171039. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízfelületek olajtól való megtisztítására alkalmas készítmény előállítására
3 171039 4 A találmány tárgya eljárás nitrogén- és foszforvegyületeket tartalmazó, lipofil részecskékből álló vegyületek alkalmazásán alapuló készítmények előállítására, melyek alkalmasak a víznek az olajból származó, olajszerű vegyületektől biológiai úton történő megtisztítására. Azt találtuk, hogy ha nitrogént és foszfort tartalmazó vegyületeket, illetve vegyület keverékeket a felületen úsztatunk, illetve lassan oldódni hagyunk, ezeket a mikroorganizmusok képesek felszívni, paraffinokkal történő egyszerű kezelés során. Nitrogén tartalmú vegyületként ammónium sókat, nitrátokat vagy karbamidot alkalmazunk, foszfortartalmú vegyületként nátrium-, kálium-, ammónium-foszfátok, szuperfoszfátok vagy magnézium-ammónium-foszfát jön számításba. A magnézium-ammónium-foszfát alkalmazásából az a jelentős előny származik, hogy ez a só vízben kevéssé oldódik és depozitumot képez, amely lassan ammónium és foszfát ionokat termel, amelyeket a mikroorganizmusok könnyen fel tudnak szívni. A találmány szerinti készítmények hatásmechanizmusában a másik fontos tényező a paraffinok hatásán alapul. A paraffin amellett, hogy a részecskéket a felszínen való lebegésre képessé teszi, a felületet lipofillá változtatja, ami a nyersolaj részecskéken való gyors adhézióját biztosítja, következésképpen így is javítja flotációs képességüket. A paraffin megállítja továbbá a tápanyagok közvetlen oldódását és diszpergálódását, elősegítve ezáltal mikrokörnyezet létrejöttét a tápsó-nyersolaj agglomerátumok körül, és lehetővé teszi a mikroorganizmus-telepek kialakulását a nyersolaj felületén. ;, A találmány szerinti tetszőlegesen nitrogén és foszfortartalmú porózus tabletták állíthatók elő melyeket paraffinnal végzett felületi kezeléssel teszünk lipofillá. Készíthetünk olyan nitrogén- és foszfortartalmú vegyületeket tartalmazó tablettákat is amelyek ammónium-bikarbonátot tartalmaznak. Az ammónium-bikarbonát, mely a keverék préselését követő 80-100 C°-os hőkezelés után gáznemű széndioxidra és ammóniára bomlik, lehetővé teszi, hogy I-nél kisebb fajsúlyú tablettákat kapjunk. így az ammónium-bikarbonátot a tápanyag minőségétől és az elérni kívánt fajsúlytól függően 45-65 s% koncentrációban alkalmazzuk. Azt találtuk továbbá, hogy ismert hordozókat impregnálhatunk asszimilálható nitrogént és foszfort tartalmazó vegyületekkel és ezeket hosszú időre a víz felületén úszóképessé tehetjük a felület paraffinos kezelése révén. Porózus és inert hordozóként horzsakő, agriperlit, perlofon, vermiculit és más szilikátok, valamint alumíniumoxid és alkalmazható. Az impregnálás könnyen lefolytatható. A tápsókat tartalmazó telített oldatokat elkészítjük, a hordozókat forgó szárítóban impregnáljuk, majd 60-180 C°-on vákuum alkalmazásával szárítjuk. Ugyanebben a berendezésben a paraffinos kezelés is elvégezhető. A találmány szerinti készítmény lehetővé teszi a szénhidrogénekből és nyersolajból álló, a víz felületén úszó szennyezés rövid úton való eltávolítását. A találmány szerinti eljárással előállított készít-5 menyek igen hosszú ideig tárolhatók, nem mérgezők, könnyen a felhasználási helyre szállíthatók és egyszerűen szétszórhatok a szennyezett felületeken. A találmány szerinti eljárással előállított készít-10 menyek jelentős előnye, hogy a tápanyagok gyorsítják a szennyező anyagok természetes biodegradációjának folyamatát anélkül, hogy megbontanák a biológiai egyensúlyt, a következő mechanizmus szerint, a lipofil tápsó részecskék megkötődnek az 15 olajszennyezés felületén és keverednek vele, a sók lassan oldódnak, miközben nagy tápsótartalmú környezetet hoznak létre. A természetes vizek flórabaktériumai, a polaritás következtében benőnek az érintkezési felületbe és felületaktív metabolizáló 20 szert képeznek. A víz mozgása és a szél rövid idő után megtöri az összefüggő nyersolaj aggregátumot és emulziót hoz létre, mely még inkább kedvez a mikrobiológia lebontásnak. Az eljárással előállított készítmények alkal-25 mazása a vízfelület szénhidrogénektől és nyersolajtól való megtisztítására további fontos előnnyel bír, ami annak a ténynek tulajdonítható, hogy az alkalmazott vegyületek egyike sem hoz létre újabb vízszennyeződést ahogy például a szennyezéssel 30 együtt lesüllyedő adszorbensek, diszpergáló szerek stb. A felhasználást követően olyan anyag marad vissza, a porózus anyagok esetében, ami már amúgy is része a természetes környezetnek. A fent említett és további alkalmazási jellemzők 35 még érthetőbbé válnak a következő példák tanulmányozása során, amelyeket a találmány illusztrálása céljából közlünk anélkül, hogy találmányunkat ezekre a példákra korlátoznánk. 1. példa 8 g magnézium-ammónium foszfátot (MgNH4 P0 4 -6H 2 0) szuszpendálunk 50 ml 2g 45 58—60 C° olvadáspontú paraffin keveréket tartalmazó etiléterben. Az étert ezután Rotavapor-ban vákuumban eltávolítjuk. Az így elkészített granulált keverékből 25 mg-okat mérünk be 100 ml sterilizálatlan tenger vizet [amit Ostia (Róma) partjainál 50 vettünk] és 40 mg „SARIR" nyersolajat tartalmazó 500 ml-es palackokba. A palackokat 15C°-on inkubáljuk forgó keverőben (100 fordulat/perc és 5 cm excentricitás). A kísérlet elején majd azt követően 5 naponként a 55 nyersolaj maradékot a „Revue de l'Institut Francais du Petrole" folyóiratban 9,419 (1966) leírt módszer szerint széntetrakloriddal határoztuk meg. Néhány palackba formalínt öntöttünk a mikrobiológiai flóra kipusztítására a nyersolaj esetleges 60 párolgás hatására történő fogyásának meghatározása céljából, összehasonlítás kedvéért néhány csak tengervizet és nyersolajat de tápsót nem tartalmazó palackot is vizsgálat alá vettünk. A kapott eredményeket az 1. diagram mutatja, 65 ahol az ordinátán a maradék nyersolaj van feltün-2
