171146. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cinnolin-származékok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1975. X. 08. Közzététel napja: 1977. VI. 28. Megjelent: 1978. VII. 31. (MU-551) 171146 Nemzetközi osztályozás: G01N 25/30 Feltalálók: Leflcr János oki. vegyészmérnök 30%, Budapest, Barkóczi Gábor oki. vili. mérnök 30%, Göd-Alsó, Fischer László oki. gépészmérnök 20%. Zöldi Miklós oki. vegyészmérnök 20%, Budapest Tulajdonos: Műszeripari Kutató Intézet, Budapest Eljárás éghető gázok és gőzök jelenlétét katalitikus oxidáció útján kimutató érzékelők előállítására 1 A találmány tárgya eljárás éghető gázok és gőzök jelenlétét katalitikus oxidáció útján kimutató érzékelök előállítására. Éghető gázok vagy gőzök jelenlétét kimutató ismert műszerek egy csoportjával oly módon 5 észlelik az éghető alkotók jelenlétét, hogy azokat jóval a gyulladási határ alatt, aránylag alacsony hőmérsékleten elégetik és az így felszabaduló égéshő hatására bekövetkező hőmérsékletnövekedést érzékelik. 10 Az elégetést és a felszabaduló égéshő által okozott hőmérsékletnövekedés mérését rendszerint villamosan fűtött érzékelő végzi. Az alsó gyulladási határ alatti elégetéshez az érzékelőnek katalitikus tulajdonsággal kell rendel- 15 keznie. Ezt a katalitikus hatást vagy megfelelő hőmérsékletre hevített platinaszállal vagy spirállá kiképzett platina tekerccsel érik el. E módszernek hátránya, hogy a katalitikus hatás eléréséhez magas hőmérséklet szükséges, ami a platina mechanikai 20 tulajdonságait nagymértékben rontja, valamint az anyag folyamatos párolgását eredményezi, továbbá a platina ilyen magas hőmérsékleten könnyen mérgeződik és elveszti katalitikus tulajdonságát. A katalitikus hatás növelhető, ha a platina 25 spirált megfelelően megválasztott fémoxidokba ágyazzák. A platina fémoxidokkal történő bevonására ismeretes eljárások a platina tekercs védőcsőbe való helyezése, az oxidoknak a védőcsőre történő felszúrása, vagy a platina tekercs fémoxidokkal 30 való bekenése, vagy a platinának fémoxidokba történő besajtolása. A védőcsőbe való helyezés hátránya, hogy az égéskor felszabaduló hőmennyiség egy része elvész a védőcső melegítésére. A fémoxidokkal történő bekenés nem biztosít reprodukálható katalizáló felületet és tömeget, ennek következtében az egyes érzékelők között mind villamos mind katalitikus szempontból nagy különbségek adódnak, továbbá a felvitt réteg mechanikai stabilitása gyenge, könnyen lepereg. A platinának fémoxidokba való sajtolása azzal a hátránnyal jár, hogy az érzékelő kialakítása nagyban függ a katalizátor szemcseméretétől, a sajtoló erő nagyságának és a beadagolt katalizátor anyag mennyiségének pontos értéken tartásától, annak nedvességtartalmától. Ezen okok miatt a gyártás nem végezhető reprodukálhatóan. A sajtolással létrehozott érzékelők tömege rendszerint nagy. ezért az üzemi hőmérsékletre történő felmelegítéshez nagy tápáram szükséges, a megfelelő mechanikai szilárdság nagy sajtolóerőt igényel, ez viszont csökkenti az aktív katalizációs felületet, valamint a platina deformációját okozza. A találmány szerinti aktív érzékelő elem kialakítása kiküszöböli az előbbiekben ismertetett hátrányokat és az alábbiak szerint történik. Az érzékelő elem megfelelő hőmérsékletre való fűtéséhez szükséges áram vezetését, valamint az oxidációnál felszabaduló hőmennyiség érzékelését 0