171255. lajstromszámú szabadalom • Növényi növekedést szabályozó készítmények

15 171255 16 a következő tavaszig, ellentétben a kezeletlen növényekkel, amelyek kirügyezhetnek és nőhetnek. Ha a virágzást és a terméshozamot akarjuk befolyásolni, abban az esetben a kezelést a virágzás előtt, közben vagy röviddel utána végezzük. Szakember számára érthető, hogy az I általános képletű vegyületek alkalmazási aránya függ a kezelni kívánt növény fajtájától és az elérni kívánt eredményektől. Általában 0,25 kg/hektár és 20 kg/hektár közötti arányokat választunk, bár bizonyos esetekben ennél kisebb vagy nagyobb alkalmazási arányok is választhatók. Az I általános képletű vegyületek felhasználásra kész formáit a következő módon állítjuk elő. Ilyenek lehetnek például a porozható készítmények, granulált készítmények, szemcsék, oldatok, szuszpenziók, emulziók, nedvesíthető porkészítmények, emuigálható koncentrátumok, stb. Ezek közül számos készítmény közvetlenül is felhasználható. A permetezhető készítmények alkalmas közeggel tovább hígíthatok úgy, hogy felhasználási térfogatuk hektáronként néhány liter és néhány száz liter közötti legyen. A nagy hatóanyagtartalmú kompozíciókat elsősorban további felhasználásra kész szerek köztitermékeként hasznosíthatjuk. A felhasználásra kész készítmények mintegy 1 súly% és mintegy 95 súly% közötti mennyiségben valamely 1 általános képletű hatóanyagot, továbbá mintegy 0,1% és mintegy 20% közötti mennyiségben legalább egy felületaktív anyagot és/vagy mintegy 5% és mintegy 99% közötti mennyiségben legalább egy szilárd vagy folyékony hordozóanyagot tartalmaznak. Közelebbről, a különböző típusú készítmények az alábbi mennyiségekben tartalmaznak hatóanyagot, felületaktív anyagot és hordozóanyagot: Hatóanyag (súly%) Hordozóanyagok) (súly%) Felületaktív anyag(ok) (súly%) Nedvesíthető porkészítmények Olajos szuszpenziók és emulziók Vizes oldatok Porozható készítmények Granulátumok és szemcsézétt készítmények Nagy hatóanyagtartalmú készítmények 20—90 5—50 10—50 1—25 1—95 90—95 0—74 40—95 50—90 70—99 5—99 0—10 1—10 0—15 0—20 0—5 0—15 0—2 A hatóanyag alacsonyabb vagy magasabb koncentrációjától függően állítjuk be, hogy a készítményt milyen célokra kívánjuk alkalmazni, illetve a hatóanyag koncentrációját az adott készítményben gyakran behatárolja fizikai tulajdonsága. Bizonyos esetekben célszerű, ha a hatóanyagra vonatkoztatva a készítmény viszonylag nagyobb mennyiségű felületaktív anyagot tartalmaz. Ezt vagy a készítmény elkészítésénél vagy felhasználását megelőzően egy tartályban végzett összekeverés útján érjük el. Hasonló módon olajos típusú hordozóanyagokat és nedvesítőszereket is vagy már eleve nagyobb mennyiségekben alkalmazunk a készítmények elkészítése során vagy pedig felhasználásukat megelőzően egy tartályban bekeverjük ezeket az anyagokat a készítményekhez. A felhasználásra kész készítményekhez használható 5 jellegzetes szilárd hordozóanyagokat a Watkins és munkatársai által írt „Handbook of Insecticide Dust Diluents and Carriers" (Inszekticidekhez használható poralakú hígítószerek és hordozóanyagok kézikönyve) című könyv (második kiadás; megjelent a Dorland Books 10 caldwell-i, New-Jersey-beli (USA) kiadóvállalat gondozásában) ismerteti. A nagyobb abszorpcióképességű hígítószerek előnyösen alkalmazhatók a nedvesítő porkészítményekhez, míg a kisebb abszorpcióképességű hígítószerek a porozható készítményekhez. Jellegzetes folyékony 15 hígítószereket és oldószereket ismertet Marsden „Solvent's Guide" (Oldószerek kézikönyve) című könyve (második kiadás, megjelent az Interscience New-York-i kiadó gondozásában 1950-ben). 0,1% alatti oldhatóság kedvező szuszpenziós koncentrátumokhoz, míg az oldat-20 típusú koncentrátumok előnyösen stabilak 0 °C-on fázisszétválással szemben. A „McCutcheno's Detergents and Emulsifiers Annual" (McCutcheron-féle detergens és emulgálószer kézikönyv) című könyv [megjelent az Allured Publ. Corp. kiadó (Ridgewood, New Jersey, Ameri-25 kai Egyesült Államok) gondozásában], valamint Sisely és Wood „Encyclopedia of Surface Active Agents" (Felületaktív anyagok enciklopédiája) című könyve (megjelent a Chemical Publ. Co., Inc. New-York-i cég gondozásában 1964-ben) ismerteti a készítményekhez alkalmaz-30 ható felületaktív anyagokat. Mindegyik készítmény tartalmazhat kisebb mennyiségekben habzásgátlókat, korróziógátlókat, mikrobiológiai növekedést gátló anyagokat, kiülepedést gátló anyagokat, stb. Előnyös, ha a készítmények komponenseit a környezetvédelem szem-35 pontjából is felülvizsgáljuk. A felhasználásra kész készítmények előállítására ismert módszerek szakember számára jól ismertek. Az oldatok a komponensek egyszerű összekeverése útján állíthatók elő. A finom szemcsézetű szilárd készítményeket 40 keverés és rendszerint kalapácsos malomban vagy folyadékenergiával hajtott malomban végzett őrlés útján állítjuk elő. A szuszpenziók nedves őrlés útján állíthatók elő (lásd például a 3 060 084 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírást). A granulátumok és 45 szemcsézétt termékek úgy állíthatók elő, hogy a hatóanyagot előzetesen gyártott granulált hordozóra permetezzük fel, vagy pedig agglomerációs technológiát alkalmazunk. Ez utóbbi módszereket ismerteti Browning, J.E. „Agglomeration" (Agglomerizálás) című cikke a Chemi-50 cal Engineering, 147 if (1966, december 4-i szám) irodalmi helyen, valamint a „Perry's Chemical Engineer's Handbook" (Perry-féle vegyészmérnöki kézikönyv) 8— 59. oldala (negyedik kiadás, megjelent a McGraw-Hill New-York-i kiadó gondozásában 1963-ban). 55 A felhasználásra kész készítmények előállítását ismertetik többek között még az alábbi irodalmi helyek: a) 3 235 361 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás 6. oszlop 16. sorától 7. oszlop 19. soráig, valamint a 10—41. példák; b) 3 627 507 számú amerikai 60 egyesült államokbeli szabadalmi leírás 8. oszlop 1. sorától 11. oszlop 12. soráig, valamint a 60—65. példák; c) Klingman, G. C: „Weed Control as a Science" (Gyomirtás mint tudomány) című könyv 81—96. oldala (megjelent a John Wiley & Sons New-York-i kiadó gon-65 dozásában 1961-ben); valamint d) Fryer, J. D. és Evans, 8