171161. lajstromszámú szabadalom • Eljárás információhordozók előállítására törlésmentes kiolvasású operatív- vagy fixtárakhoz
MAGYAR SZABADALMI 171161 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS ^*k ^*k Bejelentés napja: 1975. 1. 27 (PO—582) Elsőbbsége: Lengyelország 1974. I. 31. (P—168462) Nemzetközi osztályozás: G 11 C 11/14 H 01 F 10/02 H 01 F 41/14 Közzététel napja: 1977. VI. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1978. VI. 30. \ Feltalálók: Przyluski Jan vegyészmérnök Bielinski Jerzy oki. vegyész, Jerzy Janusz oki. vegyész, Kolbrecka Krystyna oki. vegyész, Liwak Roman oki. villamosmérnök, Varsó, Lengyelország Tulajdonos: Politechnika Warszawska, Varsó, Lengyelország Eljárás információhordozók előállítására törlésmentes kiolvasása operatív- vagy fixtárakhoz i A találmány tárgya eljárás információhordozók folyamatos előállítására, törlésmentes kiolvasású operatívvagy fixtárakhoz. Az operatív tárak esetében az információ megőrzéséhez szükséges rövid idő és a működési sebesség következte- 5 ben a véletlenszerűen elért bitrekeszbe történő egyszeri beíráshoz a koercitív erőtér intenzitásának értéke Hc = 300 — 550 A/m, az anizotrop tér intenzitását pedig Hk - 400 - 700 A/m abszolútértékek között kell tartani, amikoris ezen értékeket a szerkezeti kialakítás és a ger- 10 jesztési viszonyok határozzák meg. A fixtárakban ezzel szemben az információ tartós megőrzése és a regenerációs követelmények hiánya következtében a koercitív erőtér intenzitását nagyobb értéken kell tartani, Hc = = 400 — 700 A/m, amikoris az anizotrop tér intenzitása 15 Hk = 700 —1000 A/m közé esik, és ezen értékek ekkor is a szerkezeti kialakítástól és a gerjesztési körülményektől függenek. Mindkét tárolótípusnál szükség van arra, hogy az információhordozónak a magnetostrikciós érzékenységi 20 együtthatója az időben stabil módon nulla közelében legyen. Ismert már eljárás mágneses réteg előállítására körkeresztmetszetű elektronvezetőn, amelyre először közbenső rézréteget, majd a tulajdonképpeni nikkel-vas, 25 vagy nikkel-vas-kobalt mágneses réteget képezi ki. A koercitív erőtér és az anizotrop tér intenzitásának magas értéken való tartása céljából a mágneses réteg felvitele előtt a hordozó felületére 0,1—10 A/dm2 áramsűrűség mellett katódosan járulékos rézréteget 30 visznek fel, vagy 5—15 A/dm2 áramsűrűség mellett anódosan ugyancsak rézréteget képeznek ki, és ezáltal az alap felülete megfelelően érdesítetté válik. Ismert már olyan eljárás is, amelynél az alap felületére két ellentétes magnetostrikciós érzékenységi együtthatóval rendelkező mágneses nikkel—vas réteget visznek fel, hogy ezáltal a Hk -értéket megnöveljék, és az összegzetten nullértékű magnetostrikciós érzékenységet fenntartsák. Az először említett eljárás azonban nem teszi lehetővé, hogy a megfelelően nagy Hc és H k értékek, valamint mágnesezési erővonalkép eléréséhez az eljárást elég pontosan lehessen vezérelni anélkül, hogy a mágneses réteg anizotropiájának a szórása egyidejűleg meg ne növekedjen, a második eljárás pedig nemkívánt mértékű összegzési gradiensekhez vezet. A fenti okok következtében az említett eljárások segítségével nem lehet olyan rétegeket létrehozni, amelyek a legkedvezőtlenebb esetekben elvégzett típusvizsgálatoknál is nagy válaszjellel és nagy időstabilitással rendelkeznének, pedig az operatív- és fixtárak információhordozóihoz erre nagy szükség van. A magnetostrikciós érzékenység szabályozásával kapcsolatban megjegyezzük, hogy ezt az ismert eljárásoknál a leválasztási áramsűrűség változtatásával, vagy az oldat összetételének korrekciójával érjük el, amely szabályozások nagyon kényelmetlenek és nem képesek biztosítani a képződött rétegek időben állandó vastagságát, és ilyen módon a doménfalak kúszási küszöbértékei sem lesznek időben tartósak. 171161 1
