171158. lajstromszámú szabadalom • Eljráás 2-oxo-omega-aralkil -foszfonsav-dialkilészterek előállítására
171158 Ar n Op. (fp) C° Példa szerinti eljárás 2-etil-fenil-csoport 1 oszlopkrom. tisztítás 1. p-bifenil-csoport 1 op.: 56-58 (oszlopkrom. tisztítás) 1. ß-naftilcsoport 0 oszlopkrom. tisztítás 3. +metoxi-protonok 0 0 Magmágneses rezonancia spektrum (J. cps) 3,83 (11)\ 3,15 (23)" 3.79 (11,5)+ , 3,12 (23)+ 3.80 (11,5)+ , 3,79 (23)+ -C-CH2 -P-6. példa A dimetil-2-oxo-3-(2-tienil)-propilfoszfonát előállítása 400 ml vízmentes tetrahidrofuránban 37,2 g 25 (0,3 mól) dimetil-metilfoszfonátot (Aldrich) oldunk, az oldatot —78 C° hőmérsékletre hűtjük, és nitrogénatmoszféra alatt, keverés közben, cseppenként, 18 perc alatt, úgy adunk hozzá 194 ml, hexánnal készített 1,6 mólos n-butil-lítium oldatot 30 (Alfa Inorganics, Inc.) hogy az oldat hőmérséklete —65 C° alatt maradjon. 5 percen át -78 C° hőmérsékleten keverjük a reakcióelegyet, majd cseppenként úgy adunk hozzá (20 perc) 23,4 g (0,15 mól) 2-(2-tienil)-ecetsav-metilésztert, hogy a 35 reakcióelegy hőmérséklete ne haladja meg a 70 C° hőmérsékletet. 3 órán át -78 C° hőmérsékleten tartjuk a reakcióelegyet, majd szobahőmérsékletre hagyjuk melegedni. Ezután 6 ml ecetsavval semleges értékre állítjuk be az elegy pH-ját, majd forgó 40 filmbepárlóval desztilláljuk. A fehérszínű, gélszerű desztillációs maradékot 75 ml vízhez adjuk, a vizes fázist 3x100 ml kloroformmal extraháljuk. Az egyesített szerves oldószeres extraktumot 50 ml vízzel mossuk, magnéziumszulfáttal vízmentesítjük, 45 és csökkentett nyomáson (vízlégszivattyú) desztilláljuk. A nyers desztillációs maradékot 150-152 C° hőmérsékleten (0,5 Hgmm-nél kisebb nyomáson) desztilláljuk, amikor 4,8 g dimetil-2-oxo-3-(2-tienil)-propilfoszfonátot kapunk. 50 Az előállított vegyület magmágneses rezonancia spektruma (CDC13 ): 6: 3,7 (J: 11,0 cps, 6H, O 55 II (CH30 2 -P-), 4,12 (2H, Ar-CH 2 -CO-), 3,16 (J: O II 60 22 cps, 2H, -C-CH2 -) és 6,8-7,3 (multiplett, 3H, tienil-protonok). A fenti eljárással előállított megfelelő /3-tienil-származék magmágneses rezonancia spektruma: S: 3,65 (J: 11 cps) és 3,1 (J: 24 cps). 65 20 7. példa A dimetil-2-oxo-4-(2-tienil)-butilfoszfonát előállítása 130 ml vízmentes tetrahidrofuránban 11,6 g (94 mM) dimetil-metilfoszfonátot (Aldrich) oldunk, az oldatot nitrogénatmoszféra alatt -78 C° hőmérsékletre hűtjük. Ezután keverés közben, cseppenként, 18 perc alatt úgy adunk hozzá 43 ml, hexánnal készült 2,26 mólos n-butil-lítium-oldatot, hogy a reakcióelegy hőmérséklete ne emelkedjen -65 C° fölé. 5 percen át -78 C° hőmérsékleten keverjük a reakcióelegyet. majd cseppenként, 20 perc alatt úgy adunk hozzá 8,0 g (47 mM) 3-(2-tienil)-propionsav-metilésztert, hogy a reakcióelegy hőmérséklete -70 C° alatt maradjon. 3.5 órán át -78 C° hőmérsékleten keverjük a reakcióelegyet. majd szobahőmérsékletre hagyjuk melegedni, és 5 ml ecetsavval semlegesre állítjuk be a pH-ját. Forgó filmbepárlóval desztilláljuk az elegyet, amikor desztillációs maradékként fehér színű, gélszerű terméket kapunk. Ezt 75 ml vízhez adjuk, a vizes fázist 3x100 ml kloroformmal extraháljuk. Az egyesített szerves oldószeres extraktumot 50 ml vízzel mossuk, magnéziumszulfáttal vízmentesítjük, és csökkentett nyomáson (vízlégszivattyú) desztilláljuk. A desztillációs maradékként kapott nyersterméket 156 C° hőmérsékleten (0,2 Hgmm nyomáson) desztilláljuk, amikor 9,7 g dimetil-2-oxo-4-(2-tienil)-butilfoszfonátot kapunk« Az előállított vegyület magmágneses rezonancia spektruma (CDC13 ): 6: 3,75 (J: 11,5 cps, 6H. O II (CH30) 2 -P-dublett), 3,11 (4H, -CH 2 -CH 2 -, O O II II triple«), 3,14 (J: 23 cps, 2H, -C-CH 2-P-) és 6,7-7,4 (3H, a tienil-gyűrű protonjai, multiplett). A fenti eljárást megismételve, metil-3-(3-tienil)-propionátból kiindulva dimetil-2-oxo-4-(3--tienil)-butilfoszfonátot állítunk elő.
