171321. lajstromszámú szabadalom • Járvaüzemelő öntöző szárnyvezeték mezőgazdasági kultúrák felületi öntözésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 171321 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG 151 Bejelentés napja: 1974. VIII. 28. (OO—208) Nemzetközi osztályozás: A 01 G 25/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1977. VII. 28. Megjelent: 1978. VII. 31. (' ' ") Feltalálók: MARJAI Gyula tud. osztályvezető, 10%, JANURIK Vilmos tanársegéd, 27%, KALAVSZKY Károly kutató, 27%, LELKES János tanársegéd, 27%, SZÍTÓ János kutató, 9%, Szarvas Tulajdonos: Öntözési Kutató Intézet, Szarvas Járvaüzemelő öntöző szárnyvezeték mezőgazdasági kultúrák felületi öntözésére A találmány tárgya járvaüzemelő öntöző szárnyvezeték mezőgazdasági kultúrák felületi öntözésére, melynek adott vízforrásról táplált, öntözőelemekkel ellátott, adott esetben több öntözőtagra felosztott szállítóvezetéke egy irány- 5 tartószerkezettel ellátott vezérlőkocsira és legalább egy további kocsira van felszerelve, ahol a kocsiknak két-két, függőleges tengely körül elforgathatóan ágyazott tengelyre felszerelt, hajtott kerekük van, a vezérlőkocsi pedig a szállí- 10 tóvezeték egyik végén, a kocsisor első tagjaként van elrendezve. A találmány tárgykörébe vágó szakterületen igen sok öntözési módszer ismert. Az úgynevezett felületi öntözésnél a vizet a talaj felszínére 15 juttatják úgy, hogy a víz a felszínt elborítja. A felületi öntözésnek a víz kiadagolásának módja szerint három változata ismert. Az árasztásos változatnál a vizet kis töltések közé adagolják, ahol a nyugvó víz beszivárog a talajba. Azokban 20 az esetekben pl. rizs termesztésénél, amikor állandó vízborítás szükséges a beszivárgott ill. az elpárolgott vizet állandóan pótolják. A barázdás változatnál a talaj felszínén gépi 25 úton kiképzett csatornákban vagy barázdákban vezetik az öntözővizet, melyekből az beszivárog a talajba. A módszer hátránya abban van, hogy viszonylag nagy termőterületet vesz igénybe, a csatornák ill. barázdák kiképzése munkaigényes 30 és a nehézségi erő kihasználását feltételezi, ami rendkívül pontos szintezést igényel. A csörgedeztető öntözést sűrűsorú növényeknél így a többi között fűféléknél, lucernánál alkalmazzák, ennél a víz a felszínen vékony lepel formájában csörgedezik a terep esése által meghatározott irányban. Az úgynevezett esőszerű öntözésnél a vizet gépi berendezéssel, csővezetékben vezetik a felhasználás helyére, ahol a szórófejek kis keresztmetszetű fúvókanyílásain át nagy sebességgel nyomják ki a légtérbe, miközben a víz cseppekre bomlik és a természetes esőhöz hasonlóan hull a növényre ill. a talajra. Az esőszerű öntözést megvalósító ismert berendezések hátrányos tulajdonságai abban mutathatók ki, hogy egyrészt öntözőelemenként valamennyi szórófejjel van felszerelve, melynek következtében 8—10 att névleges nyomást biztosító szivattyútelepet kell minden területegységre telepíteni, mely környezetében egyenes sorokban 70—90 méterenként kell 4—8 att névleges nyomású hidránsokat telepíteni, másrészt a szórófejekből kilépő víz dinamikai ütőhatása nagymértékű talajeróziót okoz. A szórófejek ezen túlmenően bonyolult felépítésű, kényes, sok karbantartást igénylő elemek. Esőztető rendszernél a párolgási veszteség az időjárási körülményektől függően 20—50%-ra tehető, a berendezés hatékonysága erősen függ a széltől, így ezeket 4 m/sec szél-171321 1