171047. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyszilárdságú, nem éghető és kis testsűrűségű, hő- és hangszigetelő elemek előállítására

3 171047 4 tásához alkalmazott nyerskeverékbe a gyantán kívül a habosításhoz szerves hajtóanyagot, a térhálósításhoz hexametiléntetramint és a kaucsuk vulkanizálásához ként tesznek. A kaucsukkal nem modifikált novolak alapú fenol-formaldehid habok előállításakor az eddig ismert eljárások szerint a gyantát, a habosító anyagot, valamint a térhálósító anyagot, célszerűen hexameti­léntetramint, együtt vagy külön 10—12 órán keresztül golyósmalomban őrlik, majd homogenizálják. Az így előkészített nyerskeveréket zárható formába töltik és a habosítást 150-200 C° hőmérsékleten végzik 4—6 órán keresztül való hőntartással. A kihabosodás befejezése után a zárt formából kiemelik a kialakult formatestet és méretre vágva hőszigetelőanyagként, vagy építőelemként használják fel. A novolak típusú gyantákból előállított habokat a rezol típusú habokhoz viszonyítva nagyobb, 100-200 kg/m3 testsűrűség jellemzi. Hiányosságuk a testsűrűség nagyobb értéke mellett a magasabb és kedvezőtlenebb, 0,055 kcal/mhC0 feletti hő vezetési tényező, a közepes, 1-7 kp/cm2 nyomószilárdság és a + 130 C°-ig terjedő hőállóság. Az építészeti célokra jól alkalmazható novolak bázisú habok testsűrűsége általában 150-200 kg/m3 , ennek következtében igen nagy mérvű a fajlagos gyanta, habképzőanyag és térhálósítóanyag felhasz­nálás, amely költségessé teszi ilyen termékek előállítását. Eddig nem volt ismert olyan egyszerű és gazdaságos gyártási technológia, amellyel szilárdsági és egyéb mechanikai, továbbá hőtechnikai, éghetőségi és lángállósági tulajdonságok szempontjából megfelelő fenol-formaldehid alapú műanyaghabtest lett volna előállítható. A találmány célja főként hőszigetelő lemezek és idomok, valamint építőelemek, elsősorban panelek számára alkalmas, kedvező műszaki tulajdonságokkal rendelkező fenol-formaldehid habrendszerek gazda­ságos előállítására szolgáló eljárás kidolgozása. Kutatómunkánk során azt tapasztaltuk, hogy különböző novolak típusú műanyaghabok a gyártás­technológia meghatározott fázisában a gyanta súlyára számítva 10—160 súlyszázalék, célszerűen 10 100 súlyszázalék mennyiségben társíthatok 50 200 kg/m3 testsűrűségű, ill. halmazsűrűségű szer­vetlen eredetű por, szemcsés és szálas adalékanyagok­kal. A találmány szerinti eljárás lényege tehát, hogy gyűrűsgolyós módszenei meghatározott 70-95 C° lágyuláspontú, novolak típusú fenol-formaldehid műgyantát, a súlyára számított 1—5 s% — 130-150C°-on bomló— szerves hajtóanyagot és 4-15s% hexametilén-tetramint 10-160 s% -cél­szerűen 10—100 s% —szervetlen adalékanyag hozzá­adása előtt, vagy után 35 C°-ot meg nem haladó hőmérsékleten, 9—12 —célszerűen 4—6— órán át golyósmalomban megőröljük oly módon, hogy az őrlemény legnagyobb szemcsemérete ne haladja meg az 1 mm-t. Ezután formába, vagy fa-, műanyag, aszbesztcement, ill. fémlemezek közé töltve 2—8, — célszerűen 4—6— órán át 130—200 C° — célsze­rűen 150-160 C° — hőmérsékleten hőkezeljük. A szervetlen adalékként alkalmazott duzzasztott per­litet, ásványi gyapotot, bazaltgyapotot a műanyaghab kötőanyag alapanyagához, ennek őrlése előtt kever­jük, vagy a duzzasztott perlitet, duzzasztott ciklon­-perlitet perlithabüveg granulátumot, duzzasztott agyagkavicsot, habüveg granulátumot, vermikulitot, duzzasztott homokot a műanyaghab kötőanyag 5 alapanyagához ennek őrlése után keverjük és a keveréket kényszerkeverő berendezésben homogeni­záljuk. Utóbbi esetben az adalékanyag 10—30 mm szemcsenagyságú frakcióját a műanyaghab kötőanyag alapanyagának őrleményéhez való keverés előtt 1° alacsony hőmérsékleten bomló szerves ragasztóanyag, célszerűen keményítő, dextrin vizes diszperziójával bevonjuk. Az eljárás foganatosítható oly módon, hogy a 15 formába vagy a lemezek közé a kötőanyag alapanya­gát és a szervetlen adalékot váltakozó rétegekben töltjük. A találmány szerinti eljárás néhány példaképpeni foganatosítási módját az alábbiakban ismertetjük. Az 20 eljárásnak az igénypontok keretein belül számos további, a szakértő számára kézenfekvő változata lehetséges. 25 1. példa Kalapácsos malomban 1 mm tárcsalyuk-átmérővel megőrlünk 100 kg novolak típusú műgyantát (pl. Dorolac IX). Az őrleményt 8 kg 0,1 mm alatti 30 szemcsenagyságú hexametüéntetraminnal, 2 kg por alakú szerves hajtóanyaggal (mikroforral), valamint 100 kg duzzasztott perlittel együtt megfelelő méretű golyósmalomba adagoljuk, amely vízhűtéses kö­pennyel rendelkezik. A beadagolt keveréket 4 órán 35 keresztül őröljük, illetve homogenizáljuk úgy, hogy közben a keverék hőmérséklete a 30 C° hőmérsék­letet ne haladja túl. A keveréket ezután a golyósmalomból vörös-, vagy sárgaréz, porcelán- vagy üveg zárható tartályokba ürítjük a továbbfeldolgo-40 záshoz való tárolás céljából. A tárolt nyers keveréket 1 m3 űrtartalmú, fából készült zárható formába töltjük, amelyet előzőleg a társított műanyaghab beragadásának megakadályo-45 zása végett papírral, alumíniumfóliával, vagy más formaleválasztó anyaggal bélelünk. A nyerskeveréket a formában egyenletesen elterítjük, ezután a formát lezárjuk. Egyenletesen fűtött szárítóberendezésben 150 160 C° hőmérsékleten 6 órán át hőkezeljük. A 50 hőkezelés során megindul a gyanta-perlitkeverék habosodása és térhálósodása. Ez a folyamat 6 óra elteltével fejeződik be. A hőkezelés befejezése után a formát a szárítóberendezésből kivesszük, majd lehűlés után szétszedve, 1 m3 mennyiségű perlittel társított 55 novolak típusú habterméket kapunk, amely leme­zekre szétvágva hőszigetelő anyagként alkalmazható. 2. példa 60 Ugyancsak hőszigetelő anyagként szolgáló ter­méket állíthatunk elő, ha az 1. példa szerint járunk el, de duzzasztott perlit helyett azonos mennyiségben ásványi gyapotot, bazaltgyapotot, vagy üveggyapotot 65 alkalmazunk. 2

Next

/
Thumbnails
Contents