171047. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyszilárdságú, nem éghető és kis testsűrűségű, hő- és hangszigetelő elemek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1972. III. 16. (SI-1255) Közzététel napja: 1977. V. 28. Megjelent: 1978. V. 31. 171047 Nemzetközi osztályozás: B29D 3/02 ^»4* níurtm ÄSJJ Kőarvtóf Feltalálók: Aranyas Lajos technikus 10%, Bakos József vegyész­mérnök 35%. dr. Nagy T.ajos kandidátus 35%, Szabó Attila tudományos munkatárs 20%, Budapest Tulajdonos: Szilikátipari Központi Kutató és Tervező' Intézet, Budapest Eljárás nagyszilárdságú nem éghető és kis testsűrűségű hő- és hangszigetelő elemek előállítására 1 A találmány tárgya eljárás szervetlen adalékanya­gokkal társított nagyszilárdságú, nem éghető és kis testsűrűségű fenolformaldehid műanyaghab kötő­anyagú hő- és hangszigetelő elemek előállítására. Közismert tény, hogy a ma már klasszikusnak 5 számító fenolformaldehid alapú polikondenzációs műanyagok az utóbbi években már mikrocellás szerkezettel hab formájában is előállíthatók. A fenol-formaldehid alapú műanyaghabokat a modern építészet egyre nagyobb mértékben alkalmazza. 7.0 A fenol-formaldehid bázisú habok előállítására a szakirodalomból különböző gyártástechnológiák is­mertek. A gyártástechnológiát alapvetően a kiindu­láshoz felhasznált gyanta típusa határozza meg. A rezol típusú gyanták esetében az összekevert 15 komponensek kikeményedése a habképződés mellett savas katalizátorok hatására megy végbe. A rezol típusú habok előállításához folyékony rezol gyantát használnak, amelyet habképző anyaggal és katali­zátorral kevernek össze. A különböző eljárásoknál 20 elsősorban a habképző anyag típusa eltérő. A 2 591 884 lajstromszámú USA szabadalmi leírás az általánosan elterjedt gyártástechnológiát ismerteti, amely szerint a porózus szerkezet kialakítását a térhálósításhoz felhasznált szervetlen sav és fémporok 25 kölcsönhatásakor keletkezett gázok végzik. A fém­porok mellett gázképzőként a 965 218 lajstrom­számú angol és a 99 229 lajstromszámú dán szaba­dalmi leírások szerint nátriumhidrogénkarbonát is alkalmazható. A 20 730 és 20 452 lajstromszámú 30 japán szabadalmi leírások alacsony forráspontú szénhidrogének alkalmazását ismertetik a habosítás folyamatához. Az elpárologtatáshoz szükséges hő­mennyiséget a gyanta kikeményedésekor keletkező reakcióhő biztosítja. A rezol típusú habokat általában 30-100 kg/m3 testsűrűséggel állítják elő. Hátrányos tulajdonságuk, hogy ridegek és alacsony szilárdsági jellemzőkkel rendelkeznek. A hátrányos tulajdonságok megszün­tetése érdekében a rezol típusú műanyaghabokat termoplasztikus anyagokkal modifikálják. Nagyobb szilárdságú termékek előállításához fémnitrideket és ezek bomlását elősegítő anyagokat tartalmazó gyanta­keverékeket használnak. A rezol típusú gyantákból előállított habok nyomószilárdsága a 4-6 kg/cm2 4, az alkalmazási hőmérséklet a +130 C°-ot nem haladja meg. Épületszerkezetekbe való beépítéskor a mű­anyaghabban visszamaradó sók, illetve savnyomok a fémszerkezetek korrózióját eredményezik. A rezol típusú műanyaghabok tűzállósági szempontból sem megfelelőek. A novolak típusú gyantáknál az olvadék haboso­dását a beadagolt szerves hajtóanyagok bomlása idézi elő és a térhálósodás különleges reagens - ún. térhálósító — reakciója során következik be. A novolak típusú fenol-formaldehid habokat tiszta fenol-, vagy krezolgyanta, vagy akrilnitril-kaucsukkal, valamint más polimerekkel adalékolt fenolgyanta alapon állítják elő (KAUFMAN: Szroityelnüe prop­lasztü. Moszkva, 1966). A novolak gyanták habosí-171047

Next

/
Thumbnails
Contents