171159. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új antidepresszív hatású oxim-éter vegyületek előállítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1976. III. 17. (PI-514) Hollandiai elsőbbsége: 1975. III. 20. (75 03 309) Közzététel napja: 1977. VI. 28. Megjelent: 1978. VII. 31. 171159 Nemzetközi osztályozás: C07C 131/00, C 07 C 149/32 Feltalálók: Welle Hendricus Bernardus Antonius vegyész, Utrecht, Qaassen Volkert vegyész, Weesp, Hollandia Tulajdonos: N.V. Philips' Gloeilampenfabrieken Eindhoven, Hollandia Eljárás új antidepresszív hatású oxim-éter-vegyületek előállítására 1 A találmány új antidepresszív hatású oxim-étervegyületek előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik. Az 1 205 665 lajstromszámú nagy-britanniai szabadalmi leírásban több depresszióellenes, nyűg- 5 tató és/vagy görcsoldó hatású vegyület van leírva. Ebből a nagy-britanniai szabadalmi leírásból ismert vegyületek depresszióellenes hatása a monoamino-oxidáz- (MAO) gátláson és/vagy a noradrenalin-potencírozáson alapszik. 10 A monoamino-oxidázt gátló vegyületek gyógyászati alkalmazása különösen nehéz« E vegyületeknek gyakran súlyos mellékhatásaik vannak és igen gyakran összeférhetetlenek más gyógyszerekkel és élelmiszerekkel. Az egyes gyógyszerek használatát 15 szabályozó rendelkezések egyre szigorúbbak lesznek és embergyógyászati alkalmazásra csak olyan vegyületeket engedélyeznek, amelyek lényegében mentesek káros mellékhatásoktól. A találmány tárgya olyan új antidepresszív 20 tulajdonságú vegyületek előállítása, amelyek hatása nem a MAO-gátláson alapszik, és amelyek ezen túlmenően lényegében mentesek káros mellékhatásoktól, továbbá amelyek hatása a kezelt beteg kedélyállapotának a javulásában mutatkozik és 25 sokkal kisebb mértékben növeli a szívműködést, mint az ismert vegyületek. Depressziós betegek korábbi biokémiai vizsgálatai [Brit. J. Psychiatr. 113. 1407. (1967), Nature 225. 1259. (1970), és Arch. Gen. Psychiatr. 28. 30 827. (1973)] annak a feltevésnek a helyességét igazolták, hogy a szerotonin hatására lejátszódó folyamatok csökkenése az agyban a kóros depressziós állapotok egy jellemző tényezője. Más betegek vizsgálata azonban ezt a feltevést nem igazolta [Arch. Gen. Psychiatr. 25. 354. (1971)]. így tehát az a jelenleg elfogadott feltevés alakult ki, hogy a betegek különböző „altípus'j -okba sorolhatók, akiknek a depresszióját a biogén-aminok anyagcseréjében mutatkozó különböző eltérések okozzák. Valószínűleg ez ad magyarázatot arra a tényre, hogy azok a betegek, akik a depressziós osztályozásnak ezekbe az „altípusaiba" tartoznak, miért reagálnak különböző módon depresszióellenes vegyületekkel történő kezelés esetén [Drugs 4, 361, (1972)]. Az új klinikailag használt depresszióellenes vegyületek különböző mértékben befolyásolják az amin-újrafelvételt az idegekbe: demetilimipraminnak és protriptilinnek főleg blokkoló hatása van a noradrenerg-idegek sejtmembránjára, míg az imipramin és az amitriptilin ezenkívül gátolja a szerotonin-újrafelvételt a szerotonerg-idegeknél [J. Pharm. Pharmacol. 20. 150. (1968), J. Pharmacol. 4. 135. (1968)]. Számos olyan folyamat megy végbe az agyban, amelyben a szerotonin és a noradrenalin ellentétes hatást fejt ki [Ann. N.Y. Acad. Sei. 66. 631. (1957), Adv. Pharmacol 6B. 97. (1968), és Jouvet in Van Praag: Brain and Sleep 1974]. A 171159