171239. lajstromszámú szabadalom • Alagútkemence főleg kerámiai áruk égetésére és anyagmozgató szerkezet elsősorban ilyen alagútkemencékhez
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 171239 JL^ SZOLGALATI TALÁLMÁNY ^BpfliiL Nemzetközi osztályozás • ImM Bejelentés napja: 1975. XI. 25. (BU—787) F 27 B 9/00 F 27 B 9/34. ^fW Közzététel napja: 1977. VII. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI .''/ "'"'•* < f HIVATAL Megjelent: 1978. VI. 30. Feltaláló: VÁGÖ Géza mérnök, Budapest Tulajdonos: Budapesti Építőanyagipari KTSZ Budapest J Alagútkemence főleg kerámiai áruk égetésére és anyagmozgató szerkezet elsősorban az ilyen alagútkemencékhez A találmány tárgya egyrészt alagútkemence, amely főleg kerámiai áruk égetésére alkalmazható, másrészt olyan anyagmozgató szerkezet, amelyet elsősorban ilyen alagútkemencékben lehet üzemeltetni előnyösen. 5 Az ismert alagútkemencék köztudott hátránya, hogy az égetőtérben a hőmérsékleteloszlás nem egyenletes. Ez a hátrány egyaránt fennáll a nyíltlángú és a zárt lángterű (muffolás) kémen- io céknél. Az égetőtér alsó és felső része közötti hőmérsékletkülönbség 10—20 C° körüli értéke nem kerülhető el még egyenletes hőközlés és lángelosztás esetén sem, az égetőtérben szükségszerűen fellépő termikus felhajtóerő miatt. A gyakorlat- 15 ban azonban az említett hőfokkülönbség 50—150 C° értéket is elér. Ilyen nagy eltérés már számos hátrányt jelent a kemencében lefolytatott technológia szempontjából és az égetett áru minőségét károsan befolyásolja. Az egyenetlen hőmér- 2Q; sékleteloszlást az*'úgynevezett előégők alkalmazásával sem lehet megszüntetni, sőt ezek még fokozhatják az égetőtér alsó és felső részében uralkodó hőmérsékletek különbségét. További hátránya az előégők alkalmazásának, hogy az ezek út- 25 ján bevezetett gázok jórésze a rendelkezésükre álló, kemencén "belüli út rövidsége miatt nem tud elégni, így romlik a kemence hatásfoka. Tulajdonképpen az előégők utáni rövid kemenceszakasz az oka annak is, hogy ezen előégők a hő- 30 mérsékleteloszlás egyenletességét nem tudják biztosítani. További hátránya az ismert alagútkemencéknek, hogy nem teszik lehetővé az égetőtér atmoszférájának beállítását, illetve szabályozását, nevezetesen nem lehet azoknál beállítani az égetőtér oxidáló, semleges, illetve redukáló jellegét. Az égetőtér atmoszférájának beállítása érdekében több kisebb égő alkalmazását javasolták már korábban, a gyakorlatban azonban bebizonyosodott, hogy több kisebb égőnél fennáll annak a veszélye, hogy az égőket szúróláng hagyja el, és ez az égetendő árukat szállító kocsik tűzálló anyagból való felépítményét, esetleg magát az égetésre kerülő árut is rongálja. Több kisebb teljesítményű égőnek az alkalmazása az áru minőségének, valamint a kocsik szerkezeti anyagának rongálása mellett a kemence összhatásfokát is rontja. Az alagútkemencékben az égetésre szánt árut általában kerekes kocsikon továbbítják. Ezen túlmenően ismeretesek kerék nélküli, csúsztatásos továbbító szerkezetek is. Ilyen megoldást ismertet például a 146 948 sz. magyar szabadalom leírása. E megoldásnál szánkószerű keretet alkalmaznak, amelynek oldalra kiálló csúszólapjai vannak és ezek fekszenek fel a kemencében helytállóan rögzített acéllapokra. Mind a kerekes kocsik, mind a csúsztatásos szerkezetek esetébén az áru mozgatása igen nehézkes és gazdíiságta-171239 i:
