171119. lajstromszámú szabadalom • Önszabályozós kondenzvíz-leválasztó készülék

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1975. IV. 21. (HO-1792) Módosítás napja: 1976.1. 22. (a 7-12. ig.pontokra) Közzététel napja: 1977. VI. 28. Megjelent: 1978. VII. 31. 171119 Nemzetközi osztályozás: F16T 1/22 Hortobágyi Bertalan oki. elektrotechnikus 80%, Dudás Barnabásné oki. gépészmérnök 10%, Budapest, Kovács Mihály gépész művezető 10%, Maglód önszabályozós kondenzvíz-leválasztó készülék 1 A találmány tárgya önszabályozós kondenzvíz-leválasztó készülék, amely révén a gőzzel fűtött berendezések gőzvezetékeiből a kondenzvizet gőzveszteség nélkül, folyamataosan lehet eltávolítani. A gőzzel indirekt módon fűtött berendezések 5 gőzvezetékeiben 'a gőz a hőátadás során vízzé kondenzálódik, amely vizet a gőzvezetékekből el kell távolítani. E feladat elvégzésére kondenzvíz-leválasztó készülékek szolgálnak. Számos és különféle kondenzvíz-leválasztó készülék ismert, azonban ezek között 10 nincs olyan, amely a kondenzvizet valamennyi követelményt kielégítő módon tudná a gőzvezetékből kibocsátani, eltávolítani. Az egyik ismert készüléktípusnál a kibocsátó szelep szeleptestét táguló test révén működtetett szelep- 15 emelő szerkezet mozgatja, amelyben a táguló testtel ellentétes irányban erőt kifejtő rugó is lehet. E kivitel hibája, hogy működése lassú, szakaszos üzemű és T kondenzvízzel együtt mindig gőz is távozik a gőzvezetékből, ami jelentős kalóriaveszteséget okoz. 20 A táguló test a méretét hő hatására változtatja és maga a test lehet bimetál, hullámos felületű cső, körgyűrű palástján levő átömlő nyílásokat lezáró bimetál szalag stb. E megoldásoknál a gőzveszteség csökkentésére alkalmazott, nyitást vagy zárást gyor- 25 sító rugók sem képesek a gőzveszteség jelentős csökkentését biztosítani. Ismertek olyan készüléktípusok, amelyeknél a kibocsátó szelep szeleptestét úszó révén emelik és süllyesztik úgy, hogy a szeleptestet az úszóval 30 csapos-karos szerkezet segítségével kötik össze. E szerkezetkivitelek hibája, hogy a szeleptest nyitásához és zárásához szükséges, kellő erők elérésére nagy áttételi viszonyú karokat kell alkalmazni, minek eredményeként az ilyen készülékek nagy méretűek, sok helyet foglalnak. A karok csuklópontjai, csapjai elszennyeződnek, rozsdásodnak, minek eredményeként a karok működése aránylag rövKr használati idő után bizonytalanná válik. E nehézségeken az sem változtat, ha a kellő erők biztosítására karokon csúsztatható nehéz testeket, például betonhüvelyeket alkalmaznak. Ismert olyan kondenzvíz-leválasztó szerkezet is, amelynél a zárószelepet membrán mozgatja, a membránt pedig rugóerő ellenében egy elektromágnes működteti. Ez a szerkezettípus is csak szakaszosan működik, azonban működése gyorsabb az előzőkben ismertetett típusok működésénél. Az elektromágnes a zárószelepet csak addig tartja nyitva, amíg a kondenzvíz a lefolyónyíláson átömlik. E készüléktípus hátrányos tulajdonsága, hogy az elektromágnest a házon levő elektromos vezérlő készülék révén kell vezérelni, és az elektromágnes és vezérlő készüléke az egész szerkezetet nagyon bonyolulttá, megbízhatatlanná és költségessé teszi. E szerkezettípus sok karbantartási munkát is igényel. Másik ismert készüléktípusnál nyitáskor és záráskor egy úszó hüvelyben illesztett záróhengert forgat el és nyitáshoz való elfordulásnál a záróhengeren és hüvelyben levő kibocsátó nyílások egymás «lé kerül-17111Q