171314. lajstromszámú szabadalom • Készülék töltőanyagok és áramelvezető bevezetésére galvánelem házába

3 171314 4 tott elemek jobb minőségűek, karakterisztikájuk stabilizált és biztosítva van, hogy a töltőanyag ne tudjon a szerszám homlokoldala mögé folyni. A kitűzött feladatot azáltal oldjuk meg, hogy egy készülékben, amely a töltőanyagoknak és az 5 áramelvezetőnek a galvánelembe való bevezeté­sére szolgál, és amely töltőfej alakjában kialakí­tott szerszámot tartalmaz, legalább egy koncent­rikus üreggel és egy központi csatornával, egy berendezéssel van ellátva a töltőanyagoknak a 10 szerszám üregeibe való volumetrikus bevezeté­sére, és a berendezés hengereket és bennük el­rendezett dugattyúkat tartalmaz, amelyek rúd­dal vannak ellátva, továbbá a rudak mozgását határoló ütközőket tartalmaz, míg a hengerek 15 üregei nyílásokon keresztül nyomóvezetékekkel és a szerszám üregeivel vannak összekötve, és tartalmaz egy berendezést is ellennyomás elő­állítására, a töltőanyag kifolyásának meggátlásá­ra. A találmány szerint a töltőanyag volumet- 20 rikus bevezetésére szolgáló berendezés minden egyes hengerének dugattyúja egy hüvellyel van ellátva a töltőanyagok térfogatának szabaddá té­telére és a távolság a nyílások között, amelyek a hengerek üregeit a nyomóvezetékkel és a szer- 25 szám üregével összekötik, nagyobb, mint az ada­golt töltőanyagmennyiség magassága. A készülék ilyen kialakítása biztosítja a töltő­anyag adag felvételét és utánpréselését a kilépő fej üregeibe, és eközben a töltőfej üregei nincse- 30 nek összekötve a nyomóvezetékkel. A találmány szerinti készüléknél célszerűen mindegyik hen­ger dugattyúja a rúdon belül helyezhető el, és egy hornyot tartalmazó szárral látható el; cél­szerű továbbá, ha a dugattyú mozgását határoló 35 ütközőt szabályozhatóan golyós csappantyús csappal látjuk el, az említett szárnak az ütköző­be való bevezetésére és rögzítésére, és előnyös, ha a készüléket ellennyomás előállítására alkal­mas berendezéssel egészítjük ki, amely megaka- 40 dályozza a töltőanyag kifolyását; ezt előnyösen lökőrúd alakjában alakítjuk ki, amelyet egy ru­gó kulisszakő közvetítésével egy támasztékra szorít. A készülék ilyen kialakítása javítja az elem 45 tulajdonságait, mert kiküszöböli az elektródák zárlatának lehetőségét. Ez azáltal magyarázható, hogy a töltőanyagok kifolyása, különösen pedig a negatív elektróda anyagáé korábban kezdődik, mint ahogy azt a készülék ciklogramjában ter- 50 vezték, azaz korábban, mint amikor a dugattyú hüvelye az ütközővel érintkezésbe jut. Ezt az a súrlódás idézi elő, amely a dugattyú hüvelye és a henger fala között keletkezik, és az esetek egy részében elektróda zárlatot okoz azáltal, hogy a 55 negatív elektróda anyagát az elem házának al­ján kihajtja. Miután a töltőanyagok kihajtása befejeződött, a negatív elektróda anyagának ki­folyása a szerszámból még egy bizonyos ideig eltart. Ezt a negatív elektróda anyagának nyúlá- 60 sa idézi elő, amely anyag a volumetrikus beve­zetésre szolgáló berendezésben, továbbá az ösz­szekötő nyílásokban, valamint a szerszám üre­geiben a töltőanyag kifolyása ellen kifejtett ellenállás, valamint az ellennyomás ereje követ- 65 keztében össze van nyomva, míg a töltőanyag ki­folyásának befejezése után a töltőanyagot a szerszám üregeiben az ellennyomás ereje tovább összenyomja. A találmány szerinti készülék fentiekben is­mertetett második kiviteli alakja lehetővé teszi ezen hátrány kiküszöbölését. Egyes esetekben bot alakú áramelvezető szerkezetnél a volumet­rikus bevezetés céljára szolgáló berendezésbe az előzetesen besűrűsödött elektrolitét, valamint a negatív elektróda anyagát, vagyis a töltőanyago­kat utánpréselik, és az áramelvezetőt később he­lyezik be. Ebben az esetben a szerszám központi csatornája össze van kötve az elektróda töltő­anyagának volumetrikus bevezetésére szolgáló berendezéssel. Az elem előállításának ilyen módszerénél el­marad az áramelvezető és ennek következtében a töltőanyagok, és különösen a negatív elektróda anyagának, a paszta állapotú cinknek leválási feltételei lényegesen romlanak. A paszta állapo­tú cink mennyiségének megnövelése az elem­ben és ennek következtében a töltőfej alakban kialakított szerszámban, amely azáltal követke­zik be, hogy bot alakú áramelvezető alkalmazá­sánál szerkezeti okokból a volumetrikus beveze­tésre szolgáló berendezés és a töltőfej vége között mindenkor 5—10 adag egységnyi anyag van jelen, emellett a cink folytatólagos kiömlé­sét okozza az elektróda kioldása és a nyomás megszüntetése után. A paszta állapotú cink gyártás közben, és különösen tárolás közben hid­rogén korrózió következtében gázzal telítődik Kifolyásnál, amikor a cink nyomás alatt van, a gázbuborékok összenyomódnak. A nyomás meg­szüntetésével a gázbuborék köbtartalma megnö­vekszik. Ennek következtében a formált elektró­da kioldása után a paszta állapotú cink ellenőriz­hetetlenül kifolyik a töltőfejből, ami a kihajtan­dó elektróda hosszának kb. 10—15%-át teszi ki. Ezen oknál fogva változik az elemben a paszta alakú cink mennyisége, aminek következtében egyes elemek villamos karakterisztikái nem sta­bilok. Az említett hátrány kiküszöbölésére a szer­szám betétdarabbal látható el, amelyet központi csatornájába vezetünk és csavar alakjában van kiképezve, amelynek homlokoldalán sugárirány­ban elrendezett bordák vannak. A szerszám egy kést is tartalmaz, amely a betétdarab homlokol­dalán van elhelyezve; ennek alakja és méretei megfelelnek a betétdarabénak, és a betétdarabon át vezetett rúdra van rögzítve. A készüléknek ilyen kiviteli alakja szükséges olyan elem előál­lításánál, amelynél rúdalakú áramelvezetőt al­kalmazunk azért, hogy az elektróda zárlatok képződésének lehetőségét teljesen kiküszöböljük, és az elektróda homlokoldalának pontos kialakí­tását biztosítsuk. A szerszám központi csatornája, amely össze van kötve az elektróda töltőanyagának volumet­rikus bevezetésére szolgáló berendezéssel, a ta­lálmány szerinti készülékben célszerűen egy du­gattyúval látható el, amely az elektróda számá­ra szükséges egyes töltőanyagadagokat leválaszt-2

Next

/
Thumbnails
Contents