171089. lajstromszámú szabadalom • Nagy permeabilitású szemcseorientált mágneses acéllemez és eljárás előállítására

3 171089 4 utóbbi két technológiánál mindenképpen ges egy 1300 C° alatti hőmérsékleten végzett gerlés, majd 1300 C° fölötti hőmérsékleten t izzítás, a meleghengerlés előtt. A meleglést általában 2-5 mm vastagságig végzik. előhengerlés szükségessége onnan adódik, a folyamatosan öntött tuskók oszlopos kriszkból állnak, és az 1300 C° fölötti hőmérsékvégzett izzító hőkezelés során olyan mértékű sedurvulás lép fel, amely megakadályozza jó esés tulajdonságok elérését. Ezért kell ezt a i oszlopos szerkezetet csekély redukcióval végelőhengerléssel összetörni a tulajdonképpeni ghengerlés előtt. zen túlmenően a szemcseorientált, nagy per-Dilitású mágneses acélok előállításával foglalj irodalom kiemeli inhibitorok alkalmazásának osságát, a szemcsenövekedés megakadályozása kében. A legelőnyösebbnek alumíniumnitrid alnazását tartják, minthogy ez az inhibitor felitően a másodlagos újrakristályosodás pillanaín fejti ki hatását, megfelelő mennyiségben, íban, méretben és eloszlásban kiválva. Mind a i napig ezeknek az inhibitoroknak tulajdonítják, ;y jó mágneses tulajdonságú mágneses anyagok állíthatók. Az alumíniumnitrid inhibitorként történő felsználása a szemcsedurvulás megakadályozására ár 1948 óta ismert, a 2 528 216 sz. USA szabadomból. Még korábban, a 2 113 537 sz. USA abadalomból ismert olyan mágneses acéllemez őállításának módja is, amely 3,5% szilíciumot és ,1% alumíniumot tartalmaz. A technológia szerint z anyagot melegen hengerelték, majd 1000 C°-on égzett izzítás után hirtelen lehűtötték, és hidegen tengereitek készméretre. Mégis, a fenti szabadalnak ismeretében is, csak a közelmúltban foglalkoztak olyan eljárás kialakításával, amelynél - isnert alapról kiindulva — figyelembe vették az alumíniumnitrid által létrehozott kiválási feltételeket, és az ennek alkalmazásával létrehozható kiváló mágneses tulajdonságokat (lásd a hivatkozott 3 636 579 sz. USA szabadalmat). A szakemberek körében tehát jelenleg az a nézet, hogy csak a primer kristályok növekedését gátló inhibitorok, például alumíniumnitrid segítségével lehet jó mágneses tulajdonságú anyagokat előállítani, amikor is egyedül a meghatározott mértékben, méretben és eloszlásban kiváló alumíniumnitrid hatásának köszönhető a szekunder rekrisztallizáció során kifejtett előnyös hatás. A jelen találmányunk alapja az a felismerés, hogy az acél szerkezete befolyásolható még a szekunder rekrisztallizáció előtt, már abban a fázisban, amikor a tuskó folyamatos öntés után dermedni kezd, tehát még a primer rekrisztallizáció előtt. Ez azt jelenti, hogy már a primer rekrisztallizációval optimális méretű és orientációjú krisztallitok nyerhetők. A fenti felismerés több száz tonna acélon félüzemi körülmények között végzett nagyszámú vizsgálat, illetve mérés eredménye. A vizsgálatok során azt találtuk, hogy a jelenleg elérhető mágneses tulajdonságoknál lényegesen jobb 5 mágneses tulajdonságokat lehet kialakítani acéllemezekben, illetve szalagokban, ha a szemcsenövekedést gátló inhibitorként alkalmazott, a kívánt térfogatszázalékban finom eloszlásban kiváó alumíniumnitrid adagolásán kivül minden hideghen-10 gerlési lépés előtt az acélban nagykeménységű mikroszerkezeti elemet alakítunk ki gyors hűtéssel. Ennek következtében, a hengerlés és a primer rekrisztallizáció után kialakuló textúra optimális a szekunder rekrisztellizáció után kialakítani kívánt 15 szemcseorientált szerkezet szempontjából. A fenti módon, ezen túlmenően, lehetővé válik az öntött tuskó közvetlenül öntés után történő meleghengerlése, közbülső előhengerlés nélkül. 20 A jelen találmánnyal tehát olyan nagy permeabilitású textúráit mágneses acél, valamint az előállítására szolgáló eljárás kidolgozása célunk, amelynél a gyártás során elkerülhető a meleghengerlés előtt 25 szokásos előhengerlés, és a kapott acéllemez mágneses tulajdonságai különlegesen egyenletesek a szalag teljes hosszában. 30 A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy az ötvözet 2,5-3,5 súly% szilíciumot, legfeljebb 0,15súly% mangánt, 0,01-0,04 súly% ként, legfeljebb 0,07 súly% karbont és 0,01—0,05 súly% alumíniumot tartalmaz. 35 A rekrisztallizált ötvözetben a lemez felszínével párhuzamos (111), illetve (332) síkot tartalmazó szemcsék és a lemez felszínével párhuzamos (110) síkot tartalmazó szemcsék aránya kisebb mint 35. 40 Az edzett anyagban célszerűen 1-20 térfogat% nagykeménységű szövetelem van. Az eljárás során az ötvözetet folyamatosan öntjük 700—1000 kg/perc öntési sebességgel, és leg-45 alább 1200 mm hosszú tuskókat állítunk elő, majd a tuskókat a kokillákban 2,8-4 m3 mennyiségű vízzel -1 tonna acélra számítva - hűtjük, ezután a tuskókat 1300-1400 C°-ra hevítjük és erről a hőmérsékletről közvetlenül 2—3,1 mm vastagságra me-50 leghengereljük, majd 5-30 másodpercig 1050--1150C°-on hőn tartjuk és utána 750-850 C°-ra, majd olyan hőmérsékletre hűtjük, ahol még ausztenit van jelen, és ezen a hőmérsékleten 30-200 másodpercig tartjuk, utána pedig 400 C°-ról 55 10-100 C°/sec. sebességgel lehűtjük, és készméretre hengereljük hidegen, 80-90%-os redukcióval, végül pedig szokásos dekarbonizáló és újrakristályosító izzítást végzünk. 60 Ismeretes, hogy a szekunder rekrisztallizáció során az (110) (001) irányítású szemcsék egy része a szomszédos, más irányítású kristályok rovására növekedik. Ismeretes az is, hogy a primer rekrisztallizációval képződött szerkezet befolyásolja a végter-65 mék minőségét. Ismert továbbá az is, hogy a 2