171295. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és fröccsöntő forma üreges műanyagtestek, főként nyomócső-idomok előállítására

3 171295 4 Eltekintve attól, hogy az idomoknak lunkerektől (odvasságtól) teljesen mentesnek kell lenniök, sem­miféle az anyagban maradó feszültséget sem szabad tartalmazniok. Ehhez járulnak még az anyag lehű­léskor bekövetkező zsugorodásával kapcsolatos ne­hézségek is. A csőidomok karmantyúinál bemélyedő körhornyok utólagos kialakítása nagyobb falvastag­ságok esetén igen nehézkes, ezért a fröccsöntési el­járást követő, külön munkafolyamatban végrehaj­tandó formázási műveleteket minden körülmények között ajánlatos elkerülni. E szempontból fontos az is, hogy az anyagot az utólagos formázási eljárás végrehajtása előtt még egyszer a termoelasztikus hő­mérsékletre kell felmelegíteni. Ezek a nehézségek és a rendkívül költséges gyártási módszerek az ilyen csőidomok fröccsöntési eljárással történő gyártását lehetetlenné tették. Az egyes csőszakaszokból összeállított csőidomok - a csőszakaszok egymáshoz kapcsolása például ra­gasztással, hegesztéssel vagy hasonló módon törté­nik, amint ezt többek között a 7 018 601 NSZK-beli használati minta leírás tartalmazza - a szilárdsággal szemben támasztott követelményeket nem elégítik ki, ezért a gyakorlatban nem is váltak be. Eljárástechnikai szempontból az eddig ismertté vált vastagfalú idomdaraboknak az a hátránya, hogy a fröccsöntő szerszámban a képlékeny állapotban be­fecskendezett műanyagot annyira le kell hűteni, hogy a fröccsöntéssel előállított test formatartó ma­radjon. Csak amikor ezt az állapotot elérték, lehet nyitni a forma-félrészeket, és kivenni a fröccsöntött tárgyat. Ez azt jelenti, hogy főként vastagfalú fröccs­öntött tárgyak esetében a hűtéshez nagyon sok időre van szükség, és hogy a ciklusidők rendkívül meg­hosszabbodnak. A hosszú hűtési idő azért jelentke­zik, mert a fröccsöntött tárgy közvetlenül nem hűt­hető le, a hűtés a legtöbb esetben a fröccsöntőn ke­resztül történik. Mivel a fröccsöntő formát részben még hevítik is, például a 835 520 számú brit szaba­dalmi leírás szerint, a fröccsöntött tárgynak a sab­lonban való tartózkodási ideje igen hosszú. A fröccsöntő szerszámon keresztül történő hűtés azért sem célszerű, mert a fröccsöntő szerszámnak a műanyag befecskendezésekor meghatározott hőmér­séklettel kell rendelkeznie. Ezáltal a fröccsöntő szer­számot lehűtése esetén a befecskendezés előtt ismét viszonylag hosszú felfűtési periódusban kellene hagyni. Az igen hosszú hűtési időnek továbbá az a hátránya, hogy a szerkezeti anyag a befröcskölő hengerben túlságosan hosszú ideig van magas hő­mérsékletnek kitéve, ami a szerkezeti anyag elbom­lásához vagy elégéséhez vezethet. Ehhez járul, hogy a fröccsöntött test a lehűtési folyamat során a for­mában hosszirányban nem tud zsugorodni. Ebből kö­vetkezik, hogy a fröccsöntött tárgy nagy saját fe­szültségek hatása alatt áll, amelyek például vízveze­téki nyomócsövek vagy hasonlók idomtesteinél már a vizsgáló laboratóriumban lefolytatott időállósági terhelések hatására, tehát nagyon gyorsan töréshez vezethetnek. A ciklusidők lerövidítése szempontjából alkalmaz­tak már több-munkahelyes fröccsöntő gépeket is, amelyek azonban drágák és minden ciklusegységhez komplett fröccsöntőszerszámot igényelnek. Nemcsak maguknak a műanyag idomtesteknek Í gyártásánál jelentkeznek azonban súlyos nehézségek hanem sok problémát okoz az ilyen idomtestekei hornyok, gyűrű alakú mélyedések és hasonló beszú rások kialakítása is. Fröccsöntéssel gyártott üreges testek ilyen hor nyainak előállítása ezideig vagy az úgynevezett ere deti vagy alapformázási eljárásban történt, vagy pe dig egy úgynevezett utólagos formázási eljárás so rán. Az előbbi esetben tolólemez^részeket, össze­csukható magokat vagy más eszközöket használtak az utóbbi esetben pedig az utólagos formázási eljá­rást a fröccsöntési eljárás befejeztével hajtották vég­re. Az utólagos formázási eljárás során a fröccsön­tött idomtesteket lehűtésük után egy készülékben a hőelasztikus tartományukba eső hőmérsékletre új re felmelegítették, és a hornyok (körhornyok) kialakí­tását ebben a hőmérsékleti tartományban hajtották végre. Üreges testek megmunkálása forgácsolással is tör­ténik. Ezek az utólagos formázási eljárások körülménye­sek és nagy ráfordítást igényelnek, mégpedig min­denekelőtt azért, mert járulékos munkaerők alkal­mazását teszik szükségessé. Az utólagos formázási műveletek automatizálása is csak igen nagy ráfordí­tás árán lehetséges. Ugyanakkor mindenekelőtt tö­megcikkeknél, például műanyag csőidomoknál hor­nyok és karmantyúszakaszok kialakítására feltétle­nül szükség van. E problémák megoldása céljából már javasolták tolólapok, szétszedhető magok stb. alkalmazását a fröccsöntő szerszámban. Azonban az ilyen konstruk­ció is nagy ráfordítást igényel, ezen túlmenően igen hajlamos a meghibásodásra. A meghibásodásra való hajlamosságot egyrészt az alkalmazandó viszonylag komplikált szerkezet, másrészt az teszi szükségsze­rűvé, hogy a műanyag masszának a forma-félrészek­be nagy nyomás alatt történő befröcskölésekor ez a massza az alakváltoztatásra képes mag egyes szeg­mensei közötti hézagokba folyhat. Ezek a hézagok az egymással szomszédos fémanyagú felületek ko­pásának eredményeként jelentkeznek, és állandóan növekednek. Ezáltal meglehetősen nagy karbantar­tási ráfordítást tesznek szükségessé. E probléma megoldására irányuló másik javaslat szerint gipszből, fenolgyantából vagy hasonló anyag­ból készült gyűrűt kell a forma-fészekbe helyezni, amely gyűrű a magot körülveszi. Azon a helyen, ahol ä gyűrű elhelyezésre került, a mag és a magra tolt gyűrű együttes körülfröcskölésével fröccsöntött idom az eredeti eljárásban készíthető el a szükséges körhoronnyal együtt. A körülfröcskölt gyűrűt végül a fröccsöntő szerszámból a fröccsöntött idomtesttel együtt távolítják el, és ezt követően széttörik, miál­tal a horony, csőidomok esetében például egy tömítő gumigyűrű felvételére szolgáló körhorony, rendelke­zésre áll. Ennek a magra feltolt, és később széttö­résre kerülő gyűrűnek az a hátránya, hogy a korábbi megoldásokhoz hasonlóan nagy ráfordítást igényel, ezért meglehetősen drága. A találmány egyik feladata, hogy oldható csőkap­csolatokhoz olyan illesztéses nyomócső-idomok mű­anyagból történő előállítását tegye lehetővé, amely az ismert szerelvények hátrányait kiküszöböli, és 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents