171248. lajstromszámú szabadalom • Villamos töltőberendezés

3 171248 4 töltést. Ha a vezetékrendszer olyan elrendezésű, hogy a folyadékáramlás útját zárt hurokként határozza meg, igen magas felületi töltés alakítható ki a kondenzátoron. Célszerű okokból; a zárt hurkot meghatározó vezetékrendszer a csővezetéken kívül további két, villamosan szigetelő anyagú csövet tartalmazhat egyet-egyet a csővezeték mindegyik végére csatlakoztatva. A kondenzátor tartalmazhat a csővezeték után kötött, az egyik csövet körülvevő toroidot, azonban természetesen lehet gömb alakú is. A találmányt ezek után részletesebben leírjuk, annak egyik kiviteli alakjára utalva a kísérő rajz segítségével, ami vázlatosan mutatja be a találmány alkalmazását igen nagyfeszültségű feszültségforrásként. A kísérő rajzra utalunk, ahol villamosan vezető anyagból, például alumíniumból kialakított 10 cső csatlakozik két 12 és 14 csőhöz, ami szigetelő anyagból készült és 16 ventillátorral együtt zárt hurkot alkot. A 10, 12 és a 14 csövekben úgy helyezkedik el a por, hogy amikor a 16 ventillátor működésbe lép, ezt a port a légáram körbe vigye a zárt rendszerben. A 10 cső belsejében, villamosan vezető 18 vezeték van kifeszítve a szigetelő anyagú 20 és 22 végtámaszok között. A 18 vezeték villamosan a második 19 vezetékhez csatlakozik, ami a 10 cső falában elhelyezett 24 szigetelőn megy át és külső végén a földre csatlakozik. A 10 cső fala 26 generátor kimenetére kötve az 5—25 kV tartományba eső feszültségre kerülhet. A 14 csövet, ami ismételjük villamosan szigetelő anyagú, 28 toroid veszi körül, ez viszont villamosan vezető anyagú. Villamosan vezető 30 tű nyúlik ki a 28 toroidból, amihez galvanikusan csatlakozik a 14 csőbe. A 16 ventillátor olyan elrendezésű, hogy a port a csővezetékben az óramutató járásával megegyező irányban keringesse, ha a rajzot úgy nézzük, hogy a 30 tű lefelé mutasson a 10 csőben. Működés közben, amikor a 26 generátor feszültséget szolgáltat, a 16 ventillátor keringeti a port alQ, 12ésal4 csövekben. A koronakisülés kialakul a 18 vezetékről, az áram a 19 vezetéken át a föld felől folyik. Ezen áram egy része feltölti a 10 csövön áthaladó port és a maradék keresztül folyik a 10 cső falán és a 26 generátoron. 10 kg/órás por áramlási sebességnél a föld felől 19 vezetéken át folyó áramnak mintegy 75 százaléka keresztül mehet a poron. Így, amennyiben a 26 generátor képes 25 \iA áramot szolgáltatni, a teljes áram, ami a 19 vezetéken áthalad elérheti a 100 nA értéket. A szakterületen korábban alkalmazott berendezéseknél a teljes áram arra az értékre volt korlátozva, amit a 26 generátor tudott szolgáltatni. Mivel a feltöltött por belekerül a 14 csőbe, korona kisülés jön létre a 30 tű hegyénél úgy, hogy töltés megy át a porról a 28 toroidra. Ez a töltés átkerül a 28 toroid külső felületére a Faradayedény hatás alapján és ezen a felületen egészen 250 kV nagyságrendbe emelkedik a feszültség, vagy még magasabbra is a szigetelés hatásosságának függvényeként. Azért, hogy elkerülhető legyen a koronakisülés létrejöttének veszélye bármely élesebb pontnál, ami a 10 csőnek a egeinél problémás, a 12 és a 14 csövek 32 és 34 hordócsap alakúak, ezek befedik a 10 cső végein annak belső felületeit. Bizonyos körülmények között, a por jelentős mértékű súrlódásos feltöltődése alakulhat ki. Ilyen esetben azok az anyagok, amelyekből a 10, a 12 és a 14 csövek készültek, célszerűen úgy választandók meg, hogy az alkalmazott porral kapcsolatban, a súrlódásos eredetű töltéshányad polaritása ugyanolyan legyen, mint amilyen a koronafeltöltés hatására létrejön. A találmányt ugyancsak alkalmazhatjuk egyenesen átmenő rendszerben, mint olyan berendezést, ami alkalmas szemcsés anyag elektrosztatikus felhordására, az anyag lehet szilárd, por alakú, vagy folyadék cseppecskék halmaza. Ebben az esetben a szemcsés anyag, amellyel valamely tárgyat be kell vonni, a csővezetékből lövellt ki a tárgy felé azután, hogy koronakisüléssel feltöltődött a csővezetéken történő áthaladása során. Amennyiben kívánatos, kondenzátor alkalmazható, ennek egyik fegyverzete a kilövellt anyag útja mellett helyezkedik el olyan eszközökkel együtt, amelyek a fegyverzetet ugyanolyan polaritású nagyfeszültségre tölthetik fel, mint a szemcsés anyag töltésének polaritása. Noha a rajzunk segítségével ismertetett kiviteli alak port alkalmaz szemcsés anyagként, folyadék cseppecskék alkalmazhatók ugyancsak folyadék forrás felhasználásával, amikor olyan eszköz is található a rendszerben, ami a folyadékot gáz árammá atomizálja „ködöt" kialakítva, amit legalább addig kell fenntartani, amíg a cseppecskék feltöltődnek és elhaladnak a villamos kisütő eszköz előtt. Szabadalmi igénypontok 1. Villamos töltőberendezés, amellyel szemcsés anyag feltöltése végezhető el, azzal jellemezve, hogy a berendezés csővezetéket tartalmaz, amely falainak legalább a belső felülete villamosan vezető anyagból van kialakítva, olyan eszközt tartalmaz, aminek hatására a szemcsés anyagot tartalmazó folyadékaram áthalad a csővezetéken, a csővezeték belsejében koronakisütő elektródát tartalmaz, valamint a csővezeték belső oldalára feszültséget biztosító eszközt. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a koronakisütő elektróda villamos vezető huzal, ami a csővezetékbe annak tengelye mentén nyúlik be. 3. A • 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a villamos vezető huzal koaxiális a csővezetékkel. 4. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a csővezeték olyan vezetékrendszer részét képezi, ami meghatározza a folyadék-áramlás útját, a beren-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2