171256. lajstromszámú szabadalom • Szabaddugattyús motor
9 171256 10 szerű biztosítani. A 7. ábra egy munkahenger, például az 1 munkahenger 103 fedéllapját mutatja a szelepek, vezérlődugattyúk, befecskendő fúvóka elrendezésének példaképpeni szemléltetésére. A 88 szívószelep a 89 kipufogó szelep szimmetrikusan helyezkedik el. A 99, 100, 101, 102 vezérlődugattyúk a 114 dugattyútömbben vannak befoglalva. Találmány szerinti szabad löketű belsőégésű motor kompresszió végnyomása igen tág határok között változhat. Az üzemviszonyok jelentős részében olyan kompresszióvégnyomás valósul meg, amely előidézi a befecskendezett hajtóanyag öngyulladását. Némely esetben, például indításnál vagy üresjáratban nincs meg az öngyulladáshoz szükséges kompresszióvégnyomás. Ilyenkor a 116 befecskendő fúvókát körülvevő 117 gyújtógyűrű felizzott nagy hőszilárdságú fém anyaga gyújtja be a befecskendezés alatti hajtóanyagot. A 116 befecskendő fúvóka és a 117 gyújtógyűrű a 115 kúpos üregű villamos és hőszegetelő kerámia alapanyagú betétbe van elhelyezve és a 103 fedéllap síkjából nem emelkedik ki. A találmány szerinti szabaddugattyús motor munkahengerei célszerűen fekvő elrendezésűek, de nem korlátozódik a találmány csak fekvő munkahenger elrendezésű megoldásokra. Lehetnek a munkahengerek ferde, érintőleges csillag, vagy állóelrendezésűek is. A 8. ábra kéthengeres rendszer álló elrendezésére mutat példa szerinti vázlatot. A 121 és 122 munkahengerek ellentétes ütemben működnek, mely szerint a 123 dugattyú lefelé haladtában — a 119 hajtórúd a 10 forgatógyűrűvel és a 10 forgatógyűrű a 120 hajtórúddal kapcsolódva — a 124 dugattyút felfelé tolja el. A 124 dugattyú lefelé haladtában a 123 dugattyút tolja felfelé. Ez a rendszer is a 118 forgásegyenirányító részén át a 14 motortengelyt egyirányban forgatja. Az előzőekhez hasonlóan itt is célszerű két azonos kialakítású (8. ábra szerinti) rendszert ellenütemben egymáshoz kapcsolni abból a célból, hogy a 14 motortengely minden lengetési ütemben meg legyen hajtva. A 125, 126 görgők a 119, 120 hajtórúdnak kitámasztását szolgálják. A találmány szerinti szabaddugattyús motor összes munkahengereinek száma célszerűen négy vagy ennek egész számú többszöröse. Ennek megfelelően egy-egy ellenütemben működő munkadugattyúpár egy forgató gyűrűhöz kapcsolódik, és a motortengelyt csak egyik lengetési irányban forgatja, a másik lengetési irányban a forgási kapcsolat megszűnik. Lehet a találmány szerinti szerkezet olyan kialakítású is, amelynél egy-egy ellenütemben működő munkadugattyúpár két forgatógyűrűhöz kapcsolódik, amelyek a motortengelyt váltakozó sorrendben mindkét lengetési ütemben forgatják. így lehetőség nyílik két munkahengert tartalmazó dugattyús motor kialakítására, illetve több teljes értékű működést biztosító kéthengeres tömb sorbakapcsolására. Ilyen meghajtó rendszer példaképpeni kialakítását mutatja be a 9. ábra. A 127 dugattyú a 129 rugalmas elemen át, a 128 dugattyú a 130 rugalmas elemen át kapcsolódik a 131 hajtórúdhoz. A 131 hajtórúd egyik oldalról a 135, 134 szalagkötegeken át a 137 forgatógyűrűhöz, másik oldalról a 132, 133 szalagkötegeken át a 136 forgógyűrűhöz: kapcsolódik. A 136 forgógyűrű belső 139 kilincsékpályás fogai a 140 görgőkön át egyik forgásirányban kapcsolódnak a 142 forgatóhengerrel, másik irányban pedig szabadon futnak, csakúgy, mint a 137 forgatógyűrű, amely belső 138 kilincsékpályás fogaival a 140 görgőkön át valósít meg egyenirányító forgáskapcsolatot a 141 forgatóhengerrel. A 141 forgatóhenger a 143 fogaskerékkel egybefüggő, míg a 142 forgatóhenger a 144 fogaskerékkel egybefüggő. A 143, 144 fogaskerekek a 148 motortengelyre ékelt 145 fogaskerékkel kapcsolódnak. A kialakítás szerint tehát a 145 fogaskerék mindkét lengetési ütemben hajtást kap, hol a 143 fogaskerék, hol a 144 fogaskerék forgatja előre, miközben a hátrafelé forgó 144, vagy 143 fogaskerék a visszafutó 140 görgők oldott állapota miatt maga is visszafuthat. A motor egyéb részei a már ismertetettekkel megegyező kialakításúak. A munkaközeg által a dugattyúkon keltett egyenesvonalú lengőmozgás forgó-lengőmozgássá való átalakítása mellett a találmány további alapvetően lényeges része a forgó-lengőmozgás egyenirányításának megoldása. A megelőzőekben ismertetett kialakítási példákban ezt a feladatot görgős kilincsműves szerkezet alkalmazásával oldottuk meg. A forgó-lengőmozgás egyenirányításának megoldását az 1. ábra szerinti kialakítási példán vizsgáljuk. Az 1 munkahengerben bekövetkező munkaütem idején a 3 dugattyú hátralendül, maga mögött tolva a 6 rugalmas elemen át a 8 hajtórudat, amely a 9 fogasléc fogaival a 10 forgatógyűrű 11 fogaiba kapcsolódva a 10 forgatógyűrűt a 14 motortengely forgásirányába forgatja. A 14 motortengely üzemközben bizonyos — közel állandó — sebességgel forog. Az 1 munkahengerben bekövetkező égés hatására keletkező igen nagynyomású gázok a 3 munkadugattyút igen rövid idő alatt olyan sebességre gyorsítják, hogy a vele közbülső elemeken (6, 8, 9, 11) át mozgási kapcsolatban álló 10 forgatógyűrű forgási sebessége a 14 motortengely forgási sebességét eléri, sőt túl is haladja. A 10 forgatógyűrű forgási sebessége azonban a 14 motortengely forgási sebességét csak kismértékben haladhatja túl, mivel a 13 görgők beékelődnek és a 10 forgatógyűrűt a 14 motortengelyhez kötik. A 13 görgők beékelődése tehát a lengés irányváltása után igen rövid idő alatt bekövetkezik, mivel a 3, 4 munkadugattyúk, 6, 7 rugalmas elemek, 8 hajtórúd és 10 forgatógyűrű által alkotott lengőrendszer viszonylag kis tömegét az égési gázok rendkívül gyorsan kapcsolási sebességre gyorsítják. A 13 görgők beékelésekor a 14 motortengelyen át az egész hajtott munkagép, illetve járműmotorok esetében az egész jármű tömege a lengő rendszerhez csatolódik és az 1 munkahengerben lévő 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5
