171116. lajstromszámú szabadalom • Szétfeszülő csap

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1972. VIII. 29. (HI-333) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1971.X. 22. (P 21 52 729.7) Közzététel napja: 1973.1. 28. Megjelent: 1978. VII. 31. 171116 Nemzetközi osztályozás: F16B 13/06 Feltalálók: Ernst Urs mérnök, Vaduz, Meier Beda mérnök, Schaanwald, Liechtenstein Tulajdonos: Hilti Aktiengesellschaft, Schaan, Liechtenstein Szétfeszülő csap 1 A találmány tárgya szétfeszülő csap belső menettel, részben felhasított fémhüvellyel, átmenő furattal és egy a furat mellső végébe behajtható feszítő testtel. Az eddig ismert fenti rendszerű csapok külön- 5 böző hiányosságokkal rendelkeznek, amelyek a rögzítési jellemzőket hátrányosan befolyásolják. Ismeretesek olyan a fenti típusba tartozó csapok, amelyek a szétfeszítés tartományában a köpenyfelületen különböző módokon kialakított su- 10 gárirányú bordákkal vannak ellátva. A csap szétfeszítésekor a feszítő test behajtása által ezek a radiális bordák a felvevő anyag furatában, például a betonban vagy kőzetben feszültség csúcsok keletkeznek úgy, hogy a befogadó anyag a csap 15 szétfeszítési tartományában a keletkezett erők következtében összetöredezik és porrá aprítódik. Ennek a csapot a szétfeszítés tartományában körülvevő pornak az a következménye, hogy a csap külső köpenyfelülete és a furat fala között nem 20 alakul ki szilárd alakzáró kapcsolat. A lisztszerű közbülső réteg következtében a csap és a furat fala között a súrlódó kapcsolat sem alakulhat ki. Továbbá az eddig ismert ilyen típusú csapoknak az a tulajdonsága, hogy a csapnak a szétfeszítésre 25 előirányzott szakasza a mellső végén erősebben kitágul úgy, hogy a feszítő test teljes behajtása után a külső átmérő a csap mellső vége felé kúposán tágul. Ez a tulajdonság azt eredményezi, hogy a csap mellső szakaszában igen jelentős fe- 30 szültség csúcsok lépnek fel, ami ebben a tartományban a befogadó anyag igen erős morzsolódásához vezet, ezzel szemben a szétfeszítési' szakasz hátsó része gyakorlatilag semmilyen vagy csak jelentéktelen tartófunkciót tölt be. Az adott típusba tartozó ismert csapoknak hátránya továbbá az is, hogy csak abban a tartományban keletkezik feszítés, amelyben a szétfeszülő test által előidézett erők sugár irányban "hatnak a furat falára. Ennek az a következménye, hogy a csap mellső feszítési szakasza, amely még nincsen a feszítő testtel hatásos kapcsolatban, a feszítés folyamán a csap további részeihez képest a furat falának ellenállása következtében meghajlik, úgy hogy a csap furatának kúpszöge a csap mellső vége irányában fokozatosan tompább lesz. A feszítő test további behajtása során a kúpszög még tompább és ezáltal a furat annyira szűk lesz, hogy a feszítő test továbbhajtása már nem lehetséges. Ennek az a hátránya, hogy a csap már nincs teljesen feszített helyzetben és ezáltal nem biztosíthatók a megkívánt rögzítési (kihorgonyozási) értékek. A találmány célkitűzése a fentiek figyelembevételével az ismertetett típusba tartozó csap olyan kialakítása, mely lehetővé teszi a fennálló hátrányok kiküszöbölését és ezáltal az eddig ismert csapokkal szemben lényegesen nagyobb húzó értékek elérését biztosítja.