171288. lajstromszámú szabadalom • Munkadarab továbbító szerkezet öltéscsoportot képező varrógépekhez az anyag keresztz- és hosszirányú mozgatására

3 171288 4 alaphelyzetbe történő visszatéréshez vagy a haj­tómotor forgásirányát változtatják meg, vagy súlyvisszahúzást alkalmaznak. A találmány olyan munkadarab-továbbító be­rendezés létrehozását tűzte ki célul, amelynél a munkadarab-befogók a munkadarabot a teljes műveleti ciklus folyamán állandóan fogva tart­ják, de a munkadarab megfelelő időben történő lazításával lehetőséget adnak a varrógépnek, hogy a munkadarabot a továbbítás irányára merőlege­sen is mozgathassa, továbbá a munkadarab-befo­gókat tartó kocsi rugalmasan kapcsolódjék a haj­táshoz, ezzel biztosítva a kíméletes indítást és az alapállásba történő visszaállásnál a hajtóelem forgásirányának megfordítására, ül. visszahúzó súlyra ne legyen szükség, valamint az öltéscso­portok közötti távolság a beállított érték tűrésha­tárán belül biztosítva legyen. A találmány másod­rendű célja az volt, hogy a mozgatás mind a ke­resztirányú, mind a hosszirányú munkadarab-to-­vábbításhoz alkalmazható legyen. Evégből a találmány olyan öltéscsoportot ké­szítő varrógépekhez való. munkadarab-továbbító szerkezetből indul ki, amelynek rendeltetése az anyag kereszt- és hosszirányú mozgatása és amelynek önmagában ismert módon a munkada­rabot szállító kocsija, a munkadarabot a kocsin rögzítő befogószerkezte, a kocsi mozgását vezérlő rendszere, a kocsit menesztő folyamatos működé­sű végtelenített súrlódásos hajtása, a kocsit ezzel szakaszosan kapcsoló szerkezete, valamint a kocsi munkahelyzeteit meghatározó beállítható ütközői vannak. A találmány maga abban van, hogy a munkadarabokat a kocsin két munkahelyzet kö­zött feszesen és a munkahelyzetekben lazán be­fogó szerkezettel van ellátva, és legalább az egyik kelmeszorító pofa U-keresztmetszettel van ki­alakítva, amikor is a kocsit a végtelenített hajtás­sal szakaszosan kapcsoló szerkezet a kocsin elren­dezett kapcsolólapból, valamint a kapcsolólapot választás szerint a végtelenített hajtáshoz szorító elfordítható kapcsolóidomból áll, A találmány jelentősége abban van, hogy az ismert anyagtovábbító szerkezetek feladatkörét lényegesen kisebb számú alkatrésszel és lényege­sen egyszerűbb működési elv alapján biztosítjuk. Ismeretes ugyanis, hogy az ismert anyagmozgató szerkezetek lánchajtásokkal vagy lineáris moto­rokkal dolgoznak, ami egyrészt a szerkezetet tette költségessé, másrészt az üzemet tette kényessé. A találmány ehelyett, az anyagmozgatást végte­lenített súrlódásos hajtással biztosítja, mert alap­ja az a felismerés, hogy az egyéb műszaki terüle­teken már ismert végtelenített súrlódásos hajtás alkalmazása az öltésesoportot képező varrógépek­nél az anyagmozgatás különleges feladatának megoldására rendkívül alkalmas. A találmányt részletesebben a rajz alapján is­mertetjükamelyen: Az 1. ábra keresztirányú pneumatikus működ­tetésű berendezés kinematikai vázlata. A 2. ábra részlet nagyobb léptékű oldalnézete, részben metszetben. A 3. ábra alsó kelmeszorító pofát tüntet föl ol­dalnézetben. Végül: A 4. ábra hosszirányú pneumatikus működte-5 tésű szerkezet kinematikai vázlata. öltéscsoportot készítő varrógépként a kiviteli példában egy gomblyukvarrógép szerepel, amely pneumatikus kosáremelő és varrásindító berende­zéssel van ellátva. 10 A munkadarab mozgatása az asztallap alsó sík­ja alatt és az állvány felső síkja között elhelyez­kedő továbbító berendezéssel történik, amelynek munkadarabfogó karjai a varrógép alaplapjával egy síkban vannak. A berendezés kinematikai 15 vázlata az 1. ábrán látható. Az 1 motor a 2 csigán és a 3 csigakeréken át hajtja a 4 tengelyt, amelynek mellső végére az 5 hajtótárcsa van erősítve. Ez hajtja a 6 végtele-20 nített hajtóelemet, amely a 7 vezetőtárcsán is át van vetve. A 7 vezetőtárcsa csapágyazása a 6 vég­telenített hajtóelem feszítésének beállíthatósága érdekében a 8 kézikerék forgatásával elmozdít­ható a 9 szánban történik. Ezzel a 6 rugalmas 25 végtelenített hajtóelem állandó mozgása biztosí­tott. A 10 kocsiszerkezet elöl a 11, 12 kerekek, hátul a 13 kerék által hárompontos alátámasz­tást nyer. A kerekek a 14, 15 és 16, 17 vezető­csövek közt gördülhetnek. A kerekek kerületé-30 nek kiképzése is ennek megfelelő. A 10 kocsi­szerkezetben van csapágyazva a 18 elfordítható kapcsolóidom. Az elfordítást a 19 kar biztosítja, amelynek végén elhelyezett 20 görgő, a 21 irány­váltó tengely 22 kapcsoló U profiljába nyúlik. 35 A 18 kapcsolóidom kiképzése biztosítja a lökés­mentes ki- és bekapcsolást. A 21 irányváltó ten­gelyhez csatlakozik a 23 forgatókar, amely 24 összekötő útján kapcsolódik a 25 irányváltó tag­hoz. Ennek felső végéhez csuklósan kapcsolódik 40 az egyik mozgatórész — jelenleg 26 munkahen­ger —, amely rögzített helyzetű. A 25 irány­váltótag alsó vége villás kiképzésű. Ehhez kap­csolódik a másik mozgatórész — jelenleg 27 mun­kahenger — amely ugyancsak rögzített helyzetű. 45 Amennyiben mindkét mozgatórész belső holtpon­ti helyzetében van, úgy a 23 forgatókar hátsó holtponti helyzetben, a 22 kapcsoló Ü profil felső helyzetben van. Ennek megfelelően a 18 kapcso­lóidom a 6 végtelenített hajtóelem felső ágát 50 szorítja a 10 kocsiszerkezet 28 felső kapcsolólap­jához. A 10 kocsiszerkezet így jobbról balra mo­zog. Ha az egyik mozgatórész külső holtponti helyzetbe kerül, úgy a 23 forgatókar középállást vesz fel. Á 22 kapcsoló U profil is középhelyzetbe fordul és így a 18 kapcsolóidom is elfordul úgy, hogy a 6 végtelenített hajtóelem egyik ágával sem érintkezik, tehát a 10 kocsiszerkezet hajtása megszűnik. Amennyiben mindkét mozgatórész külső holtponti helyzetbe kerül, úgy a 23 forga­gQ tókar mellső holtponti helyzetbe jut, a 22 kap­csoló U profil alsó helyzetbe jut, a 18 kapcsoló­idom pedig elfordulva a 6 végtelenített hajtóelem alsó ágát szorítja neki a 10 kocsiszerkezet 29 alsó kapcsolólapjához, aminek eredményeképpen a 10 65 kocsiszerkezet balról jobbra mozog. A 10 kocsi-2

Next

/
Thumbnails
Contents