 10 rítják és utána magas hőfokon 1000—1200°C-on kiégetik. így készül például az agyagkavics és a porszénhamu kavics is. Ennek az eljárásnak hát­ránya, hogy az égetés tüzelőanyag fogyasztással jár, továbbá az így készült termék erősen nedv- 15 szívó tehát a belőle készített beton vízcement­tényezőjét, ezen keresztül a szilárdságát erősen befolyásolja. Az egyéb módon duzzasztott, ille­tőleg természetben vagy ipari hulladékként talál­ható szivacsos szerkezetű anyagok, mint például 20 a perlit, szénsalak, kohósalak, téglazúzalék, láva­salak, és a tufa egyaránt nedvszívóak, vízfelvé­telük 20—130% között változik, valamint a leg­könnyebbeknek nagy a szétmorzsolódási ténye­zője is. 25 A találmány tárgyát képező eljárásnál a ned­ves, kb: 20—50% száraz anyagtartalmú papír­iszapot arra alkalmas berendezéssel felaprítjuk, majd gyúrással pépszerű anyagot képezünk be- 30 lőle. A gyúrásnál fellépő nyomás hatására a cel­lulózé sejtben elnyelt víz egyrésze szabad vízzé változik és biztosítja a pépszerű konzisztenciát. Ilyen pépes állapotban adagoljuk hozzá a töltő­anyagot, mely célszerűen porszénhamu, ciklon­perlit vagy egyéb kisszemcséjű anyag lehet. Az adagolást addig folytatjuk míg morzsalékony, granulálható, illetőleg pelletezhető kozisztenciát kapunk. A keverék granulálása, illetve pelletezése után keletkező kívánt nagyságú golyó alakú szemcséket kiszárítjuk szabad levegőn vagy 120°C alatti hőmérsékleten. A kiszárított anyag a pa­píriszapban lévő cellulózé filcelődése következté­ben általában megfelelő szilárdságú. A találmány lényege az a felismerés, hogy a papíriszapban lévő cellulózé az alkalmazott gyú­rás hatására sejtvízének egyrészét elveszti és megnyúlik és göndörödik. Ilyen állapotban töltő­anyaggal keverve a töltőanyag szemcséi között a keverés hatására átfilcelődnek a cellulózé szálak, melyek a gyúrás hatására az egyenlőtlen vízvesz­tés miatt összegöndörodtek. A granulálás utáni szárítás következtében a cellulózé szálak rövidülnek, ezáltal a lazán ösz­szefilcelődött, össze-vissza görbült szálak a közé­jük ékelődött lehetőleg durva felületű töltő­anyag szemcséket erősen közrefogják és a kiala-171330 1

Next

/
Thumbnails
Contents