171276. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas felfüggesztőelem motorokhoz, különösen járműmotorokhoz

3 171276 4 és így lényegesen meghatározzák a fejlesztési ráfordítást a felfüggesztőelemeknél. A találmány elé kitűzött cél az említett hátrányok kiküszöbölése mellett egy olyan felfüggesztőelem létrehozatala motorokhoz, amely lehetővé teszi az egész beépítési tér, azaz elsősorban a felfüggesztőelem magasságának és szélességének optimális kihasználását anélkül, hogy számításon kívül kellene hagyni a progresszív erő-út-jelleggörbék elérését és a felfüggesztő elem előfeszitésének lehetőségét, továbbá, hogy viszonylag egyszerű eszközökkel el lehessen érni a jelleggörbe váltakozó beállítását. A találmány a kitűzött feladatot azáltal oldja meg, hogy a felfüggesztőelemnél, amely önmagában ismert csapágybakokból és az ék »alakú középrészből áll a közötte elhelyezkedő, szorosan tapadó rugalmas testekkel, a középrész a járműkeret felé forduló felületen egy, a felfüggesztőelem teljes szélességében elnyúló rés alakú nyílással van ellátva; az ék alakú középrésznek a rés alakú nyílást határoló szárait elasztikus pufferek vagy párnák veszik mindkét oldalon körül. Ebbe a nyílásba egy idomra formált, előnyösen kettős T idomként kialakított, ütközőrész tolható be, éspedig oly módon, hogy a felfüggesztőelem teljes szélességében az ék alakú középrész belsejében van az egyik perem, a csapágybakok alatt pedig a másik perem elrendezve. A középrész kipárnázott szárainak profil alakú ütközőrésszel való együttműködésekor elérhető az erő-út-jelleggörbe megkívánt progresszivitása a statikus terhelésen kívül, amelynél lágy jelleggörbére van szükség. A statikus terhelésre való előfeszítést oly módon érjük el, hogy statikus terhelésnél a középrész belsejében elhelyezett gumipárna vízszintes határfelületétől az ütközőrész felületéig, (amelyre a középrész alsó gumipárnája rugózásnál felfekszik) való távolság pontosan annak a távolságnak felel meg, amely az ütközőrész felületének a középrész szárain levő gumipárnától való távolsága. Annak érdekében, hogy az ütközőrészt a középrész résszerű nyílásába be tudjuk tolni, a középrészt oly mértékben kell megfeszíteni a csapágybakhoz képest, míg az ütközőrészt be tudjuk tolni. A felfüggesztőelem fejlesztése során az erő-útjelleggörbe optimalizálása kizárólag a profilalakú ütközőrész gerincmagasságának variálásával érhető el, anélkül, hogy a gumi-fém-idomdarabori és a fröccsöntőszerszámon változtatást kellene eszközölni. A találmányt egy előnyös kiviteli példa kapcsán, a csatolt rajzmellékletekben részletesen ismertetjük, ahol az 1. ábra a felfüggesztőelem oldalnézete, a 2. ábra a felfüggesztőelem résznézete, a 3. ábra a 2. ábra A-A részmetszete, a 4. ábra a felfüggesztőelem előfeszített állapotban. A rugalmas felfüggesztőelem motorhoz az ék alakú 1 középrészből áll, amely a motorral van összekötve, továbbá a két 3 csapágybakból, amelyek a ó ütközőrésszel a járműkeretre vannak rögzítve, valamint az ezek között elhelyezkedő 2 gumikötegekből, amelyek az 1 középrészre és a 3 csapágybakokra vannak rávulkanizálva. Az ék alakú 1 középrész rés alakú 1 nyílással van ellátva a keret felőli felületén. A nyílást a két 8 szár határolja, ezekre van a 4, 5 gumipárna helytállóan vulkanizálva. Berugózásnál a 2 gumikötegek hatása hozza létre a rügó-jelleggörbe lágy lineáris részét. A statikus terhelést meghaladó terhelés esetén, kerül sor a 8 szár keret felőli felületére felerősített 4 gumipárnák alkalmazására, amelyek mint kiegészítő rugózások létrehozzák a kívánt progresszivitást a berugózás irányában. Egyidejűleg egy rés jön létre a 6 ütközőrésznek az 1 középrészben (annak beljesében) elhelyezkedő lemeze és ugyancsak az 1 középrész belsejében, a 8 szárakra rögzített 5 gumipárnák között. A kirugózásnál, az ún. tehermentesítési irányban ez a rés megszűnik. Ekkor válik hatásossá a 2 gumikötegek rugóállandója; a további kirugózásnál újból működésbe lépnek az 5 gumipárnák, amelyek a 6 ütközőrészre támaszkodnak, és mint kiegészítő rugózás biztosítják a kirugózási irány progresszivitását. Az előfeszítés felvitelére a 3 csapágybakok furatokkal vannak ellátva, amelyekkel az ék alakú 1 középrész a 3 csapágybakokhoz képest egy egyszerű szerkezet útján előfeszíthető. Az előfeszítés olyan mértékű, hogy a hozzátartozó megfelelően beállított 6 ütközőrész az 1 középrész rés alakú 7 nyílásába betolható legyen. Ezt követően a feszítésre szolgáló szerkezet kiépíthető. A felfüggesztőelem ekkor a 4. ábrában ábrázolt előfeszített állapotban van. A 6 ütközőrész felületei közötti távolság - mikor is a 4, 5 gumipárnák ezekre fekszenek fel - a 4. ábrában az 1. ábrában ábrázolt helyzethez képest csökken. Jól felismerhető, hogy az előfeszíthetőség kizárólag a 6 ütközőrésznél alkalmazott változtatásokkal volt elérhető. A felfüggesztőelem mindenkori szerkezeti kialakításának megfelelően jön létre a 6 ütközőrész előre meghatározott gerincmagassága. A 4 gumipárnának, mint kiegészítő rugózásnak alkalmazási pontja a felfüggesztőelem erő-út-diagram progresszív részének kezdetét adja. Ez a 4 gumipárna és a 6 ütközőrész közötti távolság változtatásával variálható anélkül, hogy a gumikontúron változtatni kellene. A 2. és 3. ábrában reteszelési lehetőséget mutatunk be, amely lehetővé teszi a 6 ütközőrésznek a 3 csapágybakokon és a 6 ütközőrész 11 mélyedéseiben a 10 csap útján való pontos rögzítését. Szabadalmi igénypontok 1. Rugalmas felfüggesztőelem motorokhoz, különösképpen járműmotorokhoz, amely a keret felőli csapágybakokból és a motor felőli, ék alakú középrészből áll, amelynek tapadófelületei között vulkanizált gumitestek helyezkednek el, azzal jellemezve, hogy az ék alakú középrész (1) rés alakú alsó nyílását (7) behatároló szárakat rugalmas gumipárnák (4, 5) veszik körül, és hogy az ék alakú középtest (1) alsó nyílásában egy ebbe betolható, profilalakú ütközőrész (6) előre meghatározott gerincmagassággal van elhelyezve. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2