171072. lajstromszámú szabadalom • Rozsdamentes ferrites acél
5 171072 6 II. táblázat A HI- táblázatból egyértelműen kiderül, hogy az A jelű ötvözet szennyezőinek összes mennyisége Mechanikai tulajdonságok 0,141%, míg a B és C jelű ötvözetek 1,419, illetve 1,334% szennyezőt tartalmaznak. Ezek tehát jóval meghaladják a találmány szerinti ötvözetekre előírt Adag Nyúlás Keménység 0,75%-os határt. (kp/mm2 ) (kp/mm 2 ) (%) (R„) A. 31,3 43,2 36,1 58 10 B. 36,0 48,6 32,3 70 C. 42,3 58,0 28,5 79 15 Az I. táblázatból látható, hogy mindhárom adag ötvözőként tartalmaz molibdént, titán viszont csak esetleges szennyezőként fordulhat elő. Az ötvözetek krómtartalma 16 és 18% között van. 20 A II. táblázatból látható, hogy az A jelű rozsdamentes ferrites acél lágyabb, mint a B és C adagokból készült acélok. Folyáshatára, szakítószilárdsága és keménysége a három ötvözet közül 25 legkisebb, nyúlása pedig a legnagyobb. Nyilvánvaló tehát, hogy ez az egyetlen a három adagból, amely a találmány szerinti ötvözetekkel szemben támasztott követelményeket kielégíti. 30 A III. táblázatban feltüntettük a vizsgált adagok szennyezőinek (karbon, nitrogén, mangán, szilícium, nitrogén, alumínium és réz) összes mennyiségét. 35 40 45 III. táblází it Adag ON (%) összes szennyező (%) A. 0,027 0,141 B. 0,029 0,419 C. 0,094 1,334 A III. táblázatból az is kitűnik, hogy a vizsgált tulajdonságok szempontjából nem csupán a karbon és nitrogén mennyiségének korlátozása számít, hanem a felsorolt szennyezők összes mennyiségét kell vizsgálni. Látható, hogy a B jelű ötvözet együttes karbon és nitrogén tartalma lényegében megegyezik az A jelű ötvözet karbon és nitrogén tartalmával, mechanikai tulajdonságaik mégis alapvetően különböznek. Belátható, hogy a táblázatban vizsgált összes szennyező mennyisége, azaz az 1,419%, illetve a 0,141% a döntő. 2. példa További négy adagot öntöttünk indukciós vákuumkemencében. A D, E, F és G jelű adagokból készült anyagokat melegen hengereltük 3,18 mm vastagságig, majd- 860 C°-on izzítottuk. Az izzítás után pácoltuk, majd hideghengerlést végeztünk 1,27 mm vastagságig. Ezután ismét izzítás következett, majd pácolás. Az izzítást körülbelül 900C°-on (1650 F°) végeztük. A különböző adagokból készített mintákon szakítási vizsgálatokat, folyáshatárvizsgálatokat és keménységvizsgálatokat végeztünk, és mértük a nyúlási tulajdonságokat is. A vizsgált ötvözetek összetételét a 4. táblázatban mutatjuk be. Valamennyi vizsgált ötvözet ötvözőként tartalmaz titánt, molibdén pedig csak szennyezőként fordulhat elő. Az ötvözetek krómtartalma 10,5% és 12,5% között volt. A mechanikai vizsgálatok eredményeit az 5. táblázatban mutatjuk be. Az 5. táblázatban bemutatott értékek négy mérés átlagát képviselik. A négy mérés közül kettőt száliránnyal párhuzamosan, kettőt arra merőleges irányban végeztünk. 50 IV. táblázat összetétel (súly%) Adag Cr C N Mn Si Ni AI Cu Mo Ti Fe D. 11,50 0,025 0,003 0,05 0,07 0,01 0,05 0,01 0,01 0,25 R E. 11,37 0,026 0,006 0,05 0,09 0,02 0,05 0,01 0,01 0,23 R F. 11,18 0,022 0,004 0,45 0,43 0,15 0,05 0,16 0,17 0,24 R G. 11,17 0,061 - 0,46 0,44 0,15 0,05 0,15 0,17 0,53 R
