171274. lajstromszámú szabadalom • Rácsos szerkezet, rácsszerkezetű toronyvázak, csarnokvázak, keretes csarnoktetők és hasonlók építéséra

15 171274 16 elem végén levő csomólemezek száma is változhat, szerkezeti és erőtani igényeknek megfelelően, pl. a b hivatkozási jel a 15. és 16. ábrán csak egy csomólemezt jelöl. A 19. ábrán látható négyszög vonalvezetésű térrácsnak igen tág alkalmazási köre van, egyebek közt a csarnokszerkezeteknél (17. ábra), a konzolos tetők kialakításánál (18. ábra), a fal váz és torony szerkezeteknél. Igen előnyösek statikailag a tört vonalvezetésű keretes kialakítású térrács épületek, ahol a sarokponti nyomaték következtében a rúderők kiegyenlítődése előnyösen csökkenti a rúderőket a lineáris tartók igénybevételéhez képest. A 20. ábrán bemutatjuk a megtört keretes kapcsolat elvi kialakítását, ahol a térrács-fal és tető csatlakozik egymáshoz. Az itt levő csomópont a felületen belüli, általában a legnagyobb rúderők összekapcsolását eredményezi, ezért az 5 csap és a 2 csomólemezek mérete eltér a többi átlagos kapcsolatoktól. A 8 távol ságbiztosító cső megakadályozza, hogy az 5 menetes csap meghúzása következtében káros igénybevételek keletkezzenek az összehúzás által a csomólemezekben. A 2 csomólemezek egymás utáni helyzetének lépcsős kialakításánál ugyanazon összeszerelési szempontokra kell ügyelnünk, mint a tetőfelületi rácsnál. A 21. ábrán a lineáris térrácstartó elem készítésének csomóponti összekapcsolását mutatjuk be. A helyszíni szerelőmunka további egyszerűsítésére a B elemeket gyárilag összehegesztve rácsos tartó készül a csomópont némi átalakításával. Az összefogandó, egy síkban levő, egymás mellé sorolt B elemek 2 csomólemeze közül egy-egy elmarad és helyette a megmaradó, általában két lemezt szemben levő élük mentén a szomszédos elemekhez hozzáhegesztve, biztosítjuk a teljes értékű erőtani kapcsolatot A csomópontban a többi elemek teljesen az előzőekhez hasonlóan, csomólemezekkel és csappal kapcsolódnak össze. A 23. ábrán a térrácstartók láthatók, amelyeket a 10 ideiglenes merevítő rúddal pl. egy körszelvényű acélpálcával célszerű a szállítás során kimerevíteni. Az, hogy hány egységből áll a térrácstartó, a helyszíni szereléstől függ, az képezi ugyanis a térrács egyik irányú öv és ferde rácsrúd sorát. Az A övrúd-elemeket sem kell minden csomópontnál megszakítani. Vonatkozik ez különösen a kis tetőszerkezetekre, ahol az öv szelvénye a csomópont felett átvezethető. Ez esetben az A rúdelemből álló övszelvény excentrikusan kapcsolódik a csomóponthoz. Az excentricitás által okozott statikai hatás az alkalmazott sűrű osztású felületeknél nem számottevő. Az öv átvezetése a csomóponton a szelvény fél keresztmetszetének a kivágásával megy végbe, ahol a szelvényhiányt olyan 9 lemezzel pótoljuk, ami egyúttal a csomópont kapcsolólemeze is, illetve pl. zárt szelvény esetén annak teljes lezárását is eredményezi, és a csomóponti csapos kapcsolat a többi elemek összefogására elhelyezhető (22. ábra). Az A rúd vége csomópontnál van, ahol a nyelvszerüen kinyúló 2 kapcsoló-csomólemez biztosítja a rúd bekötését, illetve az övrúd illesztését. A 24. ábrán a térrács-tető célszerű szerelését mutatjuk be. A tetőtartó oszlopokat a csavarok hosszirányában a 11 ideiglenes kiváltó tartóval összekötjük. Az A, B, illetve a térrács-tartókból a csarnok teljes keresztmetszetében két kiváltó tartó közötti hosszban olyan nagyságú térrácsmezőt állítunk össze a terepszinten, amit a szerelődaru fel tud emelni és a 11 kiváltótartóra, esetleg ideiglenesen állványzatra fel tud helyezni. A szomszédos térrácsmezőket összetolva, a csomópontok és lemezek egymás mellé csúsznak és a végleges csapos kapcsolat elkészíthető. Ha a szerelődaru a teljes tartórácsmezőt be tudja emelni, akkor az ideiglenes kiváltóra nincs szükség. A háromszög vonalvezetésű térrács hálózata a 25. ábrán látható. A tetraéder-idomokat az alsó és felső síkban háromszög kapcsolja össze. A térrács különösen a nagy felületeknél alkalmazható, mivel a csavarás által előálló rúdkiegyenlítődés eme szerkezetnél érvényesül legelőnyösebben. A térrács az alsó és felső síkot háromszög hálózattal burkoló B elemből és minden egyes alsó és felső csomópontot három irányban felülre, illetve alulra megtámasztó A elemből áll. Az egy felületen belül egységesített csomópont háromszög alakú (27. ábra), ahol a 2 csomólemezek a B idom csúcsainál két-két lemezzel kapcsolódnak egymáshoz, az A elemek viszont csak egyegy lemezzel simulnak a csomópont belső oldalára (25. ábra). A csomólemezek lépcsőzetes térbeli elhelyezését az elemek összeszerelésének sorrendje befolyásolja. A csomópont összekapcsolása itt is a statikailag szükséges méretű 5 csap által történik. Szabadalmi igénypontok 1. Rácsos szerkezet fémanyagú rudakból, főként görbült felületrácsok és sík, vagy görbült térrácsok készítésére, főként nagy fesztávolságú térelhatároló szerkezetekhez, például tetőkhöz, falakhoz, tornyok, csarnokok, hangárok és hasonló építmények részére, azzal jellemezve, hogy a rácsos szerkezetet alkotó rudak (A) és/vagy egyéb elemek (B, C) furatokkal ellátott csomólemezekkel (2) vannak felszerelve, amelyek két vagy több rúd (A) és/vagy egyéb rácsos szerkezetelem (B, C) egymáshoz csatlakoztatásakor villaszerűén egymás közé és egymás mellé illeszkednek, oly módon, hogy a csomólemezek (2) furatai átfedik egymást; és hogy az egymáshoz csatlakozó rudak (A) és/vagy egyéb elemek (B, C) között az erőtani kapcsolatot biztosító, a csomólemezek (2) furatain átvezetett, statikailag többször nyírt és palástnyomásra igénybe vett csapja (5) van. 2. Az 1. igénypont szerinti rácsos szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rudakat (A) acélból és/vagy szerkezeti, alumíniumból készült zárt és/vagy nyitott profilok alkotják (2. ábra). 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti rácsos szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy három rúdból (1) álló, előnyösen derékszögű háromszög alakú rácsos szerkezetelemei (B) vannak (3. ábra). 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti rácsos szerkezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy öszszetett szelvényű rúdelemei (C) vannak, amelyek négy, egymással mellék-rácsok vagy hevederek útján összekötött szögszelvényből vagy négyszögszelvényből vannak kiképezve (4. ábra). 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 8