171279. lajstromszámú szabadalom • Önbeálló tolózárék
3 171279 4 tolózáréket túlságosan nagy erővel szorítják zárási irányban, minek következtében a tolózárék megreped, eltörik. A találmány feladata a tolózár háza át ömlőnyílásainak kívánt módon való elzárására olyan tolózárék létesítése, amely az eddig ismert, tolózáraknál használt tolózárékeknél lényegesen könnyebb, kisebb teret igényel, a tolózárék záró felülete a házban levő átömlőnyílások körüli felületekhez minden esetben szorosan, kellő zárást biztosító módon hozzáfekszik anélkül, hogy akár a háznál, akár a tolózáréknél költséges, nagyon pontos méretű felületeket létrehozó megmunkálásokra volna szükség, és amelynél a tolózárék a hozzá tartozó méretű házakba külön illesztő megmunkálás nélkül behelyezhető és beszerelés után azonnal kellő zárást biztosít. A találmány a kitűzött feladatot olyan tolózárék révén oldja meg, amely önbeálló, és amelynek jellemzője, hogy tartó csőidomnak két ellentétes külső oldalára ponthegesztés, illetve dudorhegesztés révén erősített, domborított lemezként kiképzett két záróteste van A találmány szerinti, önbeálló tolózárék további jellemzője, hogy a zárótestek három vagy ennél több ponthegesztéssel, illetve dudorhegesztéssel vannak a tartó csőidom oldalaira erősítve, és hogy a hegesztési pontok a zárótesteknek a zárási-nyitási mozgásirányra merőleges geometriai középvonala alatti részén és a zárási-nyitási mozgásiránnyal párhuzamos geometriai középvonalához viszonyítva szimmetrikusan vannak kialakítva. A találmány szerinti önbeálló tolózárék további jellemzője, hogy a zárótestek gömbhéj egy részeként vannak kiképezve. A találmány szerinti önbeálló tolózárék jellemzője lehet az is, hogy a zárótestek ellipszoidhéj egy részeként vannak kialakítva. A találmány szerinti önbeálló tolózárék további jellemzője, hogy a zárótestek külső, nyitott széleinek síkjai egymással hegyesszöget zárnak be, amely hegyesszög csúcsa az önbeálló tolózárék zárási irányú mozgásának irányában van. A találmány szerinti önbeálló tolózárék további jellemzője, hogy dudorhegesztésnél a dudorok előnyösen a zárótestekből állnak ki és ezek magassága a zárótestek lemezanyagának felületétől mérve 1—3 mm. A találmány szerinti önbeálló tolózáréket részleteiben egy a rajzon vázolt példaképpeni kiviteli alakkal kapcsolatban ismertetjük. A rajz ábrája a találmány szerinti önbeálló tolózárék egy példaképpeni kiviteli alakját oldalnézetben, részben metszetben mutatja. Az 1 zárótestek kör vagy négyszög keresztmetszetű csőből készített 2 tartó csőidomnak egymással ellentétes oldalaira vannak erősítve. A felerősítés előnyösen hegesztéssel történhet. A 2 tartó csőidom felső, illetve kifelé levő szélére például lemezből hajlított 3 kengyel van hegesztve, melynek 4 üregrészébe a tolózáréket mozgató, a rajzon vékony vonallal feltüntetett orsóval menet révén kapcsolódó anya vagy dió helyezhető. A tolózárékhez tartozó ház a rajzon vékony vonallal van feltüntetve, mivel ez nem tartozik a találmány lényegéhez. Az 1 zárótesteket lemez anyagból, domborítással állítjuk elő. A lemez anyaga előnyösen saválló és rozsdamentes acél lehet. Az 1 zárótestek gömbhéj vagy ellipszoidhéj alakúak. Az 1 zárótestek gömbhéj alakja esetén a zárótest görbületi sugara előnyösén a zárótest elméleti, névleges De átmérőjének kétszerese. Az 1 zárótestek középvonalának egyik oldalán gyakor-5 latilag kör alakú, sík feületrészt képezünk ki, amely felületrész sugara az 1 zárótestek elméleti, névleges átmérőjének 3,25-öd része, azaz r0 = De /3,25. Ellipszoidhéj alak esetén a kör alakú, sík felületrész középpontja az ellipszoid nagytengelyét tartalmazó, az ellipszoidhéj 10 középpontján átmenő síkban van. Az 1 zárótesteket a kör alakú, sík felületrészeknek 2 tartó csőidom külső felületeihez illesztése után hegesztjük a 2 tartó csőidomra. Mivel a kör alakú, sík felületrészek az 1 zárótestek 15 középvonalának, tengelyvonalának egyik oldalán vannak, a 2 tartó csőidom külső ellentétes oldalaihoz fektetett 1 zárótestek külső, nyitott kerületi felületei révén képzett síkok egymással hegyesszöget zárnak be, amely hegyesszög gyakorlatilag egyenlő nagyságú a tolózár-20 ékhez tartozó ház átömlőnyílásaival határos felületek által bezárt hegyesszöggel. Az 1 zárótestek külső, nyitott kerületi felületein — szokásos módon — valamilyen az acélnál és öntöttvasnál lágyabb anyagból kiképzett 5 záróréteg is lehet. Az 1 zárótesteket 2 tartó 25 csőidomra erősítő hegesztési pontokat az 1 zárótestek kör alakú, sík feületrészein képezzük ki. A hegesztési pontok a tolózárék zárási-nyitási mozgásirányával párhuzamos geometriai középvonalhoz viszonyítva szimmetrikusan vannak kialakítva. A hegesztési pontok 30 száma három vagy ennél több lehet. Négy hegesztési pont esetén ezekből kettő elhelyezhető a zárótest függőleges középsíkjában egymás alatt és a másik kettő az ezeket összekötő egyenestől jobbra, illetve balra szimmetrikusan, vagy elhelyezhetők a hegesztési pontok 35 egy olyan képzelt négyszög sarkain is, amelynek két szemben levő oldala párhuzamos a zárótest függőleges középsíkjával, két másik szemben levő oldala pedig erre merőleges. A hegesztési pontok kiképezhetők szokásos ponthe-40 gesztés formájában, amikor a két összehegeszteni kívánt felület nagy területen egymáshoz fekszik, vagy kiképezhetők dudorhegesztés alakjában, amikor hegesztés előtt a zárótest lemez anyagából kiemelkedő dodorokat képezünk ki és hegesztés közben csak ezek a ki-45 emelkedő dudorok feküdnek rá a 2 tartó csőidom felületére. Az 1 zárótestek 2 tartó csőidomra hegesztése után az így nyert, találmány szerinti tolózáréket olyan formáló szerszámba nyomjuk, amelynek belső csúcsszöge 50 megegyezik a tolózárékhez párosítani kívánt tolózár ház belső csúcsszögével. Ez a formáló művelet végezhető a tolózárék hideg — szobahőmérsékleten levő — állapotában, azonban végezhető úgy is, hogy a tolózáréket előzőleg az alakíthatósághoz szükséges hőmér-55 sékletre melegítjük. A formáló művelet esetleg el is hagyható. A tolózárék házba helyezése, zárási helyzetbe mozgatása során az 1 zárótestek külső, nyitott részeinek kerületi felületei valahol érintkezésbe kerülnek a ház 60 záró, átömlőnyílásokkal határos feületeivel. Mivel a ház fala nagyobb erők kifejtésére képes, mint a zárótestek, a kezdeti érintkezés pillanatától kezdve az 1 zárótestek külső felületei alakjukat úgy változtatják, hogy állandóan a ház megfelelő, velük érintkező felületéhez 65 feküdnek. Ez lehetésges azért, mert az 1 zárótestek 2
