171279. lajstromszámú szabadalom • Önbeálló tolózárék

3 171279 4 tolózáréket túlságosan nagy erővel szorítják zárási irányban, minek következtében a tolózárék megreped, eltörik. A találmány feladata a tolózár háza át ömlőnyílásai­nak kívánt módon való elzárására olyan tolózárék létesítése, amely az eddig ismert, tolózáraknál használt tolózárékeknél lényegesen könnyebb, kisebb teret igé­nyel, a tolózárék záró felülete a házban levő átömlőnyí­lások körüli felületekhez minden esetben szorosan, kellő zárást biztosító módon hozzáfekszik anélkül, hogy akár a háznál, akár a tolózáréknél költséges, nagyon pontos méretű felületeket létrehozó megmunkálásokra volna szükség, és amelynél a tolózárék a hozzá tartozó méretű házakba külön illesztő megmunkálás nélkül be­helyezhető és beszerelés után azonnal kellő zárást biz­tosít. A találmány a kitűzött feladatot olyan tolózárék révén oldja meg, amely önbeálló, és amelynek jellem­zője, hogy tartó csőidomnak két ellentétes külső olda­lára ponthegesztés, illetve dudorhegesztés révén erősí­tett, domborított lemezként kiképzett két záróteste van A találmány szerinti, önbeálló tolózárék további jellemzője, hogy a zárótestek három vagy ennél több ponthegesztéssel, illetve dudorhegesztéssel vannak a tartó csőidom oldalaira erősítve, és hogy a hegesztési pontok a zárótesteknek a zárási-nyitási mozgásirányra merőleges geometriai középvonala alatti részén és a zárási-nyitási mozgásiránnyal párhuzamos geometriai középvonalához viszonyítva szimmetrikusan vannak ki­alakítva. A találmány szerinti önbeálló tolózárék további jel­lemzője, hogy a zárótestek gömbhéj egy részeként van­nak kiképezve. A találmány szerinti önbeálló tolózárék jellemzője lehet az is, hogy a zárótestek ellipszoidhéj egy részeként vannak kialakítva. A találmány szerinti önbeálló tolózárék további jel­lemzője, hogy a zárótestek külső, nyitott széleinek síkjai egymással hegyesszöget zárnak be, amely he­gyesszög csúcsa az önbeálló tolózárék zárási irányú mozgásának irányában van. A találmány szerinti önbeálló tolózárék további jel­lemzője, hogy dudorhegesztésnél a dudorok előnyösen a zárótestekből állnak ki és ezek magassága a zárótes­tek lemezanyagának felületétől mérve 1—3 mm. A találmány szerinti önbeálló tolózáréket részletei­ben egy a rajzon vázolt példaképpeni kiviteli alakkal kapcsolatban ismertetjük. A rajz ábrája a találmány szerinti önbeálló tolózárék egy példaképpeni kiviteli alakját oldalnézetben, rész­ben metszetben mutatja. Az 1 zárótestek kör vagy négyszög keresztmetszetű csőből készített 2 tartó csőidomnak egymással ellentétes oldalaira vannak erősítve. A felerősítés előnyösen he­gesztéssel történhet. A 2 tartó csőidom felső, illetve ki­felé levő szélére például lemezből hajlított 3 kengyel van hegesztve, melynek 4 üregrészébe a tolózáréket moz­gató, a rajzon vékony vonallal feltüntetett orsóval me­net révén kapcsolódó anya vagy dió helyezhető. A to­lózárékhez tartozó ház a rajzon vékony vonallal van feltüntetve, mivel ez nem tartozik a találmány lénye­géhez. Az 1 zárótesteket lemez anyagból, domborítással állítjuk elő. A lemez anyaga előnyösen saválló és rozsdamentes acél lehet. Az 1 zárótestek gömbhéj vagy ellipszoidhéj alakúak. Az 1 zárótestek gömbhéj alakja esetén a zárótest görbületi sugara előnyösén a zárótest elméleti, névleges De átmérőjének kétszerese. Az 1 zárótestek középvonalának egyik oldalán gyakor-5 latilag kör alakú, sík feületrészt képezünk ki, amely fe­lületrész sugara az 1 zárótestek elméleti, névleges át­mérőjének 3,25-öd része, azaz r0 = De /3,25. Ellipszoid­héj alak esetén a kör alakú, sík felületrész középpontja az ellipszoid nagytengelyét tartalmazó, az ellipszoidhéj 10 középpontján átmenő síkban van. Az 1 zárótesteket a kör alakú, sík felületrészeknek 2 tartó csőidom külső felületeihez illesztése után hegesztjük a 2 tartó cső­idomra. Mivel a kör alakú, sík felületrészek az 1 zárótestek 15 középvonalának, tengelyvonalának egyik oldalán van­nak, a 2 tartó csőidom külső ellentétes oldalaihoz fek­tetett 1 zárótestek külső, nyitott kerületi felületei révén képzett síkok egymással hegyesszöget zárnak be, amely hegyesszög gyakorlatilag egyenlő nagyságú a tolózár-20 ékhez tartozó ház átömlőnyílásaival határos felületek által bezárt hegyesszöggel. Az 1 zárótestek külső, nyi­tott kerületi felületein — szokásos módon — vala­milyen az acélnál és öntöttvasnál lágyabb anyagból ki­képzett 5 záróréteg is lehet. Az 1 zárótesteket 2 tartó 25 csőidomra erősítő hegesztési pontokat az 1 zárótestek kör alakú, sík feületrészein képezzük ki. A hegesztési pontok a tolózárék zárási-nyitási mozgásirányával pár­huzamos geometriai középvonalhoz viszonyítva szim­metrikusan vannak kialakítva. A hegesztési pontok 30 száma három vagy ennél több lehet. Négy hegesztési pont esetén ezekből kettő elhelyezhető a zárótest függő­leges középsíkjában egymás alatt és a másik kettő az ezeket összekötő egyenestől jobbra, illetve balra szim­metrikusan, vagy elhelyezhetők a hegesztési pontok 35 egy olyan képzelt négyszög sarkain is, amelynek két szemben levő oldala párhuzamos a zárótest függőleges középsíkjával, két másik szemben levő oldala pedig erre merőleges. A hegesztési pontok kiképezhetők szokásos ponthe-40 gesztés formájában, amikor a két összehegeszteni kí­vánt felület nagy területen egymáshoz fekszik, vagy ki­képezhetők dudorhegesztés alakjában, amikor hegesz­tés előtt a zárótest lemez anyagából kiemelkedő dodoro­kat képezünk ki és hegesztés közben csak ezek a ki-45 emelkedő dudorok feküdnek rá a 2 tartó csőidom fe­lületére. Az 1 zárótestek 2 tartó csőidomra hegesztése után az így nyert, találmány szerinti tolózáréket olyan for­máló szerszámba nyomjuk, amelynek belső csúcsszöge 50 megegyezik a tolózárékhez párosítani kívánt tolózár ház belső csúcsszögével. Ez a formáló művelet végez­hető a tolózárék hideg — szobahőmérsékleten levő — állapotában, azonban végezhető úgy is, hogy a toló­záréket előzőleg az alakíthatósághoz szükséges hőmér-55 sékletre melegítjük. A formáló művelet esetleg el is hagyható. A tolózárék házba helyezése, zárási helyzetbe moz­gatása során az 1 zárótestek külső, nyitott részeinek kerületi felületei valahol érintkezésbe kerülnek a ház 60 záró, átömlőnyílásokkal határos feületeivel. Mivel a ház fala nagyobb erők kifejtésére képes, mint a záró­testek, a kezdeti érintkezés pillanatától kezdve az 1 zá­rótestek külső felületei alakjukat úgy változtatják, hogy állandóan a ház megfelelő, velük érintkező felületéhez 65 feküdnek. Ez lehetésges azért, mert az 1 zárótestek 2

Next

/
Thumbnails
Contents