171020. lajstromszámú szabadalom • Kénhidrogéngáz égő

5 171020 6 meny csökkenésénél az eset. A gáz-levegőkeverék igen magas kiáramlási sebessége esetén az ellenkezője következik be, a láng „leszakad", azaz az előkevert, de el nem égetett keverék átcsapása magában a technológiai berendezésben megy végbe. 5 A legelőnyösebbnek tekinthető az az előkevert gáz-levegőkeverékkel üzemelő égő, amelynél a kénhidrogéngáz sugár alakban áramlik a levegő-örvényáramba. Az ismert égő előkeverő kamrával van felszerelve, amelyhez egy csiga tartozik a le- 10 vegő bevezetéséhez és az előkeverőkamra mentén egy perforált cső van elrendezve a kénhidrogéngáz decentralizált bevezetéséhez. Ez a cső az előkeverőkamra tengelye mentén helyezkedik el. A kamra vége vízhűtéses kráterként 15 van kialakítva, ami nem más, mint egy vízhűtéses hengeres kamra. Ennek az elrendezésnek a hátránya abban mutatkozik meg, hogy ha leáll a vízodavezetés, vagy a vízhűtéses elem meghibásodik, átcsapódik a láng az 20 égőbe, vagy lángkiesés állapítható meg. A találmány elé azt a célt tűztük ki, hogy olyan égőt hozzunk létre, — a kénhidrogéngáz elégetéséhez — amelynél a kráter úgy van kialakítva, hogy az áramlási veszteségek minimálisak legyenek, 25 a láng a gyújtás stabilizálása folytán ne tudjon „leszakadni" a kráterből való kilépéskor, és ne csapódhasson át az előkeverő kamrába sem. A találmány a kitűzött feladatot azáltal oldja meg, hogy a kénhidrogén elégetésére szolgáló égő- 30 höz egy előkeverőkamra van mellérendelve, amely egy csigával van felszerelve a levegőnek a kamrába történő bevezetéséhez, továbbá az előkeverőkamra tengelye mentén egy cső van elrendezve, amely a kénhidrogéngáznak az előkeverőkamra mentén tör- 35 ténő decentralizált bevezetésére szolgál. Az előkeverőkamra kráter alakú véggel van kialakítva, és a találmány értelmében a kráter egy konfúzorból áll, itt megy végbe a kénhidrogéngáz és a levegő végső összekeverése, és ez utóbbi egy hengeres 40 kamrába megy át, amely egy diffúzorban végződik, hogy ezáltal a gáz-levegőkeverék sebességét a kráterből való kilépésnél csökkénterii lehessen. Mind a konfúzor, mind a diffúzor olyan hosszúságú, amely legalább azonos a nagyobb diffúzorterülét átmérő- 45 jével, íojíg a henger alakú kamra olyan átmérője, amely megközelítőleg megfelel a kisebb konfúzoralapfelület átmérőjének és a nagyobb diffúzoralapterület átmérőjének mintegy 41-45%-a, továbbá annak hossza a hengeres kamra 2-3 átmé- 50 rőjének felel meg. Amennyiben a hengeres kamra átmérője nagyobb, mint a nagyobb diffúzoralapterület átmérőjének 45%-a, úgy a gáz-levegőkeverék stabil elégetése csak a névleges terhelés 80-100%-ának tar- 55 tományán belüli leterhelésváltozásnál meg végbe, míg a csökkentett teljesítmény a gáz-levegőkeverék alacsonyabb kiáramlási sebességét és a lángnak az előkeverőkamrába való átcsapását idézi elő. Amennyiben a henger átmérője kisebb, mint a 60 nagyobb diffúzoralapterület átmérőjének 45%-a, úgy a kráter konfúzor- és diffúzörkeresztmetszetének hirtelen változása fokozott áramlási ellenállást hoz létre, ami meggátolja, hogy az égő elérje a tervezett teljesítményt. Amennyiben a hengeres 65 kamra átmérőjének a nagyobb diffúzorterülét átmérőjéhez való aránya 41-45%, és a hengeres kamra hossza kisebb, mint annak kétszeres átmérője, stabil égés csak abban az esetben érhető el, ha a terhelés a névleges terhelés 50-100%-os tartományán belül változik. A terhelés további megváltoztatása már a láng átcsapódását idézi elő az előkeverőkamrába. Amennyiben a hengeres kamra hossza nagyobb, mint a háromszoros átmérő, úgy stabil égés figyelhető meg, amennyiben a terhelések a névleges terhelés 20-70%-os tartományán belül változnak, míg a növelt terhelés a láng „leszakadásával" jár. Kísérleti úton megállapítást nyert, hogy a konfúzor Ül. diffúzorrész hosszúságának legalább a nagyobb diffúzoralapterület átmérőjével kell egyenlőnek lenni. Egy olyan henger alakú kráterkamra, amelynek átmérője azonos a kisebb konfúzoralapterület átmérőjével és a nagyobb diffúzoralapterület átmérőjének 41-45%-át teszi ki, továbbá hossza a hengeres kamra két-háromszoros átmérőjével egyenlő, kedvező hatást fejt ki a jól összekevert leyegő-gázkeverék sebességvektorainak kiegyenlítésére és teljesen meggátolja a láng átcsapódását az előkeverőkamrába. A kráter kialakítása folytán recirkulációs áramlási zóna jön létre. Ez a zóna biztosítja az izzó égési termékeknek a lángtőhöz való folyamatos odavezetését, és szerepet játszik, mint automata gyújtásstabilizátor is. Ezek a recirkulációs áramlatok részint a láng külső szélterületein, azok határa és az égetőkamra bélése között, részint pedig a láng középrészében jönnek létre. Ily módon elkerülhető, hogy növelt teljesítmény esetén a láng leszakadjon, továbbá biztosítva van a szénhidrogének tökéletes elégése külön égők alkalmazása nélkül. A konfúzor, a henger és a diffúzor közöttiösszeköttetés lehetővfé * teszi, hogy Tt keresztmetszetek megváltoztatásával jó átmenetéket hozhassunk létre a gázjflevégőkeverék átáramlásához, amikor is a helyi áramlási ellenállások együtthatója csökken, aminek következtében az áramlási veszteségek és az üzemelési" költségek is csökkennek. A találmány egy előnyös kiviteli alakját a csatolt rajzmellékletben ismertetjük. A szénhidrogéngázégő az 1 előkeverőkamrával rendelkezik, amelyben a 2 csiga vezeti a levegőt, továbbá az 1 levegőkamrában egy 3 cső van elrendezve a kénhidrogéngáz decentralizált bevezetésére. A 3 cső az 1 előkeverőkamra tengelye mentén helyezkedik el, a gáz a radiális 4 nyílásokon keresztül, decentralizáltan kerül bevezetésre. Az 1 előkeverőkamra vége 5 kráter alakjában van kiképezve, ameyet egy konfúzor alkot a kénhidrogéngáz és a levegő teljes összekeverésére, amikor is a konfúzor egy hengeres 7 kamrába megy át, az pedig a 8 diffúzorban végződik, hogy a gáz-levegőkeverék sebességét az 5 kráterből való kilépésnél csökkenteni lehessen. A 6 konfúzor és a 8 diffúzor hossza legalább a 8 diffúzor nagyobb alapterületének átmérőjével azonos, A hengeres 7 kamra olyan átmérőjű, amely a 6 konfúzor kisebb alapterületének átmérőjével azonos és a 8 diffúzor nagyobb alapterületének átmérőjének 41-45%-át 3