171230. lajstromszámú szabadalom • Bolygókerekes hajtómű
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1975. VII. 11. Elsőbbsége: Német Szövetségi Köztársaság 1974. VII. 12. (P 24 33 675.2) Közzététel napja: 1977. VII. 28. Megjelent: 1978. VI. 30. (BA—3300) 171230 Nemzetközi osztályozás: F 16 H 1/32 /. Braren Rudolf gyáros, Günding (Bay), Német Szövetségi Köztársaság Bolygókerekes hajtómű i A találmány legalább egy, excenter segítségével mozgatott bolygókerékkel rendelkező bolygókerekes hajtómű, amely legalább egy koncentrikus központi kerékkel kapcsolódik. A bolygókerék a koncentrikus központi kerékhez képest belül vagy kívül helyezkedhet el. Az 5 alakzárás elérése céljából egy olyan zárt cikloisjárat tartozik minden esetben a napkerékhez (központi kerékhez), amely egy görgőkoszorúval áll kapcsolatban. A kapcsolat egy belső epiciklois járat és égy külső görgőkoszorú között, vagy egy belső görgőkoszorú és egy 10 külső hipociklois járat között áll fenn. A belül levő görgőkoszorú görgőinek száma, illetve a kívül levő hipociklois járat görbeszakaszainak a száma eggyel több, mint a belül levő epiciklois járat görbeszakaszainak a száma, illetve a kívül levő görgőkoszorú görgőinek a 15 száma. A csatolt rajzok a találmány könnyebb megértése végett egyrészt a fentiekben vázolt ismert szerkezetre, másrészt a találmányra vonatkoznak. Az 1. és 2. ábra a hajtómű egyik kiviteli alakjának 20 vázlatos hosszmetszete, illetve keresztmetszete annak megemlítésével, hogy ez a szerkezet mind az ismert, mind a találmány szerinti görbe tárcsával működtethető. A 3. ábra az epiciklois-pálya létesítésének (lefejtésének) vázlatos rajza, a 4. ábra pedig egyfelől a görgőko- 25 szorú és az epiciklois, másfelől a görgőkoszorú és a hipociklois kapcsolatát szemlélteti. Ez a két ábra általános érvényű matematikai szempontokat mutat, tehát éppen úgy vonatkoztatható az ismert megoldásokra, mint a találmányra. 30 Az 5. ábra a görbetárcsa epiciklois görbéit mutatja, és lehetővé teszi, hogy összehasonlítsuk a vonatkozási görbét egyrészt az ismert vagy hagyományos görbével, másrészt a találmány szerinti görbével. Az ábra a három görbe vonatkozásában az r és q megváltoztatott érzékeit szemlélteti. A 6. ábra ugyanazt mutatja, mint az 5. ábra, és a forgásirány megváltozása után, amikor a részek befutották a fogak között levő, a gyakorlatban elkerülhetetlen hézagot (játékot). A 7. és 8. ábra a AJJ, = Aq—Ar • cosy sin y összefüggés szemléltetésére alkalmas diagramokat mutatja, különböző Ar és Aq paraméterértékek számára. A fentiekben leírt meghajtási mód görbetárcsái részére szolgáló zárt cikloisjárat magyarázatául a 3. ábrára utalunk, amely egy rövidített epiciklois ekvidisztáns görbéjének kinematikai előállítására vonatkozó lehetőséget tüntet fel. Az „a" sugarú rögzített alapkör külső kerületén gördül — csúszás nélkül — a „b" sugarú gördülő kör. Eközben az a + b = r szakasz az M középpont körül wa szögsebességgel, a gördülő kör pedig a B középpont körül wß szögsebességgel mozog. A gördülő kör síkján e = BC távolságban levő C pont a rögzített x—y síkon rövidített epicikloist ír le, azért rövidített, mert a C pont nincs a gördülőkör kerületén. Ehhez a rövidített epicikloishoz ugyancsak a mozdulatlan x—y síkban az az n normális határozza meg a megfelelő ekvidisztáns görbét, amely a C pontból a 171230 1
