171241. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új pirimidinszármazékok előállítására
3 171241 4 hatást fejt ki, és veseeredetűen magas vérnyomású patkányoknak 30—100 mg/kg p.o. adagolva vérnyomáscsökkentő hatású, jó elviselhetőség mellett. Az új vegyületek tehát mint dopamin-ß-hidroxüaz-gatlok antihipertenzív hatással és meglepően jó elviselhetőséggel alkalmazhatók. A találmány szerint előállított új vegyületek más hasznos anyagok, főképpen gyógyászatilag hatásos vegyületek előállításához is köztitermékekként használhatók. Kiváltképpen értékesek azok az (I) általános képletű vegyületek és sóik, ahol Rj jelentése szabad hidroxil-, rövidszénláncú-alkoxi-, vagy szabad aminocsoport, R3 és R4 jelentése alkoxicsoport, mi mellett R 3 vagy R 4 hidrogénatom is lehet és „alk" jelentése 4 vagy 5 szénatomos alkilcsoport. Az említett (I) általános képletű vegyületek és sóik közül főképpen azok felelnek meg, ahol Rj jelentése szabad hidroxil-, metoxi- vagy etoxicsoport, vagy szabad aminocsoport, R3 és R 4 jelentése metoxi- vagy etoxicsoport, mi mellett R3 vagy R 4 szubsztituensek egyike hidrogénatom is lehet és „alk" jelentése 4—5 szénatomos, előnyösen egyenesláncú alkilcsoport. Név szerint meg kell említeni a következő vegyületeket: 2-metoxikarbonil-4-metoxi-5-n-butil-piridin, 2-karboxi-4-metoxi-5-izoamil-piridin, 2-karboxi-4-metoxi-5-n-amil-piridin, 2-metoxikarbonil-4-klór-5-n-butil-6-hidroxipiridin, továbbá 2-karboxi-4-metoxi-5-n-butil-piridin. Az új vegyületeket önmagában ismert módszerekkel állithatjuk elő. Az új vegyületeket előállíthatjuk például úgy, hogy valamely (II) általános képletű vegyületben — ahol „alk", R3 és R 4 jelentése a fenti és X egy adott esetben funkcionálisan átalakított formilcsoportot jelent — az X gyököt karboxil-csoporttá oxidáljuk és kívánt esetben a kapott savat rövidszénláncú alkanollal észterré vagy amiddá alakítjuk. A formilcsoport valamely funkcionális származéka például hidrátja, ammónia-vegyülete vagy acetálja, például dialkilacetálja vagy alkilénacetálja, így dimetilacetálja, dietilacetálja, vagy etilénacetálja, vagy valamely diésztere, például dihalogénmetil-, így diklórmetilésztere lehet. Az oxidációt a szokásos módon végezhetjük. A megfelelő oxidálószerek gyenge, középerős vagy akár erős oxidálószerek, így a levegő oxigénje, adott esetben katalitikus mennyiségű nehézfém, például mangán, platina vagy palládium, vagy nehézfémsók, így mangánsó, például mangán(II)-szulfát jelenlétében, vagy peroxidok, így acilperoxidok, például diacetilperoxid, vagy oxidáló hatású szervetlen oxigén vegyületek, így permanganátok, például káhumpermanganát, nitrátok, például káhumpermanganát, nitrát, salétromsav, kromátok, például káliumkromát vagy káliumbikromát, adott esetben valamely savval, így kénsavval együtt, hidrogénperoxid, adott esetben valamely lúggal, így nátronlúggal vagy kálilúggal együtt. Igen kíméletesen oxidál például az ezüstoxid (Ag2 0), például lúgos, így nátronlúgos vagy kálilúgos szuszpenzióban vagy ammóniás oldatban is. Az oxidáció a szokásos módon, elektrolitikusan is elvégezhető. Az érzékeny funkcionális csoportokat adott esetben az oxidáció idejére — például a szokásos módon —• megvédjük. így a hidroxil- és/vagy aminocsoportok ismert módon acilezhetők. Az acilezett, oxidált vegyületekből az oxidáció elvégzése után a hidroxil- és/vagy aminocsoportokkal rendelkező vegyületek a szokott 5 módon szabaddá tehetők. Az acilezés módjainak nincs jelentősége. Megfelelő acil-védőcsoportok például az alkanoil-, így acetil-, vagy aroil-, így benzoilcsoportok. Megfelelő védőcsoportokat még a továbbiakban említünk. 10 Az új vegyületeket úgy is előállíthatjuk, hogy valamely IIb általános képletű vegyületet — ahol R3, R 4 és „alk" jelentése megegyezik a már megadottakkal, Y pedig valamely funkcionálisan átalakított karboxilcsoport — Y helyettesítőt vízzel, rövidszénláncú alkanollal vagy 15 ammóniával reagáltatva a —C—Rj csoporttá alakítjuk. II O Ilyen funkcionálisan átalakított karboxilcsoportok például a trihalogénmetilcsoportok, ahol a halogénatom 20 klór-, bróm- vagy jódatom lehet, különösen —CC13 csoport, vagy tiokarbamoilcsoportok, továbbá halogénkarbonilcsoportok, mint például klórkarbamoilcsoportok, anhidridezett karboxilcsoportok, így intramolekulárisan anhidridezett karboxilcsoportok, például acil-25 oxikarbonilcsoport, mi mellett az aciloxicsoport egy, az I általános képletű vegyület aciloxicsoportjának megfelelő csoport, vagy tetszés szerinti más aciloxicsoport, például alkanoiloxi-, mint acetoxi-, vagy aroiloxi-, így benzoiloxicsoport lehet. Megfelelő funkcionálisan át-30 alakított karboxilcsoportok (Y) a cianocsoportok vagy amidinocsoportok. így például a nevezett csoportokat hidrolízissel szabad karboxilcsoportokká alakíthatjuk. A hidrolízist szokásos módon, előnyösen katalitikus anyagok jelen-35 létében, így savak vagy bázisok alkalmazása mellett folytatjuk le. Amennyiben amidinocsoportokból indulunk ki, úgy ezeket szokásos módon, pl. erős bázisok, mint nátriumhidroxid vagy káliumhidroxid-oldat jelenlétében, vagy erős savak, mint sósav vagy kénsav alkal-40 mázasával szabad hidroxilcsoportokká alakítjuk. A cianocsoportok ismert módon szabad karboxilcsoportokká, vagy karbonilcsoportokká alakíthatók, feleslegben alkalmazott vízzel, előnyösen savban vagy bázisban, vagy kevés vízzel, előnyösen savban vagy bázisban le-45 folytatott reakcióval. A tiokarbonilcsoportok szokásos módon, hidrolízissel alakíthatók karbamoil- vagy karboxilcsoportokká, például erős bázis, mint nátrium- vagy káliumhidroxid, vagy erős sav, így sósav vagy kénsav jelenlétében, adott 50 esetben oxidálószer, mint hidrogénperoxid vagy salétromsav, vagy kén-megkötőanyag, mint ólom- vagy higanyoxid alkalmazásával. A halogénkarbonilcsoportok és aciloxikarbonilcsoportok rövidszénláncú alkanolokkal vagy ammóniával 55 való reagáltatással —C—Rj csoporttá alakíthatók, ahol II O R! rövidszénláncú alkoxicsoportot vagy aminocsoportot jelent. 60 Az alkanollal való reagáltatás szokásos módon folytatható le, különösen valamely R^H általános képletű alkanollal, ahol Rj a már megadott jelentésű, vagy egy megfelelő alkoholáttal, például nátríumalkoholáttal. Az ammóniával végrehajtott reakció ugyanígy önmagában 65 ismert módon lefolytatható, előnyösen a szokásos, vagy 2
