171105. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés erősítők kimeneti rövidzár és túlterhelés, valamint túlvezérlés esetén fellépő meghibásodás elleni védelmére

3 171105 4 4. ábra az áram-figyelő áramkör átviteli karakterisztikáját ábrázolja a frekvencia függvényében. Az 1. ábrán látható kapcsolási elrendezés Dl, D2 diódából, TI, T2, T3, T4, T5 tranzisztorokból, 5 RÍ, R2, R3, R4 ellenállásokból álló áramköri részlete ismert kapcsolási elrendezésű végerősítő fokozat, amelynek védelméről a T6, T7 tranzisztorokból és R5, R6 ellenállásokból álló ismert áramköri elrendezés gondoskodik. 10 A 2. ábrán látható a találmány szerinti megoldásnak megfelelő kapcsolási elrendezés. A kapcsolási elrendezés A bemenete az 1 meghajtó fokozat bemenetére van kötve. Az 1 meghajtó fokozat kimenete a két be- és kimenetű 2 végerősítő 15 fokozat egyik bemenetére csatlakozik. A két be- és kimenetű 2 végerősítő fokozat egyik kimenete a kapcsolási elrendezés B kimenetére csatlakozik, míg másik kimenete a 3 áram-figyelő áramkörre van kötve. A 3 áram-figyelő áramkör kimenete a 4 20 védő áramkör bemenetére csatlakozik és annak a részére a végtranzisztorok áramától függő feszültséget szolgáltat. A 4 védő áramkör kimenete a 2 végerősítő fokozat második bemenetére van kötve. 25 A 4 védő áramkör a 2 végerősítő fokozatot úgy vezérli, hogy az utóbbiban levő végtranzisztorokon fellépő és a túlterhelés idejétől és mértékétől függő teljesítmény disszipáció sohase lépje túl a megengedhető értéket. 30 A találmány szerinti kapcsolási elrendezés egy kiviteli példáját részleteiben a 3. ábra alapján ismertetjük. A kapcsolási elrendezés működése a következő: az áramköri elrendezés Dl, D2 diódája, TI, T2, 35 T3, T4 és T5 tranzisztora, RÍ, R2, R3, R4 ellenállása ismert kapcsolási elrendezésű végerősítő fokozatot alkot, amelynek A bemenete és B kimenete van. A kapcsolási elrendezés T6 és T7 tranzisztorai szintén az ismert elrendezésű védő 40 áramkörnek megfelelően vannak elrendezve. A kapcsolási elrendezés a komplementer megoldású végerősítő fokozat következtében két szimmetrikus fél-áramkörből áll, amelyek működése egymással értelemszerűen megegyezik. Ennek megfelelően az 45 áram-figyelő áramkör is két szimmetrikus fél-áramkörből áll, amelyek működése szintén értelemszerűen megegyezik, ezért a megértéshez elegendő csak az egyik fél-áramkör ismerete. A felső fél-áramkörben az R3 ellenállás szolgál- 50 tatja a T3 tranzisztor áramával, tehát a B kimenet áramával arányos feszültséget. Az R3 ellenállás és T3 tranzisztor emitterének közös pontja rá van kötve egy elágazási ponton keresztül egyrészt az R5 ellenállásra, másrészt az R9 ellenállásra, míg az 55 R9 ellenállás másik vége szintén egy elágazási ponton keresztül egyrészt a Cl kondenzátor egyik fegyverzetére, másrészt az RIO. ellenállás egyik végére csatlakozik. 2 rajz, A kiadásért felel: a Közgazdasági 784393 - Zrír Az RIO ellenállás másik vége egy közös elágazási ponton keresztül egyrészt rácsatlakozik az R5 ellenállás másik végére, másrészt rá van kötve az R6 ellenállás egyik végére továbbá ugyanezen elágazásnak egy harmadik ága a T6 tranzisztor bázisára csatlakozik. Az R6 ellenállás és a Cl kondenzátor másik vége a kapcsolási elrendezés B kimenetére van kötve. Az R3 ellenállás, mint feszültség-generátor által szolgáltatott jel, egy önmagában ismert osztó áramkör bemenetére jut, amelyet az R5, R6, R9, RIO ellenállások és a Cl kondenzátor önmagában ismert kapcsolási elrendezés alkot. Ennek az osztóáramkörnek a kimenő jele vezérli a T6 tranzisztort úgy, hogy az úgy tudja szabályozni a T3 tranzisztoron keresztül a B kimeneten kifolyó áramot', hogy a T3 tranzisztor disszipációja sohase lépje túl a megengedett értéket. Ahhoz, hogy az osztó áramkör kimenő jele ezt a vezérlést el tudja végezni, a 4. ábrán látható csillapítás-menettel kell rendelkeznie a frekvencia függvényében. A 4. ábrán az osztó áramkör frekvenciamenetének közelítő Bode-diagramja látható. Az ábrából kitűnik, hogy az col törési frekvencia alatt, azaz egy, a tranzisztorra megadott túlvezérlési időtartamnál hosszabb túlvezérlés esetén a T3 tranzisztor árama a maximálisan megengedett disszipáció szerint van korlátozva. Rövidebb időtartamú túlvezérlés esetén az osztó áramkör osztása nő, tehát nagyobb áramot enged átfolyni a T3 tranzisztoron. Ez az osztás egészen az co2 törési frekvenciával jellemzett túlvezérlési ideig nő, ami felett szintén állandó az osztó áramkör osztása. Az itt fellépő osztás közelítőleg a T3 tranzisztorra megengedhető maximális áramot engedi átfolyni. Szabadalmi igénypont: Kapcsolási elrendezés teljesítményerősítők kimeneti rövidrezárása és túlvezérlése esetén fellépő meghibásodás elleni védelmére, amelyben önmagában ismert, tranzisztorokból és ellenállásokból kí alakított végerősítőfokozat és védőtranzisztorok vannak elrendezve, azzal jellemezve, hogy a végerősítőfokozattal sorbakapcsolt ellenállás (R3) és a végerősítő tranzisztor (T3) emitterének csatlakozási pontja egymással sorosan kapcsolt ellenállások (R9, RIO) és további ellenállás (R5) párhuzamos kapcsolásával van összekötve, míg a soros kapcsolási ágban levő ellenállások (R9, RIO) közös csatlakozási pontjára kondenzátor (Cl) egyik fegyverzete csatlakozik és ugyanezen kondenzátor (Cl) másik fegyverzete a kapcsolási elrendezés kimenetével (B) van összekötve, az említett párhuzamosan kapcsolt ellenállás (R5) másik vége további ellenállás (R6) egyik végére és a végerősítő fokozat védőtranzisztorának (T6) bázisára van kötve, míg az ellenállás (R6) másik vége a kapcsolási elrendezés kimenetére (B) csatlakozik. 4 ábra és Jogi Könyvkiadó igazgatója lyi Nyomda 2