171188. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés késleltetett visszakapcsolás biztosítására

3 171188 4 dióda nyitóirányú ellenállásának, és a második ellenállásnak az összege kisebb az első ellenállás­értékénél. A mellékelt ábra a találmány szerinti kapcso­lási elrendezés egy példaképpeni kiviteli alakjá­nak kapcsolási rajzát mutatja, ahol az egyes áramköri elemek célszerű értékét is feltüntettük. Az ábrán 1 vezérlőegységhez 3 időzítő áram­kör van csatlakoztatva. A 3 időzítő áramkörhöz másféle vezérlőegységet is használhatunk, mint amit az ábrán példaképpen szemléltettünk. Az 1 vezérlőegység normális működése közben Q7 és Q8 tranzisztorok vezetnek, és Q9 triac által ger­jesztett 5 jelfogó bekapcsolva tartja a rajzon nem ábrázolt védendő berendezés tápáramkörét. A Q7 tranzisztor kollektora Rll ellenálláson át, emit­tere pedig R13 és R14 ellenállások alkotta osztón át van tápfeszültségre kapcsolva. A Q8 tranzisz­tor RÍ 2 ellenálláson át van a Q7 tranzisztor kol­lektorára csatlakoztatva. A Q7 tranzisztor bázisa és a Q8 tranzisztor kollektora közé RIO ellenál­lásból a D4 diódából álló lánc van kapcsolva. Amikor az 1 vezérlőegység S érzékelőeleme riasz­tó körülményeket érzékel, a Q7 és Q8 tranzisz­torok lezáródnak és kikapcsolják a Q9 triacot, amely az 5 jelfogó elengedésével megakadályoz­za, hogy a védendő eszköz táplálást kapjon. Nor­mális működési feltételek között kezdetben a po­zitív hőmérsékleti tényezőjű (PTC) anyagú S ér­zékelőelem és R9 ellenállás összekötési pontján csak kis feszültség lép fel a K közös vezeték­hez, pl. földhöz képest, mert ilyenkor még az S érzékelőelem kis ellenállású. Az R9 ellenállás­sal C3 kondenzátor van párhuzamosan kapcsol­va. Ekkor Q6 tranzisztor bekapcsolt, Q4 és Q5 tranzisztorok viszont kikapcsolt állapotban vannak. Miután tehát a Q6 tranzisztor vezeti R8 ellenállásra nagy feszültségesés jut, D3 dióda pe­dig záróirányú előfeszítést kap. Ennek következ­tében a 3 időzítő áramkör el van választva az 1 vezérlőegységtől. Riasztó körülmények észlelése­kor az S érzékelőelem ellenállása megnő, a Q7 és Q8 tranzisztorok pedig lezáródnak. így R15 el­lenállásra jutó feszültség és vele együtt R3 ellen­álláson át Ql tranzisztor bázisát vezérlő jel is lecsökken, és így a kollektorával RÍ ellenállás­sal a K közös vezetékre kapcsolt Ql tranzisztor lezáródik, Q2 tranzisztor pedig vezető állapotba kerül. Egyidejűleg befejeződik C2 kondenzátor feltöltődése, és R5 és R6 ellenállásokból álló osz­tón át Q3 tranzisztor lezárt állapotba kerül. Ez­után a C2 kondenzátor töltése R4 ellenálláson keresztül kisül, és a Q4, valamint a Q5 tranzisz­torokból álló Darlington-pár bázisáramkörébe folyik. Ennek következtében mind R7 ellenállás alsó vége, mind R8 ellenállás felső vége kis fe­szültségre kerül. Így a D3 dióda vezetni kezd, tehát az R9 ellenállással egy jóval kisebb ellen­állásértékű, az R8 ellenállásból és a D3 diódá­ból álló ág kapcsolódik párhuzamosan. Végered­ményben ennek a kis ellenállású ágnak a sön­tölő hatása az 1 vezérlőegységet kikapcsolt ál­lapotban tartja mindaddig, amíg a C2 kondenzá­tor elegendő mértékű kisülése lehetővé nem te­szi a Q4 és Q5 tranzisztorokból összetett Darling­ton-pár lezáródását, valamint ennek hatására a Q6 tranzisztor vezetővé válását és a D3 dióda új­ra záróirányba való előfeszítését. Ennél a pontnál az 1 vezérlőegység leválasztódik a 3 időzítő 5 áramkörtől, és újra normális működési állapotá­ba kerül. Láthatjuk, hogy a késleltetési időt lé­nyegében a C2 kondenzátor és az R4 ellenállás értéke határozza meg. Amikor az 1 vezérlőegységnek az 5 jelfogót 10 gerjesztő' árama ismét megindul, az általa védett motor vagy egyéb berendezés bekapcsolódik. Az RÍ5 ellenállásra jutó feszültség megnő, ezért a Ql tranzisztor újra bekapcsolódik. Ennek hatásá­ra a Q2 tranzisztor lezáródik, és a C2 kondenzá-15 tor újra feltöltődik R2 ellenálláson és D2 diódán keresztül. Ezzel a 3 időzítő áramkör elő van ké­szítve egy újabb időzítésre. A kapcsolási elrendezés tápáramkörét a válta­kozóáramú U tápforrás és a K közös vezeték kö-20 z é sorbakapcsolva beiktatott Dl dióda, R16 ellen­állás és Cl kondenzátor alkotja. Az U tápforrás­hoz vezető tápvezetékbe T termosztátkapcsoló átmenetileg megszakít, majd újra zárul, a 3 időzítő áramkör ez esetben is biztosítja a saját 25 időállandója által meghatározott késleltetési időt. Ezen időtartam folyamán az 1 vezérlőegység szintén ellátja védelmi funkcióját a védendő be^ rendezéssel kapcsolatban. A T termosztátkapcso­ló megszakításakor megszűnik mind az 1 vezér-30 lőáramkör, mind a 3 időzítő áramkör tápfeszült­sége, tehát a C2 kondenzátor kisülése révén a 3 áramkör működésbe lép. Ha már egyszer a C2 kondenzátor kisülése elkezdődött a Q4 és Q5 tranzisztorok felé, akkor az mindaddig folytató-35 dik, amíg a feszültség egy előre meghatározott kis szintre le nem csökken. Így a találmány sze­rinti kapcsolási elrendezés ebben az esetben is biztosítja a védett berendezés késleltetett vissza­kapcsolását. 40 Az S érzékelőelem önmagában ismert anyag­ból, célszerűen nagy meredekségű pozitív hő­mérsékleti tényezőjű (PTC) kerámiából készül­het. Ezek az anyagok a hőmérséklet függvényé­ben egy darabig viszonylag állandó ellenállást 45 mutatnak. Egy meghatározott küszöbérték, az ún. anomália-hőmérséklet elérésekor azonban ezeknek az anyagoknak ugrásszerűen megnő a hőmérsékleti tényezőjük. A PTC anyagok álta­lában adalékolt báriümtitanátból állnak. Az ilyen 50 báriumtitanát kerámia kristályszerkezetének megváltozása okozza az anomális viselkedést. A jellemző anomália-hőmérsékletet és az eredő hő­mérsékleti tényezőt a báriumtitanát kémiai ösz­szetétele határozza meg. A PTC elemeknél az 55 anomália-hőmérséklet után fellépő ellenállás­változás meredeksége általában 25 és 150%/C° közé esik. 60 Szabadalmi igénypontok 1. Kapcsolási elrendezés késleltetett visszakap­csolás biztosítására két üzemállapottal rendel­kező, az egyik üzemállapotban valamely beren-65 dezésre teljesítményt juttató vezérlőegységgel, 2

Next

/
Thumbnails
Contents