171034. lajstromszámú szabadalom • Lábbeli, valamint eljárás és eszközök ennek előállítására

3 171034 4 3. ábra egy hasonló orr-rész az orr-rész és a hozzá kapcsolódó alsó ráhagyás egyidejű alakítására alkalmas szerszámban, a 4. ábra felsőrész talppal való ellátására alkalmas öntőegység metszete a hozzávaló kaptafával. A hagyományos cipőgyártásban a felsőrészt kaptafára húzzák, majd az alsó ráhagyás mentén alkalmazott laza fércelésben futó kaptafázó húr segítségével rászorítják a kaptafára. Ezután a talpat közvetlenül hozzáöntik a felsőrészhez. Ennél a megoldásnál a talp és a felsőrész közötti kapcsolat megbízhatósága kizárólag a kötés minőségétől függ. A találmány értelmében azáltal tökéletesítjük ezt a kapcsolatot, hogy a felsőrésznek az öntőegység kaptafájára való felhúzása előtt az előalakított alsó ráhagyáshoz, előnyösen megömleszthető elasztomer anyagból levő, szegélyt erősítünk, úgy hogy a talp ezt követő megömlesztése során nemcsak a szegély kötődik a talprész pereméhez, hanem a talp elasztomer anyaga is kötődik mind a felsőrészhez, mind a szegélyhez. A kötés minősége tovább javul, ha a szegélyt és a talpat ugyanazon elasztomer anyagból készítjük. Az 1. és 2. ábrán bemutatott példa esetében a felsőrész a kaptafázási 2 ráhagyás 3 pereme mentén laza 4 fércelést hordoz, amelyben kaptafázó 5 húr fut végig. Az 5 húr 6 végeinek összenyomásával — szükség esetén összecsomózásával - a kaptafázási 2 ráhagyás belső 3 pereme a 7 talplemez körül előalakítható. Ez az alakítás végrehajtható csak az orr-részen is, de az egész felsőrészen is. A 7 talplemez előnyösen némileg kisebb méretű, mint a talp kialakításához később felhasznált kaptafaforma. A kaptafázási ráhagyásnak a szegély felillesztése és kaptafázás előtti alakítása másképpen is végrehajtható, például a felsőrésznek alakítószerszámon való alakításával is. A 3. ábra egy ilyen háromdimenziós szerszámot mutat, amely egyidejűleg alakítja ki a kaptafázási 2 ráhagyást és a felsőrész orr-részének „csészéjét". A felsőrészre gyakorolt igénybevételek csökkentése érdekében a szerszám alsó 14 részének egy domború 12 és egy homorú 13 része van, amelyek a felsőrészt a kaptafaformára való helyezés után a szaggatott 15 vonallal jelölt egységes „csésze" alak felvételére késztetik. A szerszám felső 22 része a 2 ráhagyás 3 peremének körülvágására használható. A leírt szerszámok alkalmasak a felsőrész legalább egyes részeinek félkész lapokból való kivágására és elő alakítására, ezáltal kiküszöbölhető az eddig két műveletben végzett kivágás és orrkaptafázás. A kaptafázási 2 ráhagyást az előalakítás után, amely a fenti vagy attól eltérő módon végezhető, fércelés segítségével a megfelelő alakzatban stabilizáljuk. A férceléssel egyidejűleg szegélyt erősítünk a kaptafázási ráhagyáshoz. Mint a 2. ábrából látható, a 12 szegélyt, vagy másnéven rámát all fércelés a kaptafázási 2 ráhagyáshoz fogja. Az előalakított és ezért rövidebb kaptafázási ráhagyáshoz férceit 12 szegély megfelelően csökkentett mennyiségű anyagot igényel és elmaradnak azok a nyomóigénybevételek, amelyek abban az esetben jelentkeznek, ha nincs előalakítás. A szegély előnyösen hőre lágyuló műanyagból van, amely rostokat vagy más töltőanyagokat tartalmazhat és adott esetben extrudálással előregyártható, hogy könnyebb legyen a kaptafázási ráhagyáshoz fércelni, továbbá előnyösen olyan térfogatú, hogy a talp öntött anyagának nyomással történő (utó)alakítása során a szegély képezi a talp peremének legalábbis a nagyobb 5 részét. A találmány értelmében a kaptafázási ráhagyást erős, rugalmas szerkezeti anyagból alakítjuk ki, amely legalább részben benyúlik a felsőrész belsejébe, úgy hogy a felsőrész lágy és/vagy gyenge, inkább díszes, 10 mint erős anyagból is készíthető anélkül, hogy a cipő stabilitása és minősége romlana, akár félcipőről, akár magasszárú cipőről van szó. A felsőrész szerkezeti 18 tartóanyaga (2. ábra) előnyösen hozzá van rétegelve a felsőrész díszes anyagához és a jobb szellőzés 15 érdekében 19 áttörésekkel és/vagy 17 résekkel van ellátva. Az utóbbiak megkönnyítik a szokásos kettős gyűrődés kialakulását. A lábbeli viselőjének kényelmét növeli, hogy az egész fejrész teljes szilárdságú, csupán hosszirányban kisebb a szilárdság. Ezt azáltal 20 érjük el, hogy megfelelően irányított abroncsot alkalmazunk a szerkezeti tartóanyagban. Mint a 23 helyen látható, a felsőrész díszes anyaga csak a talp szintjéig ér, úgy hogy a talp közvetlenül a szerkezeti 18 tartóanyaghoz ragasztható. 25 Az előalakított kaptafázási ráhagyás a szegéllyel együtt vagy anélkül oly módon is stabilizálható, hogy a 2 ráhagyáshoz (2. ábra) férceléssel vagy más módon középrész nélküli 10 talpbélést erősítünk. A nyitott 9 középrész nemcsak a laposágyas varrógépen való 30 varrást könnyíti meg, hanem egyúttal lehetővé teszi a felsőrésznek a kaptaformára való szorítását is, minthogy a ráhagyást befelé, a kaptafa talpának közepe felé nyomja. A 4. ábra fröccsöntő egység a lábbelinek a 35 találmány szerinti módszerrel történő kialakítására. Az egység 30 alapból, összecsukható 31 kaptafából és az utóbbihoz tartozó mozgatható 32 sarokelemből áll. Az egységhez 33 oldalkeret tartozik, amely 34 csuklóval van a kaptafa alapjához kapcsolva és ily 40 módon az ábra szerinti helyzetbe hozható, mikoris a kaptafa jól megközelíthető, hogy ráhelyezhessük és rászoríthassuk a felsőrészt. Az oldalkeretet ezután a felsőrészhez nyomjuk és ebben a helyzetben 36 rögzítőékekkel ellátott pozicionáló és rögzítő 35 45 oszlopok segítségével rögzítjük. A 37 excenterrel ellátott 35 oszlopok lehetővé teszik, hogy a 35 oszlopok helyét megváltoztassuk, ha a felsőrészt például más vastagságú anyagból készítjük. A beállítás a fröccsöntő egység alaplemezének (dugattyújának) 50 eltávolítása és a fröccsöntő egységet a fröccsöntés helyére továbbító eszközről való levétel után hajtható végre. Továbbá azáltal, hogy az oldalkeretet a felsőrészhez képest a fröccsöntő egység (nem ábrázolt) alapelemétől távol pozícionáljuk és rögzít-55 jük, egyszerűen ellenőrizhetővé válik, hogy a felsőrész jól ül-e a kaptafán és a fröccsöntő egységnek a fröccsöntés helyére való továbbítása során nem következik-e be elmozdulás. Az esetenként igen nagy fröccsnyomás következ-60 tében a kaptafa és vele együtt a felsőrész is kissé eltávolodhat az oldalkeret peremétől. A 40 perem és az 1 felsőrész között rés keletkezhet, amely a tömítés romlásához vezet. A találmány értelmében azáltal küszöböljük ki ezt a jelenséget, hogy a felsőrészt a 65 kaptafa alkalmas 41 bordája segítségével legalább 2