171226. lajstromszámú szabadalom • Inszekticid, akaricid és fungicid szerek, valamint eljárás a hatóanyagként alkalmazható amidokarbonil-tiobarbitursav-származékok és azok sóinak előállítására

171226 3 ,4 A kiindulási anyagként alkalmazott tiobarbitursavakat a (II) általános képlet egyértelműen meghatározza. A (II) általános képletben R2 előnyösen 1—6 szénatomos, főleg 1—4 szénatomos egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoportot, 2—6, főleg 2—3 szénatomos alkenilcsoportot, 5—6 szénatomos cikloalkil csoportot, főleg ciklohexilcsoportot, továbbá fenilcsoportot jelent. R3

jelentése előnyösen 1—6, főleg 1—4 szénatomos egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoport, 2—3 szénatomos alkenilcsoport, 5—6 szénatomos cikloalkilcsoport, főleg ciklohexil-csoport, végül fenil- és benzilcsoport, továbbá hidrogénatom. A már ismert, kiindulási anyagként alkalmazott (II) általános képletű tiobarbitursavak példáiként az alábbiakat soroljuk fel: l,3-dimetil-2-tiobarbitursav, l-metil-2-tiobarbitursav, 3-etil-l-metil-2-tiobarbitursav, 3-izopropil-l-metil-2--tiobarbitursav, l-metil-3-propil-2-tiobarbitursav, 3-butil-l-metil-2-tiobarbitursav, 3-i-butil-l-metil-2-tiobarbitursav, 3-s-butil-l-metil-2-tiobarbitursav, 3-t-butil-l-metil-2-tiobarbitursav, 1,3-diciklohexil-2-tiobarbitursav, l,3-difenil-2-tiobarbitursav, 3-benzil-l-metil-2-tiobarbitursav, 3-allil-l-metil-2-tiobarbitursav. A kiindulási anyagként alkalmazott izocianátokat és izotiocianátokat a (III) általános képlet egyértelműen meghatározza. A (III) általános képletben R1 előnyösen 1—12, főleg 1—6 szénatomos egyenes vagy elágazó szénláncú alkilcsoportot, az alkilrészben 1—12, főleg 1—3 szénatomot és az alkoxirészben 1—3 szénatomot, illetve 1—3 halogénatomot, előnyösen klóratomot tartalmazó alkoxialkil-, illetve halogénalkilcsoportot, továbbá az alkilrészben 1—6 szénatomot, az alkiltiorészben 1—3 szénatomot tartalmazó alkiltioalkilcsoportot, 2—6 szénatomos alkenilcsoportot, 2—6 szénatomos, 1—3 halogénatommal szubsztituált halogénalkenilcsoportot adott esetben metilcsoporttal helyettesített, a cikloalkil- illetve cikloalkenilrészben 5—6, főleg 6 szénatomot tartalmazó cikloalkil-, cikloalkil-alkil- és cikloalkenilcsoportot, vagy adott esetben 6—10 szénatomos szubsztituált aril- vagy aralkilcsoportot jelent. R1

továbbá az alkilrészben 1—4 szénatomot tartalmazó alkoxi- vagy alkiltiokarbonilcsoportot jelent. Ha R1

jelentése aril- vagy aralkilcsoport, ez a csoport egyszeresen vagy többszörösen szubsztituálva lehet. R1

szubsztituenseiként főleg az alábbiak jönnek szóba: halogénatom, főleg fluor-, klór- és brómatom, 1—2 szénatomos és 2—5 halogénatomot, főleg klór- és/vagy fluoratomot tartalmazó halogénalkil- és halogénalkenilcsoport, egyenes vagy elágazó szénláncú, 1—4 szénatomos alkilcsoport, 1—4 szénatomos alkoxi- és alkiltiocsoport, 1—4 szénatomos alkilszulfonilcsoport és/vagy nitrocsoport. A kiindulási anyagként alkalmazott (III) általános képletű izocianátok, illetve izotiocianátok ismertek, és ismert eljárással állíthatók elő. Példáikként az alábbiakat soroljuk fel: 4-metilszulfonilfenilizocianát, 4-metoxifenil-izocianát, 4-etoxifenil-izocianát, 3-klórfenil-izocianát, 3-brómfenil-izocianát, 3-fluorfenil-izocianát, 4-brómfenil-izocianát, 4-fiuórfenil-izocianát, 4-klórfenil-izocianát, 4-metilfenil-izocianát, 4-terc-butilfenil-izocianát, 4-nitrofenil-izocianát, 4-trifiuormetilfenil-izocianát, 3-trifluormetilfenil-izocianát, 3-metilfenil-izocianát, 2-klórfenil-izocianát, 2-metilfenil-izocianát, 2-metoxifenil-izocianát, 3,4-diklórfenil-izocianát. 3-klór-2-metilfenil-izocianát, 2-klór-4-nitrofenil-izocianát, 4-klór-2-metilfenil-izocianát, 4-klór-3-metilfenil-izocianát, 4-klór-3-trinuorrrietilfenil-izocianát, 3-klór-4-trifiuormetilfenil-izocianát, 2-klór-4-trifluormetilfenil-izocianát, 2-klór-4-klórdiflu-5 ormetilfenü-izocianát, 3-klór-4-trifluormetoxifenil-izocianát, 2,4,6-triklórfenil-izocianát, 2,6-diklór-4-trifluormetilfenilizocianát, 4-bróm-2-izopropilfenil-izocianát, 4-bróm-2,6-dietilfenil-izocianát, 2,6-diizopropil-4-nitrofenil-izocianát, a-naftilizocianát, metilizocianát, metil-10 izotiocianát, etilizotiocianát, n-butilizocianát, t-butilizocianát, propilizocianát, propilizotiocianát, i-propilizocianát, allilizocianát, 2-metoxietil-izocianát, ciklohexil-izocianát, ciklohexil-izotiocianát, 2-metilciklohexil-izocianát, 4-metilciklohexil-izocianát, ciklohexil-15 metil-izocianát, 6-klórhexil-izocianát, 2-klóretil-izocia-nát, 4-klór-but-2-én-il-izocianát, but-2-én-il-izocianát, 1-metoxi-propil-izocianát, l-klórmetilprop-2-én-il-izocianát. A találmány szerinti amidokarbonil-tiobarbitursavak 20 sói közül a fiziológiailag elfogadható bázisokkal képzett sók jöhetnek szóba, így többek között a trietilaminsók, ammóniumsók, nátriumsók, káliumsók stb. A találmány szerinti eljárásban hígítószerként gyakorlatilag bármely közömbös szerves oldószert hasz-25 nálhatjuk, így előnyösen szénhidrogéneket, például ligroint, petrolétert, benzolt, toluolt, xilolt, klórozott szénhidrogéneket, például kloroformot, széntetrakloridot, etilénkloridot, metilénkloridot, vagy ketonokat, például acetont és metiletilketont, étereket, például dietilétert, 30 diizopropilétert, diizobutilétert, dibutilétert, tetrahidrofuránt és dioxánt. Savmegkötőszerként bármely szokásos savmegkötőszert alkalmazhatjuk. Előnyösen alkalmasak az alkálifémhidroxidok, alkáliföldfémhidroxidok, alkálifémkar-35 bonátok, alkáliföldfémkarbonátok és szerves bázisok. Különösen alkalmasak a tercier szerves bázisok, így például a trietilamin, piridin, dimetilciklohexilamin, dimetilbenzilamin és szervetlen savmegkötőszerek, így nátrium- vagy káliumhidrogénkarbonát. 40 A reakcióhőmérsékletet széles határokon belül változtathatjuk. Általában 10 és 150 °C, előnyösen 20 és 100 °C közötti hőmérsékleten valósítjuk meg a reakciót. A találmány szerinti eljárás megvalósításakor 1 mól (II) általános képletű tiobarbitursavra számítva 1 mól 45 (III) általános képletű izocianátot és 1—1,2 mól szervetlen vagy 0,1—1 mól szerves savmegkötőszert alkalmazunk. A fent megadott mennyiségek túllépése nem eredményez jelentős hozamjavulást. A vegyület elkülönítése céljából az oldószert ledesz-50 tilláljuk, a maradékot vízzel kezeljük, majd megsavanyítjuk és leszűrjük. A csapadékot alkohollal mossuk, szárítjuk és adott esetben átkristályosítással tisztítjuk. Mint már többször említettük, a találmány szerinti hatóanyagok kitűnő inszekticid és akaricid hatással 55 rendelkeznek növényeket károsító rovarokkal és az egészségre ártalmas kártevőkkel szemben. Jó hatást mutatnak mind szívó, mint maró rovarokkal és atkákkal szemben. Fentiek alapján a találmány szerinti vegyületek eredményesen alkalmazhatók növényvédőszerként a 60 növényvédelemben. A szívó rovarokhoz tartoznak lényegében a levéltetvek (Aphidae), így a zöld őszibarackfalevéltetű (Myzus persicae), a fekete bablevéltetű (Doralis fabae), a zab levéltetű (Rhopalosiphum padi), a borsólevél tetű (Mac-65 rosiphum pisi) és a burgonyalevéltetű (Macrosiphum 2