171242. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2- kinoxalinaldehid-1,4-dioxid származékok Schiff-bázisainak előállítására
3 171242 4 Egy legújabb eljárás szerint a (III) általános képletű lakton termikus bontásával lehet eljutni a 2-kinoxalin-aldehidhez a (D) reakcióegyenlet alapján. Ez az utóbbi módszer (1 263 677 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírás) elkerüli a szeléndioxid, mind pedig az említett oxoaldehid acetálok használatát, azonban magát a laktont csak több lépés eredményeként lehet előállítani. Könnyen előállíthatók közvetlenül a benzofuroxánokból az említett 2-forrnilszármazékok oximjai. Azonban ezek az oximok nem képesek további olyan reakcióban részt venni, melyek eredményeként eljuthatnánk a kedvezőbb hatás szempontjából fontos egyéb 2-formilszármazékokhoz. így pl. a D. Nightingale és J. R. Janes által leírt (J. Am. Chem. Soc. 66, 352. 1944.) módszer különféle módosításai nem vezettek eredményre. Meglepően azt találtuk, hogy a 2-formilkindoxidok nitron-származékai könnyen reagálnak közvetlenül a különféle H2 NQ vegyületekkel és magas kitermelésekkel adják a kívánt Schiff-bázisokat. (Nitronokon a —CH=N— csoportokat tartalmazó vegyületeket ért-I O jük.) Találmányunk lényege, hogy az említett 2-kindoxidaldehid származékokat a könnyen, kényelmesen előállítható (IV) általános képletű nitronokból állítjuk elő közvetlenül az (V) általános képletű aminszármazékokkal reagáltatva azokat, mely képletben R = hidrogénatom, vagy kis szénatomszámú alkil-csoport; X=kis szénatomszámú alkil- vagy alkoxi-csoport, vagy halogénatom; Ar= p-dialkilamino-fenil-csoport; Q = hidroxil-, ureido-, tioureido- vagy 2-oxazolidinon-3-il-csoport. Előnyös a reakcióban ezen H2 NQ származékok ásványi savas sóit alkalmazni. A találmány szerinti eljáráshoz használt kiindulási anyagot a 2-metil-(3-R)-származékot könnyen elő lehet állítani ismert eljárásokkal, pl. benzofuroxánokból és metilalkil-ketonokból valamilyen bázis jelenlétében. Ilyen metilalkil-ketonok: aceton, metiletilketon, metilpropilketon stb. Aceton esetén R = H, metiletilketon esetén R = —CH3 stb. A 2-metil-kindoxid származékokat egyszerű módon alakíthatjuk át nitronokká. Ilyen eljárást közöltek pl. Elina és mtsai (Him. Farm. Zs. 1[5], 10, 1967), akik p-nitrozo-dimetilanilint alkalmaztak a nitron kialakításához. Ez a reakció lúgos-metanolos közegben szobahőmérsékleten könnyen végbemegy. Természetesen más módszerekkel is elő lehet állítani ilyen vagy hasonló nitronokat, pl. a p-nitrozodietilanilinből, a p-nitrozofenolból stb. A találmány szerinti eljárás az (E) reakcióegyenlettel jellemezhető. A reakció oldószerben, szobahőfok és forráspont közötti intervallumban viszonylag rövid idő alatt lejátszódik. A reakciót 1-2 órás kevertetéssel, esetleg néhány órás pihentetéssel végezzük el. Oldószerként alacsony szénatomszámú alkoholokat, alifás karbonsavakat és ezek egymással alkotott észtereit használhatjuk. A reakciót kevés ásványi savval katalizáljuk. A reagensek összekeverése után rögtön megindul a reakció és rövid idő múlva kiválik a kívánt Schiff-bázis. Találmányunk különös előnye az is, hogy a végtermékek tiszták, a legtöbb esetben további tisztítást nem igényelnek. A találmány szerint kapott termékek, mint kemoterápiás szerek használhatók. Ilyen célokra való felhasználás esetén a szokásos kikészítési és kiszerelési módok alkalmazhatók. Felhasználhatók állati tápok súlyhozamnövelő komponenseiként akár lábasjószág, akár baromfi esetén. E hatóanyagok jelenlétében növekszik a táphasznosítás is. A hatóanyagtartalom a szokásos modern komplex tápkeverékekben általában 10—15 g/t. Az adagolás lehet folytonos vagy periodikus. Az orális adagolás megoldható az ivóvízbe való bekeveréssel is. A találmány előnyei az elmondottakból világosan kitűnnek. A legszembetűnőbb az, hogy teljesen kiküszöböljük a szeléndioxidos oxidációt, valamint a nehezen előállítható vagy beszerezhető oxoaldehid-dialkilacetálokat, illetve az említett laktonokat. Kiindulási anyagokként az egyszerűen és olcsón előállítható 2-metilkindoxid származékokat, valamint az említett nitrozóvegyületeket, illetve azok stabilabb sósavas sóit alkalmazhatjuk. A reakció egyszerűen kivitelezhető, sem különleges berendezések, sem pedig körülmények nem szükségesek. Egyszerre nagy mennyiségek előállíthatók. A találmány szerinti eljárást a következő példákkal illusztráljuk anélkül, hogy találmányunkat ezen példákra korlátoznánk. 1. 3-(2-Kinoxalinil-metilén-1,4-dioxid)-oxazolidin-2-on 65 ml ecetsav, 6,48 g nitron (N-fp-dimetilamino-fenil]-<x-[2-kinoxalinil-l,4-dioxid]-nitron) és 1,6 ml tömény sósav fentiek szerinti elegyéhez 2,0 g 3-amino-oxazolidin-2-ont adagolunk. A hőmérséklet enyhén emelkedik. Körülbelül 1 órán át kevertetjük a reakcióelegyet, majd szűrjük és a csapadékot alkohollal mossuk, szárítjuk. A kapott termék súlya 4,8 g. Op.:245—7C°(b). Analízis: C12 H 10 N 4 O4-re: számított: C% = 52,55; H% = 3,68; N% = 20,43; talált: C% = 52,25; H% = 3,69; N% = 20,30. 2. 2-Formil-kinoxalin-1,4-dioxid-tioszemikarbazon A fentiek szerint 6,48 g nitront, 56 ml ecetsavat, 2 ml tömény sósavat és 1,82 g tioszemikarbazidot mérünk be. A kapott elegyet 1,5 órán át kevertetjük. 4,7 g nyers terméket kapunk, melyet 30 ml 10%-os ammóniaoldattal elkeverünk, majd ismét szűrjük a csapadékot. Vízzel jól kimossuk. Ezt az anyagot 30 ml dimetilszulfoxidban 10 percig forraljuk. Hűtés után szűrjük, a terméket etanollal mossuk. Op.: 261—2 C°. 3. 2-Formil-3-metil-kinoxalin-l,4-dioxid-szemikarbazon 6,76 g metilnitron (N-[p-dimetilamino-fenil]-a-(3-metil-2-kinoxalinil-l,4-dioxid]-nitron), 65 ml ecetsav, 2 ml tömény sósav fentiek szerint elkészített elegyéhez 2,23 g szemikarbazid-hidrokloridot adagolunk. 40—50 C°-on 1 órán át, majd szobahőmérsékleten 5 órán át kevertetjük, végül egy éjszakán át állni hagyjuk. Szűrés, mosás 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
