171116. lajstromszámú szabadalom • Szétfeszülő csap

3 171116 4 A találmány szerinti célkitűzést az alábbiakban felsorolt jellemzők kombinációjával érjük el. A csap mellső szakaszában a furatnak a feszítésre szolgáló része a mellső vége irányában kúposán szűkül. ~" a csap köpenyfelülete a feszítési szakaszban horonymentesen illetve simán van kiképezve, a feszítő test a mellső vég irányában szűkülő csonkakúp alakra van kiképezve. Azáltal, hogy mind a csap furata a feszítési szakaszban, mind pedig a feszítő test a mellső vég irányában kúposán szűkülően van kialakítva, a feszítő test behajtása során, a csap tengelyével közel párhuzamosan jön létre a szétfeszítés. Ennek az az előnye, hogy a csap teljes feszítési tartománya egyidejűleg illeszkedik a furat falához és így hengeres felfekvési felület jön létre egyenletes tehereloszlással. A csap köpenyfelületének sík kiképzése is lényegesen hozzájárul az egyenletes terheléseloszlás létrehozásához, mivel helyi feszültségcsúcsok már nem keletkezhetnek. Ilyen feszültségcsúcsok kiküszöbölésével megszűnik a csapot körülvevő felvevő anyag szétmorzsolódásának veszélye és ezáltal a csap és a furat fala között porhalmazállapotú anyag képződése. Ily módon a csap és a furat fala között ezek között a" laza szerkezetű anyagrészek elhelyezkedésének kiküszöbölésével igen jóhatású súrlódó kapcsolat jön létre, ami rendkívül nagy lehorgonyzási értékeket eredményez. Annak érdekében, hogy a szétfeszítés folyamata alatt a feszítő testtel még hatásos kapcsolatba nem jutott csapszakasz elhajlását elkerüljük, előnyösen a csap köpenyét mellső végén a behajtási irányával szemben utána következő részhez képest szűkítve alakítják ki. A szűkítést leesztergálással vagy a csapköpeny egy szakaszának kúposán keskenyedő kialakításával érhetjük el. A levékonyítás tengelyirányú hossza előnyösen legfeljebb akkora mint a csap azon szakaszának a hossza, amely szétfeszítetlen helyzetben túlnyúlik a feszítő test mellső homlokfelületén. A levékonyítás legszűkebb átmérőjét előnyösen úgy választjuk meg, hogy ez az átmérő tartomány a teljes feszítés során legfeljebb a furat lyuk átmérőjére legyen feltágítható. Ugyanez a hatás, nevezetesen a feszítő test akadálytalan behajtása biztosítható a furat lyuk fenekére beillesztett gyűrű segítségével, melynek átmérője a furat lyuk átmérőjének és tengelyirányú szélessége körülbelül a csap mellső szakaszában a levékonyítás már említett tengelyirányú hosszának felel meg. Az ilyen kialakítás esetén azonban a csap hosszának a gyűrű szélességével kellene rövidebbnek lennie mint az első leírt kiviteli alak esetében a csap hossza ahhoz, hogy a feszítő test akadálytalan behajtását biztosítsuk. Ennek a kiviteli alaknak a furat lyuk fenekére bevezetett gyűrűvel az az előnye a már leírt kiviteli alakkal szemben, hogy egy külön munkamenetben kialakítandó levékonyítás elmarad és ezáltal a gyártási költségek csökkenthetők. Keresztirányú terhelések esetében is a szilárd rögzítés biztosítására a csap hátsó szakasza a hátsó vége irányában enyhén kúposán táguló külső átmérővel van kialakítva Ezáltal a csap két szakaszban- a furat fenekén és a furat kezdetén -teljesen rögzítve van, ami különösen olyan furatoknál előnyös, amelyek átmérője a fúró ütése vagy excentrikus forgása miatt a kívánFméretnél valamivel nagyobb. A feszítő testek behajtását lényegesen könnyíthetjük, ha a feszítő testet kenő, illetve csúszó réteggel vonjuk be. Erre a célra például a Tectyl védjeggyel forgalombahozott viaszbázisú korróziógátló szer alkalmas (Valvoline-Öl GmbH., Ritz et. Co., hamburgi cég készítménye). Mind a gépjárművek alvázának védelmére szolgáló Tectyl védjegyű anyagokkal, mind a motorok korrózióvédelménél alkalmazásra kerülő Tectyl kenőanyagokkal így jó kísérleti eredményeket értünk el. Ezek az előnyösként feltüntetett készítményfajták nem zárják ki azonban más Tectyl védjeggyel forgalombahozott készítmények alkalmazását. Minden másfajta olaj is alkalmas a behajtás megkönnyítésére, amennyiben a Tectyl védjeggyel forgalombahozott termékekkel azonosan korrózióvédő tulajdonsággal rendelkeznek A kívánt kenőhatást a csap anyagának megfelelő kombinációjával is el lehet érni, így például a feszítő test fehér fém bázisú anyaggal való bevonásával vagy úgy, hogy a feszítő testet szürke öntvényből készítjük, ebben az esetben a szürke öntvénybe ágyazott grafit hat kenőanyagként. A találmányt a továbbiakban egy példaképpeni kiviteli alakot szemléltető rajz alapján ismertetjük. A rajz a találmány szerinti csapot részleges hosszmetszetben mutatja. Amint az ábrán látható az 1 csap a 2 csaphüvelyt, melynek hátsó 2a végdarabja kúposán bővülő külső átmérőjű, és a 2b furatba behelyezett csonkakúp alakú 3 feszítő testet foglalja magába. A 2b furat hátsó végdarabja a rögzítő csavar befogadására alkalmas 2c belső menettel van kiképezve, míg a 2b furat mellső 2d végdarabja a csap mellső vége felé kúposán szűkül. A 2 csap hüvely első fele 4 hasítékokkal van kiképezve, amelyek a 3 feszítő test előre hajtásakor megkönnyítik a 2 csaphüvely szétfeszítését. A 2 csaphüvely köpenye a mellső végénél szűkülően van kiképezve, ezt a kialakítást az ábrán szemléltetett kiviteli alaknál 5 esztergálással hozzuk létre. A találmány szerinti csap működési módja a következő. Először a felületbe, amelybe a csapot be kívánjuk illeszteni, megfelelő nagyságú lyukat fúrunk. Ezt követően a csapot az 5 végével belecsúsztatjuk a lyukba. Ezután a 3 feszítőtestet a csap 5 vége irányában beütjük a csapba, ezután a művelet után az 1 csap szilárdan rögzített helyzetben van a beillesztő felületben. Az 1 csap rögzítése után a 2c belső menetbe terhelhető csavar hajtható be. Szabadalmi igénypontok: 1. Szétfeszülő csap belső menettel, átmenő furattal kialakított részben hasított fémhüvellyel és a furat mellső végébe behajtható feszítő testtel azzal jellemezve, hogy a furat (2b) a csap (1) mellső szakaszában levő végdarabja (2d) kúposán 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60