171184. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés kommunikációs rendszerek szolgálati csatornáján történő digitális jelzésátvitelre
171184 3 4 A találmány szerinti eljárásnál az adóként működő állomásról periodikusan bocsátunk ki a hívószámnak, általában jelzési információinak megfelelő digitális vonali jeleket, amelyek többnyire „1" értékű bittel kezdődnek, ezeket az indítójelre a vevőként működő állomások felfogják és értékelik. Az értékelés minden újabb jelcsomagnál újra kezdődik, ezáltal minden csengetési vagy jelzési szakasz külön-külön adás-vétel folyamat eredményeként alakulhat csak ki. A rendszer szelektív jellegét oly módon biztosítjuk, hogy az adóként üzemelő A; állomáson a betárcsázott információt bináris vagy más formára átkódolva tároljuk, majd ezt az információt a vonalak irányába kiadjuk. A vonalakra kapcsolt összes többi Aj, A2 , A 3 , ..., A; állomás vevőként üzemel és minden vett kódszót összehasonlít a sajátjával. Ha az értékelés eredménye pozitív, akkor csengetés kezdeményezés áll elő. Ha az értékelés eredménye negatív, akkor a vétel tényét a csatorna foglaltságának jelzésére használjuk fel. Az adás-vétel periodikus folyamatot mindaddig fenntartjuk, amíg a hívó állomás a hívást meg nem szünteti feltéve, hogy eközben a jelzőcsatorna foglaltságát korlátozó időzítés nem járt le. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés lényege, hogy az állomások adásra és vételre egyaránt alkalmas áramkörökből állnak. A hívószám bináris vagy más formára történő átkódolására, tárolására és periodikusan ismétlődő adására alkalmasak az áramkörök adás esetében. Vétel esetében ugyanezek az áramkörök a jelcsomagokban levő kódszavak vételére és azoknak a saját készülékben tárolt kódszóval történő összehasonlítására és kapcsolódó jelző, foglaltságjelző stb. áramkörök vezérlésére alkalmasak. A találmányt ábrák segítségével ismertetjük. Az 1. ábra a szelektív jelző vagy hívó rendszer, a 2. ábra a rendszer működési folyamat ábrája, a 3. ábra a kiviteli példák szerinti kapcsolási elrendezés. A találmány tárgyát képező szelektív jelző vagy hívórendszer Aj, A2 , A 3 , ..., AJ, ..., Ak állomásokból álló szakaszát az 1. ábrán mutatjuk be. Mint látható, az egyes állomások alapját az állomások hívószámára beállított 2 adó-vevőegységek képezik. Az adó-vevőegységek az ábra szerinti példában két egymástól független bemenettel és két kimenettel rendelkeznek, de általános esetben m egymástól független bemenet és n kimenet a jellemző. Az egyes állomásokon a bejövő jelek a 3 elosztókra futnak rá, míg a 2 adó-vevőegység által kiadott jeleket pedig a 4 összegző egységek fogadják. A találmány lényeges részét képezi az az elgondolás, hogy az adás és vétel áramkörei nem különülnek el egymástól, hanem ugyanaz az áramkör tölti be mindkét funkció jelentős részét. Azt, hogy egy adó-vevőegység melyik állapotban üzemel, azt a kérdéses áramkörhöz tartozó 5 telefonkészülék kézibeszélőjének állapota — a kézibeszélő vagy a telefonkészülék állapotán azt értjük, hogy a telefonkészülék kézibeszélője felemelt vagy letett helyzetben van-e — a hívási információ beadása pl. tárcsázás, valamint a vonal állapota együttesen szabják meg. Az 1. ábrán vázolt rendszer működését a találmány szerinti eljárás alapján a 2. ábrán vázolt folyamatábra szemlélteti. Az ábrán az a és ß az adó és vevő üzemmódnak megfelelő részfolyamatokat jelöli. Az egyes folyamatelemeket téglalapok, a 8; döntési pontokat rombuszok szimbolizálják. Ha a kézibeszélő letett állapotban van, akkor ez az adó-vevőegységet az x vevő-nyugalmi állapotba viszi. Ha egy kézibeszélőt felemeltünk és az előírásoknak megfelelően tárcsáztunk, akkor szabad vonal esetében az adó-vevőegység a adó üzemmódról beszélünk ennél az 5 állomásnál. Ha a szelektív hívó vagy jelző rendszerhez tartozó valamelyik adó-vevőegység, ábránkon pl. az A2 egység adóvá válik, akkor a rendszer többi állomása a ß vevő üzemmódba kerül. Az elmondottaknak megfelelően az adó-vevőegység vagy az « adó üzemmód működést 10 leíró részfolyamat ábra vagy a ß vevő üzemmód működést leíró részfolyamat ábra szerint kénytelen működni. A 2 adó-vevőegység a adó üzemmód esetén az állomásra a Y nyugalmi állapot jellemző. Ha az 5 telefonkészülék kézibeszélőjét felemelik (Sj döntési pont), akkor az 15 információ-bevitel, pl. e tárcsázás megtörténte után megindul az £ időzítési időmérés, majd az Y) információ feldolgozás és tárolás. Ha az 5 telefonkészülék kézibeszélője továbbra is felemelt állapotban van (S2 döntési pont) és az időzítési idő még nem telt le (83 döntési pont), 20 akkor egy shift regiszterbe megadott gyakorisággal beírjuk a tárcsajel információtartalmát. Ha a S2 döntési pontnál a kézibeszélő már a helyére került, akkor az egység a nyugalmi állapotba tért vissza. Ugyanez történik, ha a 83 döntési pontnál az időzítési idő már lejárt. 25 Amennyiben a vonalon kialakult helyzet következtében nem kezdeményeződik adást tiltó reteszelés (84 döntési pont), akkor a már említett shift regiszterbe beírt információval a 1 „információ kikerül a vonalra" folyamaelem játszódik le. Ezt követően az adó-vevőegység a 82 30 döntési ponton megvizsgálja, hogy az időzítési idő letelt-e már, ha letelt, akkor az áramkör felveszi a y nyugalmi állapotot, ha nem telt le, akkor folytatódik a —•& beírás — 84 döntési pont — 1 „információ kikerül a vonalra" — 83 döntési pont — folyamat. Ha a vonalon 35 kialakult foglaltság következtében az adást reteszelés tiltja, akkor a foglaltság alatt a — 83 döntési pont — -fr beírás — 84 döntési pont — 8 3 döntési pont — folyamat játszódik le. A 2 adóvevőegység ß vevő üzemmód esetén az egység x vevő-nyugalmi állapotban van. Ha a 2 adó-40 vevőegység már felvette az a adó üzemmódot, a 85 döntési pont állapotától függően vagy a [JL „vétel szünetel" vagy a X „beérkező vonali jelek vétele" folyamatelemek játszódnak le. Amennyiben nincs vételt tiltó reteszelés (megfelel a X folyamatnak) a következő lépés a ^ érté-45 kelés. Ha a ? értékelés a 86 döntési pont alapján negatív eredménnyel zárult, akkor a periodikusan beérkező vonalijelek a —x vevő nyugalmi állapot — 85 döntési pont — X—5—86—x — folyamat záródását eredményezik. Ha a Z, értékelés a 86 döntési pont alapján pozitív és a 50 hívás a 87 döntési ponton a szakaszos csengetésnek megfelelő normál állapotot talál és a 88 döntési pont szerint a kézibeszélő a helyén van, akkor a beérkezett pozitív értékelésű hívások gyakoriságával összefüggő gyakorisággal TI szakaszos csengetés vagy jelzés kezde-55 ményeződik. Minden jelzés vagy csengetés kezdeményezéséhez újabb és újabb adás-vételi folyamat szükséges. Ha a beérkező hívás normál állapottól eltérő állapotot talál a 87 döntési ponton és a kézibeszélő a helyén van (megfelel a 89 döntési pontnak), akkor e hívássorozat 60 hatására folytonos jelzés vagy csengetés alakul ki, amelyet a beérkező pozitív értékelésű hívások gyakoriságával összefüggő gyakorisággal újítunk meg. Ha a S8 vagy 89 döntési pontokban 5 telefonkészülék kézibeszélője nincs a helyén (felemelt állapotban van), akkor nem kez-65 deményeződik TÍ és p csengetés vagy jelzés folyamat. 2
