171295. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és fröccsöntő forma üreges műanyagtestek, főként nyomócső-idomok előállítására

3 171295 4 Eltekintve attól, hogy az idomoknak lunkerektől (odvasságtól) teljesen mentesnek kell lenniök, semmiféle az anyagban maradó feszültséget sem szabad tartalmazniok. Ehhez járulnak még az anyag lehűléskor bekövetkező zsugorodásával kapcsolatos nehézségek is. A csőidomok karmantyúinál bemélyedő körhornyok utólagos kialakítása nagyobb falvastagságok esetén igen nehézkes, ezért a fröccsöntési eljárást követő, külön munkafolyamatban végrehajtandó formázási műveleteket minden körülmények között ajánlatos elkerülni. E szempontból fontos az is, hogy az anyagot az utólagos formázási eljárás végrehajtása előtt még egyszer a termoelasztikus hőmérsékletre kell felmelegíteni. Ezek a nehézségek és a rendkívül költséges gyártási módszerek az ilyen csőidomok fröccsöntési eljárással történő gyártását lehetetlenné tették. Az egyes csőszakaszokból összeállított csőidomok - a csőszakaszok egymáshoz kapcsolása például ragasztással, hegesztéssel vagy hasonló módon történik, amint ezt többek között a 7 018 601 NSZK-beli használati minta leírás tartalmazza - a szilárdsággal szemben támasztott követelményeket nem elégítik ki, ezért a gyakorlatban nem is váltak be. Eljárástechnikai szempontból az eddig ismertté vált vastagfalú idomdaraboknak az a hátránya, hogy a fröccsöntő szerszámban a képlékeny állapotban befecskendezett műanyagot annyira le kell hűteni, hogy a fröccsöntéssel előállított test formatartó maradjon. Csak amikor ezt az állapotot elérték, lehet nyitni a forma-félrészeket, és kivenni a fröccsöntött tárgyat. Ez azt jelenti, hogy főként vastagfalú fröccsöntött tárgyak esetében a hűtéshez nagyon sok időre van szükség, és hogy a ciklusidők rendkívül meghosszabbodnak. A hosszú hűtési idő azért jelentkezik, mert a fröccsöntött tárgy közvetlenül nem hűthető le, a hűtés a legtöbb esetben a fröccsöntőn keresztül történik. Mivel a fröccsöntő formát részben még hevítik is, például a 835 520 számú brit szabadalmi leírás szerint, a fröccsöntött tárgynak a sablonban való tartózkodási ideje igen hosszú. A fröccsöntő szerszámon keresztül történő hűtés azért sem célszerű, mert a fröccsöntő szerszámnak a műanyag befecskendezésekor meghatározott hőmérséklettel kell rendelkeznie. Ezáltal a fröccsöntő szerszámot lehűtése esetén a befecskendezés előtt ismét viszonylag hosszú felfűtési periódusban kellene hagyni. Az igen hosszú hűtési időnek továbbá az a hátránya, hogy a szerkezeti anyag a befröcskölő hengerben túlságosan hosszú ideig van magas hőmérsékletnek kitéve, ami a szerkezeti anyag elbomlásához vagy elégéséhez vezethet. Ehhez járul, hogy a fröccsöntött test a lehűtési folyamat során a formában hosszirányban nem tud zsugorodni. Ebből következik, hogy a fröccsöntött tárgy nagy saját feszültségek hatása alatt áll, amelyek például vízvezetéki nyomócsövek vagy hasonlók idomtesteinél már a vizsgáló laboratóriumban lefolytatott időállósági terhelések hatására, tehát nagyon gyorsan töréshez vezethetnek. A ciklusidők lerövidítése szempontjából alkalmaztak már több-munkahelyes fröccsöntő gépeket is, amelyek azonban drágák és minden ciklusegységhez komplett fröccsöntőszerszámot igényelnek. Nemcsak maguknak a műanyag idomtesteknek Í gyártásánál jelentkeznek azonban súlyos nehézségek hanem sok problémát okoz az ilyen idomtestekei hornyok, gyűrű alakú mélyedések és hasonló beszú rások kialakítása is. Fröccsöntéssel gyártott üreges testek ilyen hor nyainak előállítása ezideig vagy az úgynevezett ere deti vagy alapformázási eljárásban történt, vagy pe dig egy úgynevezett utólagos formázási eljárás so rán. Az előbbi esetben tolólemez^részeket, összecsukható magokat vagy más eszközöket használtak az utóbbi esetben pedig az utólagos formázási eljárást a fröccsöntési eljárás befejeztével hajtották végre. Az utólagos formázási eljárás során a fröccsöntött idomtesteket lehűtésük után egy készülékben a hőelasztikus tartományukba eső hőmérsékletre új re felmelegítették, és a hornyok (körhornyok) kialakítását ebben a hőmérsékleti tartományban hajtották végre. Üreges testek megmunkálása forgácsolással is történik. Ezek az utólagos formázási eljárások körülményesek és nagy ráfordítást igényelnek, mégpedig mindenekelőtt azért, mert járulékos munkaerők alkalmazását teszik szükségessé. Az utólagos formázási műveletek automatizálása is csak igen nagy ráfordítás árán lehetséges. Ugyanakkor mindenekelőtt tömegcikkeknél, például műanyag csőidomoknál hornyok és karmantyúszakaszok kialakítására feltétlenül szükség van. E problémák megoldása céljából már javasolták tolólapok, szétszedhető magok stb. alkalmazását a fröccsöntő szerszámban. Azonban az ilyen konstrukció is nagy ráfordítást igényel, ezen túlmenően igen hajlamos a meghibásodásra. A meghibásodásra való hajlamosságot egyrészt az alkalmazandó viszonylag komplikált szerkezet, másrészt az teszi szükségszerűvé, hogy a műanyag masszának a forma-félrészekbe nagy nyomás alatt történő befröcskölésekor ez a massza az alakváltoztatásra képes mag egyes szegmensei közötti hézagokba folyhat. Ezek a hézagok az egymással szomszédos fémanyagú felületek kopásának eredményeként jelentkeznek, és állandóan növekednek. Ezáltal meglehetősen nagy karbantartási ráfordítást tesznek szükségessé. E probléma megoldására irányuló másik javaslat szerint gipszből, fenolgyantából vagy hasonló anyagból készült gyűrűt kell a forma-fészekbe helyezni, amely gyűrű a magot körülveszi. Azon a helyen, ahol ä gyűrű elhelyezésre került, a mag és a magra tolt gyűrű együttes körülfröcskölésével fröccsöntött idom az eredeti eljárásban készíthető el a szükséges körhoronnyal együtt. A körülfröcskölt gyűrűt végül a fröccsöntő szerszámból a fröccsöntött idomtesttel együtt távolítják el, és ezt követően széttörik, miáltal a horony, csőidomok esetében például egy tömítő gumigyűrű felvételére szolgáló körhorony, rendelkezésre áll. Ennek a magra feltolt, és később széttörésre kerülő gyűrűnek az a hátránya, hogy a korábbi megoldásokhoz hasonlóan nagy ráfordítást igényel, ezért meglehetősen drága. A találmány egyik feladata, hogy oldható csőkapcsolatokhoz olyan illesztéses nyomócső-idomok műanyagból történő előállítását tegye lehetővé, amely az ismert szerelvények hátrányait kiküszöböli, és 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2