171192. lajstromszámú szabadalom • Ultraibolya sugárzásra érzékeny, gáztöltésű fotocellával működő lángőrző berendezés

3 Í71192 4 zi a lángőr ellenőrzését. A lángőr ellenőrzése azonban csak a láng begyújtásáig végezhető. Más megoldásnál a biztonságos láng jelzés érdekében kétcsatornás berendezést alkalmaznak. A kétcsa­tornás lángőrzők hátránya, egyrészt magasabb az áruk. másrészt az első meghibásodó csatorna hi­bája észrevehetetlen. Az 1955 338 sz. NSZK sza­badalmi leírás olyan kétcsatornás lángőrt ismer­tet, melynél az érzékelő elöregedés okozta be­gyújtása már nem vezet téves láng jelzéshez, azonban az elektronikus elmek meghibásodása esetén téves lángjelzés keletkezhet. Korszerű megoldásúak az úgynevezett önellen­őrző lángőrök. Példa erre a Fireye cég 25 SU5 4112 T tip. lángőre. Az érzékelőre eső ultraibo­lya sugárzást mechanikus úton, forgó lyukakkal ellátott tárcsával, vagy beugró lemezzel modu­lálják, s e modulált jelet használják fel a láng­jelzés előállítására. E megoldások kiváló megbíz­hatóságuk mellett rendkívül drágák és a mecha­nikus alkatrészek miatt az alapkészülékek korlá­tozott élettartamúak. Fényvillamos érzékelők kapcsolási megoldásai között találhatunk olyanokat, melyek rezgések létrehozására képesek. Ilyenek ismerhetők meg H. Greif: Fényérzékelők alkalmazása az automa­tikában (Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1969) című könyvének 12. ábrájából. Ezen kapcsolások hasz­nálata lángőröknél azzal a hátránnyal jár, hogy a feltüzesedett (izzó) tűztér falazatról visszaverő­dő fénysugár hatására is képesek rezgéseket lét­rehozni, mely téves lángjelzéshez, esetleg tűztér­robbanáshoz vezethet. A találmány célkitűzése olyan lángőrző beren­dezés létrehozása, mely mechanikus elemek nél­kül alkatrész meghibásodások esetén egyértel­mű láng nincs jelzést ad. A találmány ultraibolya sugárzásra érzékeny, gáztöltésű fotocellával működő, tápegységhez kapcsolt rezgéskeltő egységgel és erősítő egység­gel ellátott lángőr, amelynél a rezgéskeltő egység érzékelő elem és két tagból álló munkaellenállás soros kapcsolása, melyre jellemző, hogy az érzé­kelőelem ultraibolya sugárzásra érzékeny foto­cella, amely a munkaellenállás első tagjához csatlakozik, valamint az erősítő egység olyan váltakozó áramú erősítő, melynek kimeneti pont­ja transzformátor primer tekercsén keresztül tápegységre van kötve, a transzformátor szekun­der tekercse egyenirányítóhoz kapcsolódik, az egyenirányító kimenetére párhuzamosan jelfogó és szűrőkondenzátor van kapcsolva. A lángőr kapcsolási elrendezését és működését az ábrán bemutatott kiviteli példa segítségével ismertetjük. A T tápegység stabilizált egyenfeszültsége táp­lálja a két tjagból álló RÍ első tagból és R2 má­sodik tagból képzett munkaellenállással sorba­kapcsolt D érzékelő elemet, mely ultraibolya su­gárzásra érzékeny fotocella. A két tagból kép­zett munkaellenállás R2 második tagja az E váltakozó áramú erősítő 4 pontjára és a T táp­egységre van kötve. A stabilizált egyenfeszült­ség úgy van meghatározva, hogy sugárzás nélkül a cső kapocsfeszültsége gyújtáshoz nem elegen­dő. Ultraibolya sugárzás esetén a cső begyújt és a csövön átfolyó áram a két tagból képzett mun-5 kaellenálláson olyan nagyságú feszültséget hoz létre, mely a stabilizált egyenfeszültségből kivo­nódva nem képes a D érzékelő elemben (foto­cellában) az égést fenntartani. Ha a D érzékelő elemet folyamatos ultraibolya sugárzás éri, a be-10 gyújtás és annak hatására bekövetkező kioltódás a D érzékelő elem, valamint a kapcsolás válta­kozó áramú impedanciájától függő sűrűséggel is­métlődik. A két tagból képzett munkaellenállás közös pontjáról a Cl kondenzátorral, mely az E 15 váltakozó áramú erősítő bemenő ellenállásával felüláteresztő szűrőt alkot, lüktető feszültség vá­lasztható le. A szűrő sarokkör-frekvenciáját úgy választjuk meg, hogy 220 V-os hálózati feszült­ség 50 Hz-es harmonikus jelének bejutása esetén 20 elegendő nagy csillapítást nyújtson. A lüktető feszültséget az E váltakozó áramú erősítő erősíti, ezáltal a 2 kimeneti pontján megjelenő jel a ír transzformátor meghajtására alkalmas. Az E váltakozó áramú erősítő tápfeszültséggel való el-25 látása a T tápegységről a 3 és 4 pontokon ke­resztül történik. Az E váltakozó áramú erősítő 2 kimeneti pontja a Tr transzformátor primer te­kercsén keresztül a T tápegységre van kötve. Szekunder tekercsén megjelenő váltakozó fe-30 szültséget egy előnyösen Graetz kapcsolású G egyenirányító egyenirányítja, a C2 kondenzátor szűri. Az így nyert egyenfeszültség működteti a J jelfogót, melynek egy záró és egy bontó érint­kezője van kivezetve. A C2 szűrőkondenzátorral 35 a lángőr időállandója a kívánt értékre állítható be. A D érzékelő eleme zárlata, érzékelő vezeték zárlat, az E váltakozó áramú erősítő 1 bemene­tén egyenfeszültséget hoz létre, mely az E vál­takozó áramú erősítőn és a Tr transzformátoron 40 át nem működteti a J jelfogót, mely láng nincs jelzésnek megfelelő állapotba kerül. A D érzéke­lő elem öregedés okozta gyújtófeszültség csökke­nése esetén a cső folyamatosan begyújtva marad, így a két tagból képzett munkaellenálláson 45 egyenfeszültség jön létre. Az így keletkező egyenfeszültség az E váltakozó áramú erősítőn és a Tr transzformátoron keresztül nem működteti a jelfogót, mely láng nincs jelzésnek megfelelő ál­lapotba kerül. 50 Az E váltakozó áramú erősítőben keletkező al­katrész zárlat vagy szakadás olyan mértékű munkapont eltolódást okoz, hogy a Tr transzfor­mátorra váltakozó feszültség nem juthat, a láng 55 nincs jelzést kapunk. A két tagból képzett mun­kaellenállás esetleges értékváltozása, vagy a D érzékelő elem állandó égését, vagy begyújtását eredményezi. Mindkét esetben az E váltakozó áram erősítő bemenetére egyenfeszültség kerül, 60 ami láng nincs jelzést eredményez. A találmány szerinti ultraibolya sugárzásra ér­zékeny gáztöltésű fotocellával működő lángőr­ző berendezés előnyösen használható fel gáz- és 65 olajlángok őrzésére. 2

Next

/
Thumbnails
Contents