171114. lajstromszámú szabadalom • Gumirugózású kerékpár deformációs energiaminimum-helyekkel

3 171114 4 gumitest folytonos, kialakítása pedig ívelt. Ez a kialakítás a rugóállandók összehangolását és a gu­mielem kedvezőbb igénybevételét célozza. A 98. ábra szerinti megoldásnál az ugyancsak foly­tonos kiképzésű, kúpos gumigyűrűket a kerék sík­jára merőleges irányban csavarok szorítják össze. Ez a megoldás az abroncs és a keréktest közé való beillesztés megkönnyítését célozza. Mindkét meg­oldásra jellemző, hogy a beszerelésnél létrehozott előfeszítés a gumielemek egész felülete mentén állandó. Ezeknél a megoldásoknál tehát tengely­irányú metszetben a gumielem kerülete mentén (tangenciális irányban) nem jelentkezik eltérő mérvű deformáció, illetve előfeszítés. Számos típusnál a keresztirányú kitérés korlá­tozására az abroncs és a szegmensek megfelelő kialakításával, illetve a keréktest megfelelő kikép­zésével ütköző-vállalat képeznek ki. Tekintettel arra, hogy az első főtípushoz tartozó tárcsás, illetve pogácsás kerekek sok alkatrészből álló drága, komplikált szerkezetek, melyeknél a gumielemek beépítése nagy pontosságot és össze­válogatást igényel, inkább az olcsó szerkezetű, a második főtípushoz tartozó, egygyűrűs kerekek ter­jedtek el a gyakorlatban, főleg közúti villamo­soknál, földalatti villamosoknál, stb. Találmányunk ezen főtípus tökéletesítését célozza, éspedig a szeg­mensekre, tuskókra darabolt változat esetében. A felszabdalt gumituskókat tartalmazó gumi­rugózott kerékpárok ismert konstrukcióinál ugyanis az a nagy hátrány jelentkezik, hogy az abroncs és a keréktest kapcsolatát biztosító gumituskók hala­dás közben (tehát dinamikus igénybevételnél) el­mozdulnak még abban az esetben is, ha az elő­feszítési erő olyan nagymértékű, hogy a tangen­ciális erő hatására az abroncs és a keréktest szta­tikus igénybevétel mellett egymáshoz viszonyítva csak rugalmasan tud elmozdulni és maradó elmoz­dulás nem lép fel. A dinamikus igénybevétel ha­tására létrejövő ezen elemi elmozgások következ­tében hosszantartó üzem alatt a gumituskók egy­máshoz képest — a minden kerékfordulatnál bekö­vetkező periodikus igénybevétel hatására — elmoz­dulnak, a gumituskók egymáshoz viszonyított hely­zete megváltozik és ez a jelenség az abroncs és a keréktest maradó relatív elmozdulását is előidézheti egymáshoz képest. Ez az elmozdulás a gumituskók előfeszítési mértékének a függvénye. A gumituskók és a kapcsolódó alkatrészek méreteinek és a minő­ségi jellemzőknek az előírt paraméterektől való bármilyen kis eltérése magában rejtheti azt a ve­szélyt, hogy a körbeforgó terhelés hatására és nem megfelelő előfeszítő erő mellett az elemi mozgások már nagyobb relatív elmozdulásokat idézhetnek elő. Ilyen esetben a gumituskók vándorolhatnak, az abroncs és a keréktest egymáshoz képest maradóan elmozdulhat, ami természetesen üzemzavarokat idézhet elő. A találmány az egygyűrűs gumirugózású kerék­párok fentiekben vázolt hátrányainak kiküszö­bölését célozza és olyan megoldásra irányul, mely­nél a gumirugózott kerékpár kerékteste és abroncsa egymáshoz képest nem mozdul el szokványos gyár­tási pontosság és előfeszítési mérték mellett, hosszabb üzemi használat közben fellépő dinamikus igénybevételek ellenére sem. A találmány alapja az a felismerés, hogy a fenti célkitűzés elérhető, ha a keréktest és az abroncs 5 közötti gumituskókat energiaminimumot biztosító környezetben helyezzük el. Általános ugyanis az a törvényszerűség, hogy minden rendszer az energia­minimum állapotát igyekszik felvenni. Ha tehát a keréktesten vagy/és a kerékabroncson a gumituskó-10 kat határoló felületeket, vagy/és magukat a gumi­tuskókat úgy képezzük ki, hogy a beépítési gumi­deformáció formájában közöttük létesített elő­feszítés, illetve túlfedés az egyes gumituskók kö­zépső keresztmetszetétől tangenciáis irányban a 15 gumituskók szélei felé haladva növekedjék, akkor a gumituskók igyekeznek a helyükön maradni, illetve a dinamikus igénybevétellel járó kitérés után oda visszatérni. A találmány tehát gumirugózott kerékpár, mely-20 nél a keréktest és az abroncs között radiális irány­ban gumielemek vannak beépítve, melyre az jel­lemző, hogy a gumielemek a kerület mentén sza­bályosan elosztva deformációs energiaminimumot biztosító környezetben vannak, minthogy a gumi-25 tuskók a környezet szélei felé növekvő fedéssel vannak beszerelve, tehát az előfeszítés mértéke a szélek felé növekszik. A deformációs energiamirúmumot biztosító, a szélek felé növekvő előfeszítés, illetve túlfedés 30 többféle módon kialakítható. így létrehozható oly módon, hogy a hasáb alakú gumituskó elhelye­zésére szolgáló tér a keréktest és az abroncs között elsősorban a kerület mentén tangenciális irányban a szélek felé csökkenő méreteket mutat. Ilyen tér 35 létrehozható pédlául oly módon, hogy a keréktest­nek a gumituskók elhelyezésére szolgáló hengeres felületében — a tengelyirányú metszetben szokásos köríves profil helyett sokszögű, síklapokkal határolt — üregeket képezünk ki. Ugyanezt az eredményt 40 kapjuk, ha a gumituskók elhelyezésére szolgáló üregek alját képező sokszög-szerű alakzatot egyenes darabok helyett homorú körívekből alakítjuk ki, amikoris fokozottan érvényesül az energiaminimum elve, minthogy a deformáció a szélek felé prog-45 resszíven növekszik. Még fokozottabb hatást ka­punk ebből a szempontból, ha a gumituskók el­helyezésére szolgáló teret oldalnézetben mind a keréktesten, mind az abroncson körívekkel kiala­kított homorú felületekkel határoljuk. Az ener-50 giaminimumot biztosító tér határolható akár a ke­réktesten, akár a kerékabroncson törtvonalú, V-ala­kot mutató összetett felülettel, amikoris a leg­nagyobb sugárirányú méret a tér szimmetria sík­jában, középen helyezkedik el. 55 A gumielemek elhelyezésére szolgáló térnek az energiaminimum elve szempontjából megfelelő, fen­tiek szerinti kiképzése a keréktest és az abroncs érintőleges elmozdulását, a gumielemek érintőleges elvándorlását hivatott megakadályozni, miértis fen-60 tiek szerint az előfeszítés, a fedés növelése, vagy a tárgyalt megoldású környezet méreteinek csökke­nése a tengelyre merőleges síkban, tangenciálisan jelentkezik. A megoldást nem érinti a gumielemek elhelyezésére szolgáló tér axiális keresztmetszetének 65 kialakítása, amely lehet bármilyen szokásos, vagy ->

Next

/
Thumbnails
Contents