171214. lajstromszámú szabadalom • Eljárás illékony és kevésbé illékony komponenseket tartalmazó folyadékok kezelésére, főleg sós víz tisztítására

15 Az I. és II. táblázatokból látható, hogy a teljesítményhányados kb. 2 és 4,5 között váltakozik. Ami a teljesítmény-hányadost illeti, meg kell jegyeznünk, hogy a nagyobb teljesítmény-hányados általában nagyobb berendezés- vagy tőkebefektetést igényel. A teljesítményhányados a legszerényebben tőkésített többfokozatú elpárologtató üzemekben kb. 3—8 és a találmány szerinti javított elpárologtató rendszerrel elért teljesítményhányados ezzel összevetve igen előnyös. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a találmány szerinti rendszert a hagyományos többfokozatú rendszerekkel 171214 10 16 összehasonlítva azt találjuk, hogy a költségek az előbbinél lényegesen alacsonyabbak. Megjegyzendő, hogy a 6. és 7. példákban (első fokozat) a bevezetett és kivezetett folyadék hőmérséklete lényegileg azonos. Ezt úgy érjük el, hogy a koncentrált folyadék legnagyobb részét az 1. ábra 122 vonala mentén visszacirkulálta tjük. A kapott hőmérsékletprofil az la. ábra „b" részéhez hasonló típusú, ha a hűtést („b" görbe) az elpárologtató kamra legfelső részében a szobahőmérsékletű vivőgázzal igen gyorsan végezzük. I. táblázat Példa Be táplálási sebesség, kg/óra Be táplálási hőémrséklet C° A koncentrátum eltávolítási hőmérséklete C° Levegősebesség, m'/óra Gőzsebesség, kg/óra A kondenzálás mértéke kg/óra Teljesítményhányados 1. 16,7 52 96 0,283 1,58 3,15 2,1 2. 11,3 66 94 0,283 1,26 2,61 2,3 3. 9,9 61 93 0,566 1,40 3,47 2,7 4. 225 82 96 4,25 13,5 37,0 2,8 5. 113 63 92 9,06 14,6 34,0 2,3 6. 67,5 96 96 2,83 6,8 20,5 3,0 II. táblázat Példa 9. 10. 11 12 Betáplálási sebesség kg/óra 225 225 225 626 225 158 L (betáplált folyadék) hőmérséklete, C° 85 78 79 72 81 73 L' hőmérséklete, L" hőmérséklete, •c Levegősebesség m3

/óra Gőzsebesség kg/óra A kondenzálás mértéke kg/óra Teljesítmény-C° L" hőmérséklete, •c G G' Gőzsebesség kg/óra A kondenzálás mértéke kg/óra hányados 84 94 6,79 4,53 12,6 43,7 3,47 91 97 6,79 4,53 21,9 78,0 3,56 89 96 6,79 4,53 17,8 64,4 3,63 79 97 20,0 . 10,2 44,4 137,3 3,10 88 96 6,79 4,53 11,6 49,0 4,23 88,5 97 10,0 8,15 24,0 106,7 4,44 A találmány szerinti eljárásnak eddig azt az előnyös kiviteli módját ismertettük, amikor a betáplált folyadék -és gázáramok a rendszer tetején vagy felső részén lépnek be, s lefelé haladnak lényegileg függőleges elpárologtató kamrákban, lefelé növekvő hőmérsékleti körülmények között, s amikor a gőzökben feldúsult vivőgáz az elpárologtató kamrát elhagyja, a kondenzáló kamrában felfelé halad. Ez az áramlási mód azonban megfordítható és ezt az elrendezés-típust eddig nem ismertettük. Az eljárásnak ilyen fordított irányú kivitelezésénél a folyadék- és gázáramok az elpárologtató rendszer alsó részén lépnek be, a gőzökben feldúsult vivőgáz az elpárologtató kamra tetején távozik és a kondenzáló kamrán keresztül lefelé halad. A fordított irányú áramlással együtt a hőrnérsékletgrádiensnek is fordítottnak kell lennie, mert ennek minden esetben abban az irányban kell fokozatosan növekednie, amilyen irányban az anyag az elpárologtató kamrán keresztül áramlik. Ahol a közeg az elpárologtató kamrán felfelé áramlik, ott az elpárologtató kamrában a hőmérséklet is felfelé növekszik, ami ellentétes az 1. ábra szerinti elrendezéssel, ahol 45 50 55 60 65 az elpárologtató kamrában a lefelé irányuló áramlással lefelé növekszik a hőmérséklet. Ilyen fordított áramlásnál a hőt az elpárologtató kamrák felső részébe vezetjük, előnyösen az elpárologtató kamrák kivezető nyílásaihoz közel, hogy elősegítsük a kívánt hőmérsékletgrádiens beállását, amely felfelé haladva növekszik ott, ahol az elpárologtató kamrában az áramlás felfelé irányul. így gőzt vagy forró füstgázt vezethetünk be a kondenzáló kamra tetejéhez közel eső részen, hogy az elpárologtató kamra tetejéhez közel magas hőmérsékletet biztosítsunk. A felfelé és lefelé haladó áramlást az elpárologtató kamrákban összehasonlítva, ezek között néhány különbség áll fenn. A lefelé haladó folyadék a folytonos gőzöket vivő gázban nem folytonos filmfázist képez, de ezen fázisok szerepe némileg megváltozhat az eljárás olyan kivitelezésénél, amikor az elpárologtató kamrán felfelé irányuló áramlás megy végbe legalább a rendszer alsó részein, ahol általában a folyadék képezi a folytonos fázist. A töltet alkalmazása az elpárologtató kamrában kevésbé fontos a felfelé áramlásnál, mint a lefelé áram-8